256. Heti Értékelő

Van az a december végi pillanat, amikor az ember érzi: betelt a tárhely. Nem azért, mert elfáradt, hanem mert tele lett a fej, a szív, a naptár – vitákkal, munkával, tanulságokkal. A 256. Heti Értékelő erről szólt: lezárjuk a 2025-ös fájlt, és tiszta lappal indulunk 2026-nak. Nem a politika nyelvén, hanem emberien.
A 256 ráadásul nem csak egy sorszám. A digitális világban egy teljes egység – és idén sokszor nevettünk (néha kínunkban) azon, hogy nálunk még mindig mennyire „kockás füzet” üzemmódban működik a bürokrácia. De közben az is látszik, hogy a digitális térben ott vagyunk egymás mellett: 142 ezer követő Facebookon, 20 ezer TikTokon, és összesen 160 ezer emberhez jut el Hargita megye hangja. Nem a szám a lényeg – hanem az, hogy van kivel beszélni, vitázni, tisztázni.
Darázsfészek? Igen. De nem kerülöm meg.
Az évzáróban direkt elővettem a keményebb mondatokat is, amiket egész évben kaptam: „csak a duma megy”, „brüsszeli turista”, „mit adtak nekünk a brüsszeliek?”. Mert szerintem a szembenézés erő – és a vita akkor ér valamit, ha tényekre és lépésekre épül.
A medve-ügy: nem szójáték, hanem kulcslépés
A legnagyobb harc idén is a biztonság volt. És itt nem elég a kommentháború: döntések, jogi keretek, végrehajtás kell. Az adásban elmondtam: december 4–5-én Brüsszelben, az ENVE ülésen, francia partnerekkel együtt elértük, hogy a medve státuszánál végre legyen elmozdulás: ne „szigorúan védett” legyen, hanem „védett”. Ez nem játék a szavakkal – ez az alapja annak, hogy jogszerűen, uniós jóváhagyással lehessen fellépni a veszélyes egyedek ellen, és az emberek védelme ne csak mondat maradjon.
„Mit hoz haza Brüsszelből, csokit?” – ezért ülök a repülőn
A „brüsszeli turista” vádra is konkrét választ adtam: december 9-én, a plenárison elfogadták az energia-szegénységi jelentéshez beadott módosító javaslataimat. Ennek a lényege, hogy a 2028-as uniós költségvetésben kötelezően legyen forrás a kis falvak és akár az egyházközösségek energetikai felújítására is – ne csak a nagyvárosoknak jusson. Magyarul: hogy ne fagyjunk meg a „zöld jövőben”, és ne maradjunk ki a támogatásokból.
Brüsszel összeségében: egy dosszié, amit itthon kell olvasni
Az év utolsó értékelőjén azt is kimondtam: egész évben kaptam a kérdést, hogy „mi haszna ennek Csíkban?”. Ezért nem általánosságokkal jöttem, hanem azzal, hogy minden brüsszeli kilométernek Hargita megye szempontjából volt értelme – és a munkának mindig itthon kell lecsapódnia.
Brüsszelben idén összességében ezekért dolgoztam (és ezek mind itthoni élethelyzetekből indulnak):
• hogy a hegyvidéki gazdák ne kerüljenek hátrányba a szabályokban és a papírmunkában;
• hogy a fiataloknál ne csak siránkozás legyen az „agyelszívás”, hanem uniós kapaszkodó a hazatérés támogatására is;
• hogy a kultúra ne dísz legyen, hanem munkahely és jövőkép – és ebből nőjön ki a Gasztronómiai Régió 2027 története is;
• hogy az energiahatékonyságnál a „zöld” ne azt jelentse: bontsd le, ami székely – hanem hogy felújíthassuk a házainkat a saját anyagainkkal, a saját stílusunkban;
• hogy a víz és klíma ügyében a hegyvidék se legyen „vakfolt” – a vízbiztonság itt nálunk nem elmélet;
• és hogy a digitalizáció ne csak Wi-Fi legyen, hanem tudás és működő rendszer – ezért lett itthon folytatása is annak, amiről kint beszéltem.
A júniusi ügy: röviden, tisztán
A bírósági döntésről is beszéltem: a döntés megszületett, sokan még rágódnak rajta – én viszont azt mondtam, 2026-ra tervezek, és bízom benne, hogy a fellebbezések végén a végső igazság is a helyére kerül.
2026: ne csak túléljük, hanem csináljuk meg
A végén nem nagy elméletekkel zártam, hanem egy egyszerű, közösséget bevonó kérdéssel: mit írjunk fel 2026 „kockás füzetének” legtetejére? Biztonság és medvehelyzet? Jobb utak? Több munkahely és fiatalok itthon tartása? Kevesebb papír és több működő digitalizáció? Írd meg kommentben, nálatok melyik fáj legjobban – mert ebből lesz a következő év iránytűje.
Zárszó, amire a cím is épül
És akkor a mondat, amire most ezt a blogot is felhúztam:
„Köszönöm a 256 alkalmat. Köszönöm a vitákat, a kritikát és a támogatást. 2025 a küzdés éve volt, legyen 2026 az eredményeké. Találkozunk jövőre, a 257. adásban!”