Borboly Csaba: 8,6 milliárd eurós uniós program nyílhat meg a székelyföldi kultúra és média előtt
Egy új, 2028–2034 közötti európai uniós program előkészítésében vesz részt Borboly Csaba, aki a Régiók Bizottságának jelentéstevőjeként dolgozik azon, hogy a kultúra, a média és a civil szféra számára eddig nehezen elérhető források valóban megnyíljanak a periférikus és kisebbségi térségek előtt – köztük Székelyföld számára is.
Borboly Csaba online sajtótájékoztatón számolt be az „Agora” néven formálódó uniós programról, amely a jelenlegi Kreatív Európa különálló alprogramjait – a kultúrát, a kreatív médiát és a médiaágazatot – egyetlen, 8,6 milliárd eurós költségvetésű keretbe vonja össze a 2028–2034-es időszakra.
Jelentéstevőként nagyobb mozgástér a régiók számára
Borboly Csaba elmondta: a Régiók Bizottsága részéről ő lett a program jelentéstevője, ami azt jelenti, hogy konkrét módosítási javaslatokat tehet, és ezek elfogadtatásáért politikai egyeztetéseket folytathat az Európai Parlamenttel, a Bizottsággal, valamint más uniós testületekkel.
„A célom az, hogy azok a térségek is labdába rúghassanak, amelyek az elmúlt években kimaradtak ezekből a forrásokból – ilyen Hargita megye, Székelyföld, de általában a kisebbségi és vidéki régiók is” – fogalmazott.
Egyszerűbb pályázatok, kisebb szereplőknek is
A sajtótájékoztatón kiemelték: az egyik legfontosabb eredmény, hogy az Európai Bizottság elfogadta a „cascade”, vagyis vízesés rendszerű pályáztatás elvét. Ez lehetővé teszi, hogy nagyobb – akár több millió eurós – projektek nyertesei továbbpályáztassanak kisebb, 50 ezer eurós támogatásokat helyi kulturális, civil vagy médiás szereplők számára.
Ez különösen fontos lehet azoknak a szervezeteknek, amelyek eddig az adminisztratív terhek vagy az alacsony nyerési esélyek miatt nem indultak uniós pályázatokon.
Nyelvi és kisebbségi partnerségek is elfogadhatók
Borboly Csaba hangsúlyozta: sikerült elérni, hogy azonos nyelvű és kisebbségi alapú partnerségek ne jelentsenek kizáró okot. Így a Kárpát-medence magyar közösségei – akár EU-n kívüli térségekből is – közösen pályázhatnak kulturális és médiaprojektekre.
„Ha vajdasági, felvidéki, kárpátaljai vagy erdélyi magyar intézmények közösen gondolkodnak, annak legyen jogi és pénzügyi tere” – mondta.
Média: iparág helyett közszolgáltatás
A program egyik újdonsága, hogy a média nem pusztán gazdasági ágazatként, hanem közszolgáltatásként jelenik meg, különös tekintettel a vidéki és kisebbségi térségekre. Ennek része lesz a független újságírás támogatása, a digitális és médiakompetenciák fejlesztése, valamint a dezinformáció elleni fellépés.
Borboly szerint ez különösen fontos Hargita megyében és más, „média-sivatagnak” számító térségekben, ahol kevés erőforrás áll rendelkezésre a minőségi tájékoztatásra.
Infrastrukturális fejlesztések és összehangolt uniós források
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a jövőben különböző uniós programok – például az Agora, az Erasmus és a Horizon – összehangolhatók lesznek. Ez lehetőséget adhat arra, hogy például egy kulturális beruházás építési része más forrásból, míg a technológiai és tartalmi fejlesztés az Agora programból valósuljon meg.
Ez akár olyan nagyobb léptékű beruházásokat is reálissá tehet, mint egy koncertterem vagy regionális kulturális központ létrehozása, amennyiben ezek bekerülnek az országos stratégiai tervekbe.
Ősztől várhatók az első kiírások
A tervek szerint az Európai Parlament és a Tanács 2026–2027 folyamán hozza meg a végső döntéseket, és az első Agora-pályázatok 2027 őszén jelenhetnek meg, a kifizetések pedig 2028-tól indulhatnak.
Borboly Csaba szerint a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek: „Most van az a szakasz, amikor még lehet módosítani, alakítani. Ha most nem élünk vele, évekre elveszíthetjük ezt a lehetőséget.”
A politikus a kulturális és civil szereplőket arra biztatta, hogy éljenek a konzultációs lehetőségekkel, és juttassák el javaslataikat a következő időszakban.
