Hogyan áll össze a medvekérés gépezete Brüsszeltől egészen Romániáig, horgonyt vetve Hargita megyében? Mit tehetnek a károsult személyek és a helyi gazdák? Mi történik akkor, ha a mezőgazdasági tevékenységek hanyatlani kezdenek a nagyvadak miatt?
Gyakori kérdések, melyeket nap mint nap az utcán, a közösségi, online platformokon, a térségekben tett látogatásokon tesznek fel az elkeseredett gazdák és termelők, károsult személyek, félelemben élő családok. Az álhíreken, a medvemaffián túl a helyzet súlyosságát most már mindenki látja kétségtelenül, mindenki próbálkozik, tesz valamit a saját helyén. Abban egyetértünk, hogy az elmúlt évtizedben nem született megoldás erre a problémára, és abban is, hogy sajnos, nincs hosszú távú stratégia sem a helyzet kezelésére.
De megoldható a probléma, erőink egyesítése nélkül?
A kölcsönös figyelem, összefogás, csapatmunka nélkül?
Az eddigi tapasztalatok alapján ezek a sajátos, összefüggéstelen intézkedések hatástalannak bizonyultak, ha például a romániai nagyvadakat érintő törvényes keretek szigorú határait nézzük, vagy a kártérítések rendszerének bürokratikus útvesztőit tanulmányozzuk.
- A figyelem.
„A farkasok újból megjelentek” – hangoztatta több sajtóorgánum, miután az Európai Bizottság elnöke személyesen is károsult a nagyvadaknak köszönhetően. A történetről bővebben itt.
Így Brüsszelben a farkasok helyzete ezúttal rivaldafénybe került.
De mi történt azokkal a tudományos munkákkal, konzultációkkal és petíciókkal, amelyeket az évek során terjesztett elő Hargita Megye Tanácsának csapata a medvekérdéssel kapcsolatosan? Komolyan vették a felszólalásokban ismertetett statisztikákat és félelemmel teli élethelyzeteket, amelyeket bemutattunk a brüsszeli döntéshozók előtt?
Előtérbe kerülhetnek ezek a munkák, most, hogy aktuális és égető lett a téma Brüsszelben is?
MI EZÉRT DOLGOZUNK.
Mivel az emberi életeken túl a mezőgazdaság fennmaradása is egy kardinális kérdés, LÉPNI FOGUNK!
Hetente közel húsz riasztás fut be a segélyhívón Hargita megyébe, a legutóbb pedig Fiatfalva és Székelykeresztúr határában okoztak óriási károkat a medvék a kukoricásokban, veszélyeztetve családok megélhetését és jövőjét.
A kártérítések bejelentése, kárértékek kiszámítása, a teljes folyamat működésképtelennek látszik, így egyre többen döntenek úgy, hogy nem jelentik be a károkat, vagy teljesen felhagynak a mezőgazdasági tevékenységgel. EZT NEM ENGEDHETJÜK! Erőteljesen fellépünk Brüsszelben, hogy a farkasok mellett a medvék helyzete is kiemelt figyelmet kapjon, és napirenden szerepeljen a döntéshozók előtt.
- Összefogás és a csapatmunka
Kik a csapat tagjai?
Hogyan lehetnénk hatékonyabbak?
Mért fontos összehangolni a munkát?
Egyesítenünk kell erőinket a környező megyék vezetőivel, akik a helyi gazdákat, károsultakat képviselik, a brüsszeli képviselőkkel, a környezetvédelmi minisztériummal, a vadásztársaságokkal.
Egy fecske nem csinál nyarat. A csapatommal az összefogásban hiszünk! A Hargita megyei medvehelyzetet tekintve, szinte minden nap lehetőség adódhatna arra, hogy nyíltlevelek segítségével jelezzük a problémát a Régiók Európai Bizottságának. De sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a napi szinten elküldött több ezer levél között hatástalannak bizonyulna feltett szándékunk.
DE ennél hatékonyabban tudunk lépni, ha egyéni munka helyett a megyék közti közös munkát és fellépést választjuk. Élünk a megfelelő platformok, konzultációk és petíciós lehetőségekkel. Ahogy azt eddig, együtt is tettük.
Erre biztatjuk a szomszédos megyék vezetőit is, csak úgy tudunk változást elérni, ha egyesítve erőnket és lehetőségeinket lépünk fel, kihasználva az aktuális helyzet adta lehetőségeket Brüsszelben.
De elég lesz a brüsszeli fellépés hosszútávon?
Országos szinten a Környezetvédelmi Minisztérium együttműködésére is számítunk, valós és hosszútávú megoldásokban bízunk.
- Bizalom
Mit tehetnek azok a személyek és gazdák, akik károsultak a medvék miatt?
Mi történik így a mezőgazdaság és állattenyésztés jövőjével?
Megyénkben a mezőgazdasági tevékenységek családok megélhetését és jövőjét is jelentik egyben. A nagyvadak nemcsak ezt a munkát semmisítik meg, hanem tovább károsítják őket azzal, hogy a kárba veszett takarmányt, illetve állati tetemeket saját költségen kell elszállítaniuk, és további megoldásokat kell keresniük. Tehát olyan visszaesésekkel szembesülhetnek, amelyek arra sarkallhatják, hogy felhagyjanak ezekkel a tevékenységekkel, és más területen kezdjenek el dolgozni és jövőt építeni. Ezzel párhuzamosan ismerjük a történéseket, mi történik hosszútávon megműveletlen földekkel, és akkor, amikor a nagy multicégek termékeit kell választanunk a friss helyi termékek helyett. A kártérítések a bejelentéstől a kárérték kiszámításán át, egészen a kifizetésig, rendkívül bonyodalmas folyamatoknak számítanak, melyeket nagyon sok gazda hatástalannak és értelmetlennek is tart. A gazdák mellett nagyon sok esetben közúti balestekben károsulnak személyek, akiknek szintén ezt a bonyolult bürokratikus utat kell bejárniuk.
Hogy a vadkárok kezelése milyen mértékben hatékony országszerte, arról az idei évben megjelent kormányhatározat árulkodik, melyben meghatározzák a különböző fajokra a vadkár felelőségét terhelő szervezeteket, akik segítséget nyújthatnak minden károsult számára.
Az emberi élet mindenekelőtt?
Nem elfogadható, hogy csak a legsúlyosabb esetekben dönthet a kilövés mellett a vadásztársaság, többnyire akkor, amikor már a medve emberre támadt, vagy a haszonállatokban kárt tett. Számos egymást erősítő megoldásra van szükség a prevenció és intervenció mellett, ehhez pedig biztosítani kell az anyagi támogatást, akár például a Közös Agrárpolitikán keresztül, ahogy más európai országokban is történik.
Egy mindenkiért, mindenki egyért, tartja a mondás.
AMIRE SZÜKSÉG VAN TEHÁT:
- Határozott brüsszeli fellépés, hogy a farkasok mellett a medvét is kiemelt figyelemmel kezeljék.
- Csapatmunka a környező megyékkel, a brüsszeli képviselőkkel, a Környezetvédelmi Minisztériummal, a vadásztársaságokkal, a gazdákkal, a károsultakkal.
- Bizalmon alapuló munka, és a jelenlegi lehetőségek ismertetése az érintett felekkel.
