Farsangtemetés: közösség, hagyomány, megújulás

Február közepén több csíki településen is megelevenedett a farsangtemetés hagyománya: Csíkszentimrén, Tusnád községben és Csíkszentsimonban jelmezesek, maskarások, zenészek és fáklyás felvonulók járták végig a falvakat, hogy a tél jelképes búcsúztatásával közösen hívják a tavaszt.

Csíkszentimrén február 14-én a máglyán hamuvá váló Bálint bábu jelezte a farsangi időszak végét. A szervezők a nap folyamán adományokat – szénát, tojást, szalonnát és anyagi támogatást – is fogadtak, bizonyítva, hogy a hagyomány nem csupán ünnepi látványosság, hanem a közösségi összefogás élő formája.

Tusnád községben a farsangtemetés üzenete túlmutat az eseményen: a hagyomány itt a közösség hangja. A humor nem pusztán nevetés, hanem kimondott szó, közös igazság. Molnár József polgármester munkája példa arra, hogyan lehet a közösség megtartó erejét következetes jelenléttel és munkával erősíteni.

Csíkszentsimonban a farsangbúcsúztató közös élménnyé vált: a hagyományőrző csoport több pontot érintő útvonalon vonult végig a településen. Bár a farsangtemetés helyszíne évről évre változik, az üzenet változatlan: ez az ünnep a község minden lakójáé. Kozma István polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik csatlakoztak a körmenethez vagy egy jó szóval, mosollyal járultak hozzá az esemény sikeréhez.

A farsangtemetés Székelyföldön nem díszlet, hanem erőforrás: egyszerre őrzi a múltat és erősíti a jelen közösségét. Az ilyen alkalmak emlékeztetnek arra, hogy a közösségi összetartozás nap mint nap újraépítendő érték.