fbpx

A haltenyésztés fontos lehet a székelyföldi agroturizmusban

A halgazdálkodás hangsúlyos szerepet kaphat a székelyföldi agroturizmusban, hangzott el a Hargita megyei halastavaknál tett látogatásokon, amelyeken Békés és Hargita megye önkormányzatának munkatársai vettek részt augusztus 1-jén és 2-án. A rugonfalvi, homoródszentpáli és csíkajnádi tavakhoz Farkas Zoltánt, a Békés Megyei Közgyűlés elnökét elkísérte Váradi László, a magyarországi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) tudományos főmunkatársa, nyugalmazott főigazgatója, aki egyben a Magyar Akvakultúra Szövetség elnöke, valamint Závoda Ferenc megyei önkormányzati képviselő. A vendégeket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója kalauzolta végig.

A rugonfalvi és szentpáli tóban pontyot, míg az ajnádiban pisztrángot tenyésztenek. A szentpáli, László János vállalkozó tulajdonában lévő létesítményt Váradi László szakmai tanácsai alapján működtetik. A magyarországi szakember a látogatás tapasztalatairól beszámolva elmondta, új irány van kibontakozóban a halgazdálkodás terén, ez pedig a multifunkcionalitás, azaz a tenyésztést összekapcsolják turisztikai szolgáltatásokkal, ami nemcsak a gasztronómiát jelenti, hanem például természetismereti bemutatókat, a halastavak környékének bejárását is, ami pedig különleges adottsága vidékünknek, az „az egyre inkább megfizethetetlen érték, a csönd”, erre építeni lehet. Váradi László európai jó példának nevezte az itt látottakat, de további fejlesztésekre van szükség megfelelő marketinggel, kutatásfejlesztéssel, és erre az egyik lehetőség az európai uniós Halászati Operatív Program, amelyet eddig sem Magyarországon, sem uniós szinten nem használtak ki kellőképpen. A tudományos kutató szerint szervezettség szükséges a fenti célok eléréséhez, hiszen helyt kell állni a piacon. A halászatot össze lehet kapcsolni a fürdőztetéssel és a vízparti rekreációval, hangsúlyozta Váradi László, hiszen, egyes tévhitekkel ellentétben, ezek nem jelentenek zavaró tényezőt egymás számára. Békés megye partner kíván lenni a székelyföldi halgazdálkodás fejlesztésében, ezért meghívták a meglátogatott halastavak gazdáit magyarországi tapasztalatcserére, és február–márciusban, amikor nincs horgászási szezon, tanácskozást szerveznének térségünkben. A hétvégi látogatások lényege, hogy azok alapján szervezzék meg a konferenciát.

AjnadPisztrangosBekesMegyeiElnokHalatFog2014aug02

Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szintén úgy látja, hogy a székelyföldi agroturizmus egyik lényeges eleme lehet a halgazdálkodás, és ki kell használni az ebben rejlő lehetőségeket a vendéglátásban. Ehhez szükséges az összefogás, a szerveződés, éppen ezért az ajnádi találkozóra meghívták Füstös Józsefet, a Hargita Megyei Pisztrángosok Egyesületének elnökét.

– Székelyföld gazdaságának motorja lehet a turizmus, ezen belül kiemelten az agroturizmus, és Hargita Megye Tanácsa minden eszközével támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek ebbe az irányba mutatnak. Ebben segítségünkre vannak testvérmegyei kapcsolataink – jelentette ki Borboly Csaba.

Márton István, a vidékfejlesztési egyesület igazgatója szerint távlatilag nagy lehetőségek vannak a székely pisztrángosok számára a magyarországi piacon, amely megoldást jelenthet értékesítési gondjaikra, a Békés megyeiekkel ápolt kapcsolat tehát ezt is eredményezheti.

Fieltermaister Zsolt csíkajnádi pisztrángtenyésztő a Hargita Megyei Pisztrángosok Egyesületének vezetőtanácsi tagja. Hat éve létesítette a négy tóból álló gazdaságát, és vállalkozását az agroturizmusra kívánja építeni, sokszínű szolgáltatással, amire kitűnő lehetőségek vannak a természeti adottságaiban egyedi környezetben. Reményei szerint két éven belül elkészül a panzió, amelynek félkész épületét a magyarországi vendégek szintén megtekintették. Jelenleg évi három tonna halat termel, elsősorban magánszemélyeknek adja el áruját, emellett horgászási lehetőséget biztosít.

Csíkszereda, 2014. augusztus 3.

 1,463 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...