Tizenhárom év után egy fontos szakasz lezárult.
Az elmúlt évek során sok mindent megtapasztaltam és sokat tanultam. Ma véget ért egy történet első fejezete, amely 13 éve árnyékként volt jelen az életemben olyan teherként, amely nap mint nap ott volt a vállamon és a lelkemen.
Hálás vagyok a családomnak, és mindazoknak, akik mellettem maradtak, segítettek és támogattak ebben a hosszú időszakban.
Külön köszönet illeti Sergiu Bogdan ügyvédet és munkatársait, akik kitartóan ellátták és továbbra is biztosítják jogi védelmemet.
Nem volt könnyű szembesülni egyes hatósági vagy döntéshozói pozícióban lévő személyek késlekedő vagy elzárkózó hozzáállásával különösen a kár megállapításának vonatkozásában, de igyekeztem ezt megérteni és túllépni rajta.
Az élet ezzel együtt megy tovább, mindennap kell harcolni küzdeni soha nem szabad feladni, bátran kell vezetőként vinni a terhet. Engem sok téren megerősített ez a 13 év. Továbbra is fenntartom, ártatlanként lettem meghurcolva ennyi éven keresztül.
Igyekeztem türelemmel és megbékéléssel viselni a vád tényét kihasználó média és politikai karakter gyilkossági kísérleteket.
Ma egy alapfokú ítélet született. Fontos kiemelni, hogy ez nem jogerős, hanem elsőfokú döntés (amelynek az indoklását még ebben a pillanatban nem ismerem!). Ezzel egy szakasz lezárult, de nem vagyok elégedett az ítélet közzé tett rövid tartalmával, fellebbezek a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához és teljeskörű felmentést kérek.
Az ítélet tartalmát nem kívánom nyilvánosan kommentálni. Ezt ahogy eddig is a bíróságon kívánom megtenni, az eljárás szabályai szerint.
Fontos megjegyezni, hogy semmilyen negatív következménye nincs sem a szakmai, sem a magánéletemre. A „vádlotti” státusz megszűnt, az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy bármilyen hibát követtem volna el. Nincs ellenem érvényben semmiféle korlátozás.
Sőt, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla tavalyi, végleges és visszavonhatatlan ítéletében már kimondta, hogy az elvégzett munkát Hargita Megye Tanácsának érdemben értékelnie kell, és a letétbe helyezett építőanyagokat be kell dolgoznia. A „károkozás” ténye tehát nem áll meg, ezt az időközben lezajlott végérvényes és visszavonhatatlan polgári perek döntései is alátámasztják.
Az ügy különlegessége, hogy a Romániai Alkotmánybíróság kétszer is megállapította egyes vonatkozó törvényi rendelkezések alkotmányellenességét. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság az eljárás során csak egyik ilyen rendelkezést alkalmazta az alkotmánybírósági döntés ellenére.
Ez a fejezet most lezárult de nem a történet. A küzdelem folytatódik, a hitem töretlen, az igazság mellett kitartok.