251. Heti Értékelő

Ha visszanézünk az elmúlt hetekre, úgy tűnik, mintha minden a szokásos menetben zajlana: a városok élik a mindennapjaikat, a régiók próbálják tartani a lépést, a politika pedig elmélyül a saját vitáiban. De közben, a sorok mögött, valójában valami egészen más történik. Székelyföldön egy olyan folyamat indult el, amely nem látványos, de annál erősebb: a közösség kezd újra hinni benne, hogy van beleszólása a saját sorsába.
A 251. Heti Értékelő erről a csendes, de nagyon is határozott ébredésről szólt. Arról, hogy nem sodródni akarunk, hanem irányítani. Nem panaszkodni, hanem tenni. Nem várni, hanem építkezni.
Az adás elején egy olyan pillanat került szóba, amely egy egész térség önbizalmát erősíti: a Teqball-világbajnokság, amelyre december elején Székelyudvarhely készül. Amikor Apor Györgydeák azt mondta, hogy a „szíve legmélyéről akar harcolni a saját közönsége előtt”, ez nem csupán sportolói elszántság volt. Ez egy üzenet is: hogy Székelyföldről is lehet a világ élvonalába kerülni. Hogy a tehetség, a kitartás és a közösség ereje képes olyan szintre emelni egy várost, amit korábban kevesen hittek volna.
Ez az önbizalom azonban gyorsan szembesül a valóság másik oldalával is. Mert miközben Udvarhely világeseményt szervez, Bukarestben olyan viták zajlanak, amelyek nem a jövőt építik, hanem a múlt beidegződéseit erősítik. A bírói különnyugdíjak körüli botrány újra megmutatta, hogy milyen messze tud kerülni egymástól az egyszerű emberek igazságérzete és a hatalmi elit önvédelmi reflexe. Azt látjuk, hogy amikor 215 bíró szinte egyöntetűen leszavaz egy törvénymódosítást, az nem szakmai érv, hanem egy rendszer bebetonozott önzése. És miközben a középosztály számolgatja a rezsit, a bírósági elit azt üzeni: ők nem szeretnének osztozni a terheken.
Hasonlóan aggasztó, hogy a bukaresti koalícióban egyre erősebben remegnek a falak. Ilie Bolojan figyelmeztetése, miszerint vissza kell térni a „civilizált légkörhöz”, nem udvarias intelem — ez egy rendszerszintű jelzés. A politikai instabilitást mindig a régiók érzik meg először. Hargita megyében ezért is van szükség erős, nyugodt, előrelátó vezetésre: mert amíg Bukarest saját hatalmi játszmáival van elfoglalva, addig nekünk kell gondoskodnunk a saját jövőnkről.
És ez a jövő már most íródik. A következő uniós fejlesztési ciklus, a 2028–2034-es időszak előkészítése valójában már el is kezdődött. Aki most nem készül, az évekre marad le. Nem lehet éveket várni egy ötlettel, nem lehet a döntések után kullogni. Cseke Attila is arról beszélt, hogy a gyors reagálás, a profi dokumentáció és az integrált fejlesztések lesznek a siker kulcsai. Kelemen Hunor pedig azt jelezte: várhatóan 1–2 éven belül új hazai fejlesztési források nyílnak. A kérdés nem az, hogy lesznek-e lehetőségek, hanem hogy képesek vagyunk-e élni velük.
Épp ezért indult újra több megyei munkacsoport: fejlesztés, EU-s projekt-előkészítés, ifjúsági–lakhatási stratégia, zöld energia és környezetvédelem. Mert nem papírokra van szükség, hanem irányokra, célokra, bátorságra — olyan gondolkodásra, amiben van hosszú táv és van felelősség. Ez az, ami majd eldönti, hogy Hargita megye nyertese vagy vesztese lesz-e a következő évtizednek.
A helyi kérdések mellett természetesen nem mehetünk el a régió életét befolyásoló nagyvilági események mellett sem. Trump béketervének átírása, az amerikai–ukrán tárgyalások új dinamikája, vagy a kínai termékekre kivetett 25 lejes új díj mind olyan döntések, amelyek láncreakciót indítanak el az energiaszámláktól kezdve a családi költségvetésig. A geopolitika nem távoli világ — rátapad a mindennapjainkra.
És közben itt helyben is történnek fontos, előremutató lépések. A Székely Termék 2.0 rendszerének bevezetése, a QR-kódos termelői kapcsolatrendszer megteremtése új szintre emeli a helyi gazdaságot. Nemcsak arról szól, hogy ki mit vásárol. Hanem arról, hogy a vásárló és a termelő között létrejön egy valódi bizalmi kapcsolat — a közösségi gazdaság egyik legfontosabb alapköve.
Végül pedig ott van az energiapolitika kérdése, amelynek jelentősége szinte minden háztartásban érezhető. Orbán Viktor amerikai tárgyalásainak eredménye, amely szankciómentességet biztosít a Barátság és Török Áramlat vezetékeknek, közvetlenül érint bennünket is. Nem politikai szimpátiáról van szó — hanem arról, hogy a térség stabilabb energiaellátást és kiszámíthatóbb árakat kap. Ez gazdasági biztonságot teremt, és erre a biztonságra nagy szüksége van minden olyan régiónak, amely fejlődni szeretne.
A 251. Heti Értékelő így áll össze egyetlen gondolattá:
Székelyföld csak akkor marad erős, ha a saját hangját mondja ki.
Ha nem a központi bizonytalanságra vár, hanem célokat tűz ki.
Ha nem sodródik, hanem irányít.
Ha nem kívülről várja a megoldást, hanem belülről építi fel.
A jövő nem vár senkire.
De Székelyföld nem is kér haladékot.
A közösségünk ereje ma már hangosabb, bátrabb, tisztább, mint valaha — és éppen ez ad okot a bizakodásra.
#EmberekEmbereAkireLehetSzámítani
#HargitaHangja

Csííkszereda, 2025. 11. 25.