Nem segélyt, hanem munkát és piacot kell adni: Hargita megye bekapcsolódhat az uniós mintaprogramba

A szociális gazdaságról sokan még mindig elsősorban segélyekre és támogatásokra gondolnak. Pedig valójában olyan szövetkezetekről, egyesületekről, társadalmi vállalkozásokról, alapítványokról és kölcsönös segítségnyújtáson alapuló szervezetekről beszélünk, amelyek helyi szükségletekre adnak helyi válaszokat.

Munkahelyeket teremtenek. Helyi termékeket visznek piacra. Szociális, kulturális és közösségi szolgáltatásokat biztosítanak. Lehetőséget adnak azoknak is, akik nehezebben találnak munkát.

Hargita megye jelentkezhet

Az ülésen a GECES munkájában a Régiók Európai Bizottságának megfigyelőjeként vettem részt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a készülő európai intézkedésekbe közvetlenül bevigyük a vidéki, hegyvidéki és kisebb települések tapasztalatait.

Brigitte Fellahi Brognaux, az Európai Bizottság szociális és befogadó vállalkozásokért felelős egységének vezetője bejelentette, hogy gyakorlati eszköztár készül a helyi és regionális önkormányzatok számára. Ennek kidolgozását kiválasztott régiókkal és városokkal közösen fogják tesztelni. Az eszköztár a tervek szerint segítséget nyújt majd a helyi stratégiák elkészítéséhez, a finanszírozási lehetőségek megtalálásához, a szereplők együttműködéséhez, valamint az állami támogatási és közbeszerzési szabályok alkalmazásához.[

A vitában jeleztem, hogy Hargita megye amennyiben a megfelelő döntés megszületik, készen áll bekapcsolódni ebbe a kísérleti munkába. Vidéki és hegyvidéki térségként azt tudjuk megvizsgálni, hogy az új európai eszközök valóban használhatók lesznek-e a kistelepülések, a helyi termelők, az egyesületek és a kis társadalmi vállalkozások számára.

Az Európai Bizottság képviselője örömmel fogadta a felajánlást. Megerősítette, hogy szükségük van a régiók gyakorlati tudására, hiszen a helyi szereplők közelebb vannak a valós problémákhoz, mint a brüsszeli intézmények. A következő lépés a közvetlen kapcsolatfelvétel és annak tisztázása lesz, hogy Hargita megye milyen formában vehet részt a program tesztelésében.

A közbeszerzés lehetőség

A közpénzből történő vásárlás nem csupán adminisztratív eljárás. Meghatározhatja azt is, hogy a pénz helyben marad-e, teremt-e munkahelyeket, és segíti-e a kisvállalkozásokat.

Jelenleg az uniós közbeszerzési eljárások 55 százalékában továbbra is a legalacsonyabb ár az egyetlen odaítélési szempont. Ez gyakran háttérbe szorítja a minőséget, a helyi társadalmi hasznot, a tisztességes munkafeltételeket és a fenntarthatóságot.

Az Európai Bizottság új közbeszerzési javaslata ezen változtatna. Főszabállyá tenné az ár és a minőség együttes értékelését, és egyértelműbb lehetőséget biztosítana a társadalmi szempontok alkalmazására. A minőségi feltételek súlya általában legalább 30 százalék, a jelentős emberi munkát igénylő szerződéseknél pedig legalább 50 százalék lenne.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy önkormányzat nem kizárólag azt nézi, ki kínálja a legalacsonyabb árat. Figyelembe veheti azt is, hogy a vállalkozás teremt-e helyi munkahelyeket, foglalkoztat-e hátrányos helyzetű embereket, biztosít-e tisztességes munkakörülményeket, illetve milyen társadalmi értéket hoz létre.

A cél nem az, hogy bárki automatikus előnyhöz jusson. A cél az, hogy a közpénz elköltésekor az ár mellett a minőség és a közösség számára létrehozott érték is számítson.

Mások már alkalmazzák

Az ülésen több működő európai példát is bemutattak. Svéd önkormányzatok fenntartott szerződésekkel és társadalmi feltételekkel segítik a munkaerőpiactól távol került emberek foglalkoztatását. Berlin pedig társadalmi vállalkozásokkal dolgozik együtt az újrahasználat, a javítás és az újrahasznosítás területén.

Az uniós szabályok már most is lehetővé teszik egyes szerződések fenntartását olyan szervezetek számára, amelyek fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű emberek társadalmi és szakmai beilleszkedését segítik. A valódi akadály sok esetben az, hogy az önkormányzatok tartanak a jogi hibáktól, és nem rendelkeznek könnyen alkalmazható mintákkal.

Ezért kértem egyszerű szabályokat, gyakorlati példákat és képzést a helyi önkormányzatok számára. Ha a polgármesterek és a közbeszerzéssel foglalkozó szakemberek jogbiztonságot kapnak, bátrabban tudják majd a közösségi hasznot is figyelembe venni.

A Székely Termék modellje

A Székely Termék mozgalom megmutatja, mit jelent a lentről felfelé építkező gazdaság. Helyi termelőket kapcsol össze, segíti a piacra jutást, minőséget és eredetet tanúsít, valamint erősíti a rövid ellátási láncokat.

A hálózat körülbelül 200 termelőt és 1400 védjegyes terméket fogott össze, és rendszeresen segített termelőknek bevételi lehetőséghez jutni. A rendszer alapja tehát már létezik, de további fejlesztésre, szakmai kapacitásra, értékesítési lehetőségekre és megfelelő finanszírozásra van szüksége.

Azt szeretném elérni, hogy a Székely Termék európai szinten is bemutatható mintává váljon. Nem azért, mert minden térségnek ugyanazt kell lemásolnia, hanem azért, mert az alapelv bárhol alkalmazható: a helyi tudást, a helyi alapanyagot, az együttműködést és a közösség bizalmát kell gazdasági lehetőséggé alakítani.

Ezt a modellt az élelmiszereken túl más területekre is ki lehet terjeszteni. Helyi szolgáltatások, kézművesség, idősgondozás, turizmus, kulturális tevékenységek, javítás, újrahasználat és közösségi közlekedés köré is épülhetnek hasonló kezdeményezések.

Munka a segély helyett

Nem a segélyben hiszek, hanem a jó halászbotban és a jó halastóban.

A halászbot a tudás, a képzés, az együttműködés és az induláshoz szükséges támogatás. A halastó pedig a működő helyi piac, a közbeszerzésekhez való tisztességes hozzáférés és a kiszámítható finanszírozás.

Ha csak képzést adunk, de nincs piac, az ember nem tud megélni a tudásából. Ha van piac, de a kisvállalkozás nem fér hozzá, akkor a lehetőség csak papíron létezik. A kettőt együtt kell biztosítani.

A szociális gazdaság politikájának ezért kevesebbet kellene szólnia a segélyekről, és többet a munkáról, a méltóságról, a vállalkozásról és a helyi közösségek erejéről. Különösen azok számára kell valódi lehetőséget teremteni, akik életkoruk, egészségi állapotuk, lakóhelyük vagy társadalmi helyzetük miatt nehezebben jutnak be a munkaerőpiacra.

Most kezdődik a munka

Az Európai Bizottság világossá tette, hogy az uniós finanszírozás önmagában nem elegendő. A következő uniós költségvetés előkészítésekor a nemzeti és regionális programozó hatóságoknak is helyet kell biztosítaniuk a szociális gazdaság számára. Ha ez nem kerül be időben a programokba, később a támogatások sem jutnak el a helyi szereplőkhöz.

Hargita megye feladata most az, hogy konkrét javaslatokkal készüljön, kapcsolatba lépjen az Európai Bizottsággal, és felajánlja saját tapasztalatait az új eszköztár kipróbálásához. A cél az, hogy az európai rendszer közelebb kerüljön ahhoz a valósághoz, amelyet a gazdák, a kisvállalkozók, az egyesületek és az önkormányzatok naponta megtapasztalnak.

A közpénz ne csak kiadás legyen. Teremtsen helyi munkát, erősítsen meg kisvállalkozásokat, és tartsa itthon a megtermelt értéket. Hargita megye ebben készen áll előrelépni.