1 1
Tusvanyos_Medve_2017julius19_2

Románia vállalta bizonyos fajok védelmét az uniós csatlakozás során, ezek között azt, hogy megőriz egy ötezer példányos populációt. Nem azt vállalta, hogy felszaporítja a medvéket, hanem azt, hogy egy egészséges, megfelelő genetikai minőségű medvepopulációt tart fenn, az EU környezetvédelmi direktívája pedig nem tiltja meg a tagállamoknak az egyes fajok mesterséges populációszabályozását. Aki ilyet állít, az felelőtlenül nyilatkozik – hangzott el Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének vitaindítójában július 19-én, Tusványoson, A medve nem játék – ami Bukarestből nem látszik – A székelyföldi medveügy – medve-ember konfliktus (biodiverzitás, vadkárok) című beszélgetésen, amelynek a moderátoraként vezette fel a témát. A hargitai tanácselnökön kívül részt vett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának, valamint Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) alelnöke, vadgazdálkodási szakember, erdőmérnök, valamint Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség főfelügyelő-helyettese.

Borboly Csaba elmondta, hogy a kérdést Bukarestnek kell rendeznie, nem Brüsszelnek, a román fővárosban azonban a szakmaiság kikerült a döntések mögül. „Azon intézmények véleményét, amelyek a vadgazdálkodással mint tudománnyal foglalkoznak, nem veszik figyelembe, ráadásul a vadgazdák véleménye is háttérbe szorult, holott egyetemet végzett szakemberekről van szó. Van egy társadalmi kategória, amelynek képzésére, működésére az állam jelentős összeget fordított, és most nem kíváncsi ennek a szakmai rétegnek a véleményére” – fogalmazott a hargitai elöljáró, aki szeretné, ha a vonatkozó jogszabályokat módosítanák oly módon, hogy figyelembe vegyék az emberi élet biztonságát is. „Arra, hogy Romániában hogyan mennek a dolgok, a legjobb példa egy építész ismerősöm története, mely szerint egy műemlék épület felújításának engedélyeztetése során a rendőrség az ablakra törésgátló fóliát írt elő, erre jött a tűzoltó, és megkérdezte: s ha tűz van, én azt hogy töröm be? A dolog pikantériája, hogy mindkét egység – a rendőrség is, a tűzoltóság is – a belügyminisztérium intézményei” – mutatott rá a helyzet visszásságaira Borboly Csaba.

Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy felborult az egyensúly a vadvédelem, valamint az emberek és javak védelme között. A Kovászna megyei elnök úgy látja, nem szabad elvakultan viszonyulni a medvekérdéshez. Konkrét példákat felhozva mutatott rá arra, hogy nem procedúrákat kell magyarázni, hanem megoldást kell találni: a falvakba bejáró, embereket támadó, javakat rongáló egyedeket ki kell lőni. „Előbb-utóbb emberéleteket fog követelni az a felelőtlen magatartás, ahogy ezt a problémát a szakminisztériumban kezelik. Első lépésben tehát azokat a medvéket kell eltávolítani, amelyek lejárnak a falvakba, veszélyt jelentenek az emberi életre. Második lépésben a szakemberek segítségével meg kell határozni egy olyan vadászati kvótát, amely egyensúlyba tudja hozni az állományt, mert az Erdészeti Kutatóintézet felmérése szerint Kovászna megye esetében 650–700 medve eltartására alkalmas terület van, ehhez képest a vadászok jelentései szerint legalább kétszer több van a megyénkben” – hangsúlyozta Tamás Sándor.

Péter Ferenc szerint Maros megyében is egyre több helyről jelentik, hogy medvét láttak, olyan települések közelében, mint Dicsőszentmárton, Segesvár vagy a mezőségi települések, amelyeken korábban nem volt jellemző, hogy a lakosok medvével találkozzanak, vagy hogy károkat okozzanak a medvék. „Az állomány növekedett az elmúlt években, és mára olyan helyzet alakult ki, amely már tarthatatlan, hiszen egyre gyakoribbak a medvetámadások. Sok szakemberünk van vadgazdálkodás és környezetvédelem területén, akiknek mielőbb össze kellene ülniük és egy valós becslést készíteniük arról, mekkora a medveállomány, hogy az alapján ki lehessen dolgozni, milyen intézkedésre van szükség ahhoz, hogy egyensúlyba hozzuk a medvepopulációt. A szakmailag megalapozott vadgazdálkodási intézkedések mellett az is probléma, ahogyan a társadalom egy része kezeli ezt a kérdést. 4-5 éve történt Szovátán, hogy egy kétgyerekes apa kiment a mezőre takarni, találkozott egy anyamedvével, amely leütötte, és a férfi meghalt. Akkor még volt intervenciós kvóta, így a vadászok megkapták a kilövési engedélyt. A közösség egy jelentős része erre úgy reagált, hogy a bocsok mellett szólaltak fel, a bocsok sorsáért aggódtak. Igen, fontos, hogy megvédjük a vadállományt, a medvéket, de arra is oda kell figyelnünk, hogy az emberek életét és javait is védjük” – hangsúlyozta felszólalásában a Maros Megyei Tanács elnöke.

Tánczos Barna szerint a medvetámadások egyre nagyobb problémát jelentenek országszerte, amivel mélységében, szakemberek szintjén kell foglalkozni. „Olyan szakmai érvek mentén kell folytatni a vitát, amelyekben nem a politikusok vannak az előtérben, hanem azok, akik ténylegesen értenek a témához. Meggyőződésem, hogy a vadgazda- és állatvédő szervezetek együttes szakmai véleménye jelentheti a hosszú távú megoldást a problémára. Fontos ugyanakkor tisztázni, hogy csupán akkor születhet megoldás a problémára, ha tisztázni tudjuk az állománykezelési és a trófea kvóta kérdését” – fogalmazott.

Sárkány Árpád rámutatott: európai sikertörténetnek nevezhető, hogy nálunk sikerült megőrizni ekkora számú medvepopulációt, Nyugaton számos országban kiirtották az évszázadok során. Példákkal illusztrálta, hogy ahol még medvepopuláció található, mindenütt van vadgazdálkodás, amelyet el kell választani a vadászat fogalmától. Példátlannak nevezte azt, hogy romániai civilszervezetek megkérdőjeleznek hivatalos statisztikai adatokat a medvepopulációt illetően, tagadva a túlszaporulatot, holott az emberi élet biztonságáról van szó.

Szép Róbert hiányolta a zöldszervezetek képviselőit a vitáról, és hibának nevezte a beavatkozási kvótát meghatározó miniszteri rendelet tavalyi felfüggesztését, mivel emiatt sem tudták a hatóságok a településekre bejáró, károkat okozó, emberre támadó medvék esetét kezelni.

A hallgatóság kérdései nyomán elhangzott, hogy Európában (Oroszországot leszámítva) a barnamedvék száma 17 ezer, ebből hétezer a Kárpátokban él, aminek közel 80 százaléka Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található, miközben az optimális szám Romániában négyezer lenne Sárkány Árpád szerint.

A szakmára, azaz a vadgazdálkodási szakemberekre szükség van, a probléma gyökerét nem az erdőkitermelés jelenti, hiszen nőtt az erődterületek aránya a térségben, megelőzésre is szükség van a beavatkozás mellett, fontos egy menedzsmentterv elkészítése, a közvitára bocsátott miniszteri rendelet pedig, amely 140 medvére ad intervenciós engedélyt, nem jelent megoldást – vonta le a végén a következtetéseket az elhangzottak alapján Borboly Csaba.

Csíkszereda–Marosvásárhely–Sepsiszentgyörgy, 2017. július 19.

107 total views, 3 views today

Hozzászólások