XIV. Alcsíki Fúvós Találkozó – 2025. július 20., Csíkszereda

Tisztelt jelenlévők, kedves zenészek, barátaim!

Ma nem egyszerűen egy találkozón, fesztiválon vagyunk.
Ma itt, a központi parkban nemcsak hangszerek szólnak – hanem a közösség hangja.
És ez a hang – nem történik magától.
Tizenkét fúvószenekar jött el ma. Több száz zenész.
És mögöttük ott van több száz szülő, karnagy, iskola, községvezető, közbirtokossági és cégvezető.
És ott kell lennie a döntéshozóknak is.
Mert ha ők játszanak, nekünk dolgoznunk kell – értük.
Nem szabad azt hinnünk, hogy a hagyományaink örökké élnek csak azért, mert szépek.
A kultúrát nem elég szeretni.
A kultúrát támogatni kell.
Struktúrát adni neki. Eszközt, teret, jövőt.
A mi felelősségünk az, hogy:
– legyen, aki hangszert ad a kezekbe,
– legyen, aki próbatermet biztosít,
– legyen, aki fellépési lehetőséget kínál, akár a térségen túl is,
– és legyen, aki időt, figyelmet és pénzt szán ezekre a zenekarokra.
A fúvósmozgalom nem dísz. Nem dekoráció.
A fúvósmozgalom nevelés.
Fegyelem. Közösség.
És legfőképpen: megtartó erő.
A fiatalok, akik ma itt zenélnek,
tanulják a türelmet, az együttműködést, az alázatot.
Ők a székely jelen és jövő hangjai.
És ha mi nem építünk mögéjük hátteret – akkor csend lesz. És üresség.
Én politikusként nem azért vagyok itt, hogy ünnepeljek.
Azért vagyok itt, hogy kimondjam: ez a mozgalom felelősség. Közösségi ügy. Kötelesség.
Ezért kérem a megyei tanácsos kollégákat, polgármestereket, tanácsosokat, intézményvezetőket: támogassátok a fúvósokat!
Ne kérdezzük, „kell-e még ilyen?” – Kérdezzük inkább: mi lesz, ha nem lesz többé?
Ma itt nemcsak egy koncert zajlik.
Ma egy üzenet szól: Igenis van jövőnk. Igenis van értékünk.
És akik ezt ma megszólaltatják, azoknak nekünk kell biztosítanunk a holnapot.
Köszönöm mindenkinek, aki ezen dolgozik.
És aki még nem, annak azt mondom: most van itt az ideje bekapcsolódni.
Hajrá fúvósaink!
Hajrá Csík!
Hajrá Székelyföld!