1 1
Seminar on modernising education

A megújult uniós oktatási menetrend fő céljai közé fel kell venni, hogy minden európai számára egyenlő esélyeket biztosítsunk, javítsunk a strukturális munkaerőhiányon, de közben ne veszélyeztessük bizonyos tudományágak fennmaradását – hangsúlyozza a Régiók Európai Bizottsága. Az uniós városok és régiók közgyűlése november 30-án, csütörtökön fogadta el álláspontját az Európai Bizottság legújabb kezdeményezéseivel kapcsolatban.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke által jegyzett véleményében az RB hangsúlyozza, hogy mindenképpen el kell kerülni, hogy az oktatási lehetőségekhez való hozzáférést a család vagyoni helyzete, a diák származása vagy anyanyelve határozza meg. Ahhoz, hogy kezelni lehessen az európai régiókon belül, illetve azok között fellépő elitelvándorlást, külön támogatást kellene nyújtani az olyan projektekhez és intézkedésekhez, amelyek célja oktatási programok, valamint iskolai és felsőoktatási infrastruktúrák fejlesztése a fejletlenebb régiókban. Annál is inkább, mert az ilyen régiókra gyakran jellemző, hogy demográfiai és oktatási szempontból lefelé tartó spirálba kerültek.

„Az is fontos, hogy a regionális oktatásfejlesztési kezdeményezések nagyobb támogatásban részesülhessenek az Európai Beruházási Banktól vagy az uniós alapokból” – hangsúlyozza Borboly Csaba.

A vélemény óvatosságra int a még inkább eredményorientált finanszírozással kapcsolatban, illetve figyelmeztet arra, hogy amennyiben a felsőoktatás, a képzés és a közoktatás rendszereit alárendeljük a hatékonyság, a közvetlen versenyképesség és az azonnali, gyors alkalmazhatóság elvárásainak, úgy veszélybe kerülhet olyan szakmák és tudományágak megléte, amelyek elvesztése felbecsülhetetlen kulturális, közösségi és gazdasági károkat okozna különösen a kisebbségek esetében. Ehelyett azt javasolja, hogy amennyiben a végzettek felkészültsége nem felel meg a munkaerőpiaci igényeknek, akkor a felsőoktatásban kíséreljék meg az igényvezérelt képzési formák bevezetését és törekedjenek nagyobb rugalmasságra.

„Ehhez az kellene, hogy egy hallgató egyszerre több egyetemen is szabadon megválaszthassa a tantárgyakat, szakmai szervezetek és kamarák által szervezett rövid képzéseken vehessen részt, és ebbe minden releváns szereplőt, köztük a helyi munkaadókat is be kellene vonni, illetve konzultálni kellene velük. Az ilyen kurzusok elvégzését legalább részben a rendes felsőoktatási képzések elvégzésével egyenértékűnek kellene tekinteni” – fogalmaz Borboly Csaba.

Az RB emellett új intézkedéseket és többletforrásokat is szorgalmaz az oktatási és szakképzési rendszerek nemzetköziesítése érdekében, és figyelmeztet arra, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése azzal is járhat, hogy egyrészt bizonytalanná válik a képzések és végzettségek elismertetése és megfeleltetése, másrészt pedig csökkenhet a felsőoktatási és kutatás-fejlesztési intézményekkel való kiváló együttműködés szintje. „A viszonosság elvének sérelme nélkül a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell a kilépésből adódó járulékos károkat” – hívja fel a figyelmet Borboly Csaba.

A vélemény azt is kiemeli, hogy a bevándorlók, menekültek és menedékkérők oktatási és munkaerőpiaci integrációjához rendkívül fontos végzettségük, készségeik és alkalmasságuk gyorsabb felmérése és elismerése.

38 total views, 1 views today

Hozzászólások