Két brüsszeli lehetőség, egy helyi feladat: cselekedni
A fiatalok tehetsége adott. Nekünk az itthoni lehetőségeket kell megteremtenünk. A brüsszeli munka akkor ér valamit, ha abból Hargita megyében helyi munkahely, használható tudás és kiszámítható jövő lesz. A Régiók Európai Bizottságának tegnapi ülésén két, egymással szorosan összefüggő kérdéssel foglalkoztunk. A szociális gazdaság lehetőségeivel, valamint azzal, milyen tudásra és készségekre lesz szükségük a fiataloknak a gyorsan változó munkaerőpiacon.
Két ügy, egy közös cél
A szociális gazdaság és a készségfejlesztés első látásra külön témának tűnhet. Valójában ugyanarról szólnak. Lesz-e helyben munka? Hozzáférnek-e a kisebb vállalkozások a lehetőségekhez? Megkapják-e a fiatalok azt a tudást, amellyel itthon is boldogulhatnak?
Nem elég új képzéseket indítani, ha utána nincs megfelelő munkahely. Nem elég beruházásokat megvalósítani, ha azok kevés helyi munkát és hozzáadott értéket teremtenek. A tudást, a vállalkozásokat, a közbeszerzéseket és a helyi fejlesztést egy rendszerben kell kezelnünk.
A szociális gazdaság munkát teremt
A szociális gazdaság nem segélyosztást jelent. Szövetkezetek, egyesületek, alapítványok és társadalmi vállalkozások tartozhatnak ide. Ezek helyi szolgáltatásokat biztosíthatnak, termelőket segíthetnek piacra, és munkát adhatnak azoknak is, akik nehezebben helyezkednek el.
A közbeszerzéseknél sem kizárólag a legalacsonyabb árat kellene figyelembe venni. Számítson a minőség, a tisztességes foglalkoztatás és a közösség számára létrehozott érték is. Ehhez az önkormányzatoknak egyszerűen alkalmazható mintákra, képzésre és megfelelő jogbiztonságra van szükségük.
Javasoltam annak megvizsgálását, hogy Hargita megye valamely intézménye vagy fejlesztési szervezete mintaként bekapcsolódhasson ebbe a munkába. Az Európai Bizottság visszajelzése szerint számítanak a gyakorlati tapasztalatainkra, és a készülő helyi és regionális eszköztár tesztelésének megkezdésekor folytatjuk az egyeztetést.
Fel kell készülnünk a változásra
Ma egy egyetemet elkezdő fiatal sem tudhatja biztosan, milyen lesz a szakmája, mire befejezi tanulmányait. A mesterséges intelligencia, a digitalizáció és az új technológiák gyorsan alakítják át a munkát.
Erre nem várakozással, hanem közös munkával kell válaszolnunk. A készségfejlesztést helyi szinten kell megszervezni. Az iskolák, a szakképzés, az egyetemek, a vállalkozások, a munkaügyi intézmények, az önkormányzatok és maguk a fiatalok ismerik legjobban a térség lehetőségeit és hiányait.
Ezért kezdeményeztem a Hargita Megyei Készség és Minőségi Munkahely Partnerség létrehozását. Nem újabb hivatali egységre és nem egy polcon maradó stratégiára van szükség. Olyan állandó együttműködés kell, amely figyeli a gazdasági változásokat, összegyűjti a vállalkozások munkaerőigényeit, segíti a képzések összehangolását, és időben javaslatokat tesz.
Az itthon maradás választás legyen
A bukaresti műszaki egyetem udvarán jól látható, mennyi tudás, alkotókedv és tehetség van a fiatalokban. A kérdés az, hogy a kisebb, vidéki térségekből érkező hallgatók a tanulmányaik befejezése után hazatérhetnek-e.
Sem Bukarestből, sem Budapestről nem lehet pontosan megmondani, milyen szakemberekre lesz szükség Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson vagy a kisebb településeken. Ehhez megyei adatokra, folyamatos párbeszédre és helyben előkészített döntésekre van szükség.
A cél nem az, hogy a fiatalokat maradásra kényszerítsük. Valódi választási lehetőséget kell adnunk számukra. Legyen itthon megfelelő munka, szakmai fejlődés, tisztességes jövedelem és olyan életkörnyezet, amelyben érdemes családot alapítani.
A kapuk megnyíltak
A brüsszeli egyeztetések eredménye, hogy mindkét területen megnyíltak az együttműködés lehetőségei. A szociális gazdaságban bekapcsolódhatunk a készülő európai eszközök gyakorlati tesztelésébe. A jövő készségeiről szóló munkában pedig támogatást kapott az az irány, hogy a képzési és munkaerőpiaci döntések regionális együttműködésre épüljenek.
A következő lépést azonban itthon kell megtenni. A javaslatokat benyújtottam. Most arra van szükség, hogy a megyei tanács, az illetékes intézmények, az önkormányzatok, az oktatási szereplők és a vállalkozások közösen elindítsák a munkát.
A lehetőség adott. A fiataljainkról, a helyi munkahelyekről és Hargita megye jövőjéről van szó. Arra kérem mindazokat, akik fontosnak tartják ezt az ügyet, támogassák a szükséges helyi lépések megtételét.