fbpx

Nagyragadozók Európában: az emberrel és az állatállománnyal való biztonságos és fenntartható együttélés európai és helyi szintű fellépést igényel

Az EU régiói és városai rámutatnak, hogy nagyobb mértékben és aktívabban kell részt venniük az állatállomány, az ember és a nagyragadozók fenntartható és biztonságos együttélésének biztosításához szükséges új módszerek megtalálásában, nem tévesztve szem elől a biológiai sokféleség előmozdítását. A Régiók Európai Bizottsága (RB) úgy véli, hogy bizonyos fajok védettségi helyzetét rendszeres időközönként felül kellene vizsgálni, és hogy az uniós finanszírozásnak teljes mértékben fedeznie kellene a károk megelőzésére vagy a károk megtérítésére irányuló intézkedéseket.

A Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba (RO/EPP) által megfogalmazott ajánlásokat az április 17-i plenáris ülésen fogadták el. Miközben rámutatnak, hogy a farkasok, medvék és más nagyragadozók visszatérése Európa számos területére jelentős sikernek számít természetvédelmi szempontból, és hogy ez a jelenség pozitívan járulhat hozzá az ökoszisztémák működéséhez, a helyi és regionális vezetők szerint kritikusan fontos, hogy ezzel egyidőben foglalkozzanak az emberi életet és általában a lakosság biztonságot érintő aggodalmakkal, különösen a vidéki területek lakói és a mezőgazdaságban dolgozókkal kapcsolatban.

A régiók és városok úgy vélik, hogy bizonyos fajok védettségi helyzetét státuszát rendszeresen újra kellene értékelni az élőhelyvédelmi irányelven alapuló objektív kritériumok alapján, a populációk alakulásának figyelembevételével.

Ha a nagyragadozókkal való együttélés problémákat okoz, előtérbe kell helyezni a megelőző intézkedések, az oktatási tevékenységek és az uniós jogszabályok által már engedélyezett rugalmassági intézkedések javítását, különös tekintettel az eltérések hatékony alkalmazására, amelyeket a tagállamok jogi aktusai nem áshatnak alá.

A régiók és városok arra kérik az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg, hogyan lehetne az uniós alapokból célzottabb finanszírozást biztosítani a biológiai sokféleség védelmére és a nagyragadozókkal való együttélésre, szükség esetén az érintett vidéki területek számára személyre szabott támogatási lehetőségek létrehozásával. Az emberi élet fontosságának elismerésén túlmenően az állatállományban vagy a terményekben, gyümölcsökben és zöldségekben okozott károkért kötelezően kártérítést kellene fizetni. Ezenkívül az EU-nak finanszíroznia kellene a megelőző intézkedéseket is. A kompenzációs mechanizmusoknak időben kell működésbe lépniük, és biztosítaniuk kell valamennyi gazdálkodó bürokratikus akadályok nélküli hozzáférését.

A medveproblémát egyetlen tagállam, Románia vagy bármely más ország sem tudja elsöpörni.

Külön uniós költségvetést kellene létrehozni a nagyragadozók által okozott károk fedezésére. Uniós szinten minden tagállamnak hozzá kellene járulnia a külön forráshoz, még akkor is, ha nincsenek nagyragadozók az adott területen, mivel ez közös uniós érték.

Az RB támogatja a nagyragadozókkal foglalkozó uniós platform munkáját és a nagyragadozókkal foglalkozó regionális platformok létrehozására irányuló kísérleti projektet, és javasolja ezek megfelelő uniós támogatással és iránymutatással történő kiterjesztését az ismeretek és a legjobb gyakorlatok megosztásának előmozdítása érdekében. Végezetül kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő módszertant, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok harmonizált kritériumok alapján felmérjék a nagyragadozók védettségi helyzetét, és így olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek reálisak és összhangban vannak a nagyragadozók megőrzésének és az emberi tevékenységekkel, különösen az állattenyésztési tevékenységekkel való együttélésüknek a célkitűzésével.

Borboly Csaba (RO/EPP), Hargita Megye Tanácsának elnöke: „Meggyőződésünk, hogy a nagyragadozókra vonatkozó hatékony politikáknak a szubszidiaritáson és a többszintű kormányzáson kell alapulniuk, és a helyi hatóságok nagyobb mértékű bevonását sürgetjük a fenntartható együttélés és a biológiai sokféleség növelése érdekében. Az együttélési stratégiáknak helyspecifikusnak kell lenniük, figyelembe kell venniük a kulturális értékeket és a környezeti feltételeket, és úgy kell megtervezni őket, hogy a pénzügyi befektetés megtérülése kiszámítható legyen. Az enyhítési intézkedések jobb nyomon követésére is sürgető szükség van a hatékony, tényeken alapuló szakpolitika előmozdítása érdekében.”

További információ:

Az Európai Bizottság nemrégiben javaslatot tett a Berni Egyezmény módosítására, hogy a farkas védettségi státusát „szigorúan védett” helyett „védett” státusszá változtassa. Ez előfeltétele annak, hogy a farkas státuszát uniós szinten is hasonló módon megváltoztassák. A javaslat nagyrészt megfelel az Európai Parlament 2022. november 24-i állásfoglalásában kifejtett álláspontnak.

Loading

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.