Hargita Megye Tanácsa lehet az Európai Bizottság közvetlen térségi partnere a mezőgazdasági kérdésekben

Az EU mezőgazdasági programlehetőségeit ismertették, valamint a kis- és középgazdálkodás jövőjéről beszéltek március 19-én, kedden Brüsszelben azon a workshopon, amelyet Winkler Gyula európai parlamenti képviselő meghívására, Hargita Megye Tanácsa, az Európai Parlament európai néppárti (EPP) csoportja, valamint az Európai Bizottság társszervezésében tartottak meg.

Winkler Gyula szerint nagyon fontos a közvetlen tájékozódás, amelyet a Hargita megyei mezőgazdasági, vidékfejlesztési szakemberek csoportja Brüsszelben megejtett, hiszen nagy változások előtt áll a Közös Agrárpolitika (KAP).

– Decentralizáció történik 2021 után a KAP végrehajtásában, számos fontos döntés a tagállamok hatáskörébe kerül, a kormány és a mezőgazdasági minisztérium fog döntést hozni programokról, támogatások feltételeiről. Két feladat áll előttünk: Brüsszelben az, hogy védjük meg a KAP jövőjét 2021 után, hogy elérjük a források értékének és a területalapú támogatások mértékének a növekedését, Bukarestben pedig az, hogy az erdélyi gazdák, a családi gazdaságok érdekeit képviseljük, és csökkentsük a bürokráciát a mezőgazdasági programok területén, valamint egyszerűsítsük az alkalmazást – mondta az EP-képviselő.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és a Régiók Európai Bizottságának tagja úgy látja, a 2020 utáni KAP irányelvei fontos aspektusokat befolyásolnak majd a helyi gazdaságok támogatásában, további fejlesztésekben.

– Az Európai Régiók Bizottságának tagjaként is azt láttam, hogy az e téren folytatott kezdeményezések, javaslatok mind kiemelték annak a fontosságát, hogy a helyi kisgazdaságok, családi vállalkozások is részesüljenek támogatásokban, és ezzel az elvvel szemben a tagállamok legyenek nyitottak az országos finanszírozási eszközök kidolgozásakor. Egyszóval a kisgazdaságok, a helyi források hatékony felhasználása, a bio-, illetve hagyományos termékek előállítása és a fenntartható élelmiszer-politika prioritást kell hogy jelentsen – tette hozzá az RB tagja, akinek korábban sikerült az APIA-támogatások megtartását célzó módosító javaslatokat elfogadtatnia.

Ugyanakkor mint mondta, fontos szempont a fiatal gazdák, termelők elvándorlása fejlettebb országokba, ezáltal nemcsak az agyelszívás jelent nagy problémát a kevésbé fejlett régiókban, de a szakmunkások elvándorlása is. Ennek értelmében külön támogatási programok kidolgozását javasolta a fiatal kistérségi és mezőgazdasági szakemberek támogatására, ösztönzésére.

Az RB tagja szorgalmazza továbbá egy interregionális csoport létrehozását az RB-ben, amely a fenntartható uniós élelmiszerpolitika témája köré épül, különös hangsúlyt fektetve a hagyományos és helyi termékek előállításának fejlesztésére, a helyi kistermelők támogatására, valamint arra, hogy a székelyföldi termelők népszerűsíteni és értékesíteni tudják a termékeiket európai szinten az EU által odaítélt eredetmegjelölés, földrajzi indikátorokra és a hagyományos termékekre vonatkozó minősítés segítségével. Vagyis a cél a Székely termék közösségi védjegy európai szintű minősítésének elnyerése.

Borboly Csaba bejelentkezése a helyszínről:

Francis Fay, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának vezetője, valamint Németh Anikó szakpolitikai asszisztens az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), a földrajzi jelzés (OFJ), valamint a hagyományos különleges termék (KJF) megjelölések megszerzésének eljárását ismertették. A Mezőgazdasági Főigazgatóság (DG Agri) részéről Románia Nemzeti Vidékfejlesztési Programjának (PNDR) végrehajtását Brüsszelből ellenőrző Ștefan-Lucian Radu, valamint Mihaela Luca szakértők az országos támogatási lehetőségekről és a pályázati kihívásokról beszéltek, kitérve a 2021–2027 közti időszakra is. Demeter László, a Pogányhavas Kistérségi Társulás szakembere a vidéki közösségek mint a biokulturális sokféleség gazdálkodói helyének meghatározásáról beszélt a Közös Agrárpolitikában és az európai környezetvédelmi politikákban. Mint mondta, Hargita megye jó példája a magas biokulturális sokszínűségnek, amelyet nagyrészt a vidéki közösségek tartanak fenn. Szabó Ákos falugazdász, vidékfejlesztési szakember a magyar kormány által támogatott székelyföldi falugazdász-hálózat jövőbeni terveit ismertette. Szerinte segíteni, ösztönözni kell a kis családi gazdaságokat, hogy a nyersanyagtermelésen túl termékeket állítsanak elő, ezeket pedig különböző értékesítési csatornákon eljuttassák a fogyasztókhoz. A térségi kisebb gazdaságok megmaradásának az egyik legjobb lehetősége a szövetkezetekbe, egyesületekbe való tömörülés, hívta fel a figyelmet a falugazdász. Kolumbán Dávid Hargita megyei tanácsos úgy értékelte, ahhoz, hogy a megyére jellemző családi gazdaságok túlléphessenek az önellátáson és a nyersanyagtermelésen, technológiai fejlesztésre van szükségük, amelyhez továbbra is szükség van a támogatási programokra. Ezen gazdaságokat pedig kiemelten támogatni kell, hiszen nélkülük és előállított termékeik nélkül szegényebb lenne az EU. Csilip Árpád, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési Ügynökségének vezetője a Székely termék védjeggyel rendelkező termelők és a fogyasztók közötti egyre szorosabb kapcsolatra hívta fel a figyelmet, amelynek köszönhetően egyre sokoldalúbb igénynek kell hogy megfeleljenek a gazdálkodók, termelők. Mint kiemelte, az egészséges helyi termékeket képviselő Székely termék védjegy a székelyföldi fogyasztók egészséges életmódjának kapuja. Csák László szakértő a KAP jövőjéről beszélt. Szerinte új, innovatív aspektusokat szükséges beépíteni a következő stratégiai időszakba. Kiemelte, hogy az 1996-ban meghatározott elvek, mint amilyen a vidék elsőbbsége vagy az integrált megközelítés, 2021-től nem érvényesülnek, helyettük új gondolkodásmódra és új irányra is szükség van, amelyek már a fiatal generációról is szólnak. Ugyanakkor, összegezve a megbeszélést, elmondta, az egyik legfontosabb, hogy a jelenlévők nyolc pontban összegezték a Hargita megyei, székelyföldi javaslatokat a 2020 utáni Közös Agrárpolitikához, a pontokat a későbbiekben még kiegészítik és elküldik Winkler Gyula EP-képviselőnek. A képviselő vállalta, hogy ezt továbbítja az Európai Bizottság agrár- és vidékfejlesztésért felelős biztosának, Phil Hogannek. Csák László ugyanakkor nagy előrelépésnek tartotta, hogy a jelen lévő Francis Fay felkérte Hargita megyét, hogy működjön együtt a Bizottsággal a gazdálkodóknak szóló térségi kommunikáció javításában. A kerekasztal-beszélgetést követően Francis Fay hangsúlyozta, hogy Hargita megye olyan biokulturális értékekkel rendelkezik, amelyek alapján, a helyi és regionális önkormányzatok segítségével, a mezőgazdasági szereplők körében a stratégiai gondolkodást kell népszerűsíteni. Az EB főigazgatóságának vezetője felkérte Hargita Megye Tanácsát, hogy a mezőgazdasági kérdésekben legyen az EB közvetlen, kiemelt partnere a térségben, annak érdekében, hogy a Bizottság üzenetei a kisgazdákhoz is eljussanak.

Brüsszel, 2019. március 19.

258 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...