Nem nézhetjük tétlenül, hogy megint nélkülünk osszák el Európa jövőjét
A kultúrára, örökségre, helyi médiára és közösségi részvételre szánt pénzekért is ki kell állnunk. Hargita megyének most kell felkészülnie arra, hogy ne csak szemlélője, hanem alakítója és haszonélvezője legyen a következő uniós időszaknak. Brüsszel, 2026. november 19.
Nem elég utakat építeni, ha közben elveszítjük az emberek bizalmát. Nem elég versenyképesebb Európáról beszélni, ha annak lehetőségeihez a kisebb települések, a vidéki alkotók, a helyi szerkesztőségek és a közösségi egyesületek továbbra is nehezen férnek hozzá. Ezzel az üzenettel szólalt fel Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a Régiók Bizottsága AgoraEU programról szóló véleményének jelentéstevője a jövőbeli uniós költségvetésről tartott november 19-i brüsszeli vitában.
Az egyeztetésen Carla Tavares és Siegfried Mureșan, az Európai Parlament többéves költségvetéssel foglalkozó társjelentéstevői ismertették álláspontjukat. A vita középpontjában az uniós források védelme, a kohéziós politika jövője és a helyi, valamint regionális szereplők érdemi bevonása állt.
Borboly Csaba ehhez kapcsolta az AgoraEU ügyét: azokat a forrásokat is meg kell védeni, amelyek kultúrát, független médiát, örökséget és aktív közösségeket erősíthetnek. Nem a kohézió vagy a mezőgazdaság helyett, hanem azok mellett.
A megmaradáshoz közösség is kell, nem csak infrastruktúra
„Azt kérem, hogy Európa egyszerre fektessen a gazdaságába és a demokráciájába. Mert az út elvezethet egy településre, de önmagában nem tartja ott a fiatalokat, nem ad hangot a közösségnek, és nem őrzi meg a kultúránkat” – fogalmazott Borboly Csaba a felszólalás üzenetét összegezve.
Egy helyi újság, egy működő könyvtár, egy hagyományt továbbadó műhely vagy egy fiatalokat bevonó egyesület nem mellékes ügy. Ezekben a terekben tanulunk együttműködni, megkülönböztetni a hiteles információt a félrevezetéstől, és felelősséget vállalni egymásért.
Ha az emberek azt érzik, hogy róluk mindig máshol döntenek, könnyebben fordulnak el a közélettől. A bizalom hiánya pedig teret nyithat a hamis híreknek és a külső befolyásolásnak. Ezért a közösségeket szolgáló források védelme a demokratikus biztonság része is.
Ne csak a legerősebb pályázók tudjanak nyerni
Az AgoraEU a 2028 és 2034 közötti időszak kulturális, médiaügyi és demokratikus részvételt támogató keretét alakítaná át. Borboly Csaba ebben azért vállalt jelentéstevői munkát, hogy a szabályok közelebb kerüljenek a Hargita megyéhez hasonló térségek valóságához.
Nem állítható, hogy korábban egyetlen ilyen támogatás sem jutott el ide. A kérdés az, hogyan lehet a részleges, nehezen elérhető lehetőségekből szélesebb körben használható rendszert építeni. Egy kis kulturális egyesület mögött általában nincs külön pályázatíró osztály. Egy vidéki szerkesztőség nem ugyanabból a helyzetből indul, mint egy nagy médiacég. Az azonos szabály önmagában még nem jelent azonos esélyt.
„Most azért dolgozunk, hogy ne csupán néhány sikeres kivétel bizonyítsa: hozzánk is eljuthat európai támogatás. Olyan szabályokat akarunk, amelyek között a kisebb közösségeknek is valós esélyük van” – hangsúlyozta.
Ez nem automatikus pénzosztás, és nem előre megnyert pályázat. Olyan feltételekért folyik a munka, amelyek mellett a jó helyi elképzelés nem a bonyolult eljárásnál akad el.
Mit változtatnának a javaslatok a mindennapokban?
A jelentéstevői munka egyik központi célja az egyszerűbb hozzáférés. Rövid első pályázati kör, kisebb támogatások, közvetítő szervezeteken keresztüli segítség és elérhető kapcsolattartás tehetné könnyebbé a belépést. Egy kis szervezet így előbb megtudhatná, van-e esélye, és nem kellene rögtön teljes pályázati dokumentációba fektetnie minden erejét.
Másik fontos elem a területi egyensúly követése. Ne csak azt lássuk, hol van a nyertes szervezet székhelye, hanem azt is, hol valósul meg a munka, és mely közösségek részesülnek belőle. Ha egy térség tartósan alig jut támogatáshoz, az legyen látható, és lehessen megvizsgálni az okait.
A hagyományos mesterségek és az élő örökség támogatása szintén konkrét cél. Egy mester és egy fiatal együttműködése, egy műhely tudásának továbbadása vagy a szakoktatással közös kezdeményezés nem pusztán múltőrzés. Lehetőség lehet helyi munkára, alkotásra és a következő nemzedék boldogulására is.
A kisebbségi és nyelvi közösségek nevesítése azért fontos, hogy értékeik ne maradjanak láthatatlanok a támogatási célok között. A közösségi nyelven születő kulturális munka, az örökség továbbadása és a határokon átívelő együttműködés is európai érték.
A helyi média esetében a cél a megbízható tájékoztatás és a szerkesztői függetlenség erősítése. Nem politikai szócsöveket kell támogatni, hanem azt, hogy kisebb piacokon is legyen lehetőség felelős újságírásra és sokféle, hiteles információ elérésére.
A testvértelepülési és testvérmegyei kapcsolatok pedig akkor érnek igazán valamit, ha a protokollon túl közös munkát hoznak: fiatalok találkozását, kulturális együttműködést, helyi problémák közös kezelését. Ezeket a lehetőségeket is láthatóan meg kell jeleníteni a jövő rendszerében.
Miért fontos ott lenni a döntések előtt?
A november 19-i vitában a parlamenti társjelentéstevők is a megfelelő finanszírozás és a területi szereplők bevonásának fontosságát hangsúlyozták. Carla Tavares a települések és régiók korai részvételét emelte ki. Siegfried Mureșan arról beszélt, hogy a regionális szerepet kötelező erejű szabályokkal kell biztosítani, nem elég lehetőséget adni a meghallgatásra.
Ezek a megszólalások nem jelentettek külön ígéretet az AgoraEU valamennyi javaslatának elfogadására. Azt azonban világossá tették: a helyi beleszólás és a források megőrzése közös európai tét.
„Azért kell itt lennünk, mert a feltételeket a döntések előtt lehet alakítani. Ha csak a kész kiírást olvassuk, már nem mi döntjük el, milyen ajtók nyílnak meg előttünk. Európa keleti felén is hallatnunk kell a hangunkat” – mondta Borboly Csaba.
A parlamenti jelentéstevőkkel folytatott korábbi szakmai egyeztetések azt szolgálták, hogy a helyi problémákból értelmezhető, beépíthető javaslatok szülessenek. A végleges szabályok és összegek azonban még a tárgyalásoktól függenek.
Most Hargita megyében is lépni kell
Borboly Csaba arra kéri Hargita Megye Tanácsát, hogy a településekkel, kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, oktatási szereplőkkel és gazdasági partnerekkel közösen készítse el, illetve aktualizálja a megye ágazati jövőképeit, cselekvési és partnerségi terveit.
Ez közérthetően azt jelenti: tudjuk, mire van szükségünk, kivel dolgozunk együtt, milyen eredményt várunk, és ki vállalja a megvalósítást. Legyen előkészített elképzelés a fiatalok bevonására, a mesterségek átadására, a kulturális terek használatára, a helyi tájékoztatásra és a települések közös programjaira. A kutatási vagy technológiai elemeket ott érdemes bevonni, ahol valóban a helyi célokat szolgálják, és az adott támogatási program megengedi.
Nem minden tervet az AgoraEU finanszírozna. Az a feladat, hogy a megfelelő elképzelést a megfelelő forráshoz kapcsoljuk, és a különböző eszközöket szabályosan, egymást kiegészítve használjuk. A jövőbeli romániai végrehajtás és társfinanszírozás részletei sem tekinthetők még eldöntöttnek.
„A megyei tanács számára az előkészítő anyagokon és javaslatokon dolgoztam, egyeztetéseket és tájékoztató alkalmakat kezdeményeztem. Ennek akkor lesz otthon eredménye, ha a következő lépéseket is megtesszük. Nem elég tudni a lehetőségről. Feladatot, felelőst és partnert kell rendelni hozzá.”
Nem lehet az alacsony bérekre építeni a jövőnket
A kultúra önmagában nem old meg minden gazdasági problémát. De a tudás, az alkotás, a közösségi együttműködés és az örökség értelmes hasznosítása része lehet annak, hogy a térség ne pusztán olcsó munkaerőként tekintsen önmagára.
Hargita megye, Székelyföld és más Kárpát-medencei térségek számára ezért a felkészülés nem távoli brüsszeli ügy. Arról szól, képesek leszünk-e összekapcsolni a helyi tudást az európai partnerségekkel, és adunk-e a fiataloknak olyan lehetőséget, amelyért érdemes itthon is tervezniük.
„Milyen hozományt hagyunk az utánunk jövőknek? Becsületet, együttműködést, megbecsülést és bizalmat, vagy közönyt és megvetést? A most készülő költségvetés évekre meghatározza a mai fiatalok lehetőségeit. A hatása a költségvetési időszakon túl is velük marad. Ezért kell beleszólnunk a tervezésbe, és ezért kell otthon is dolgoznunk azért, amit európai szinten sikerül megértetni.”
A brüsszeli munka és az otthoni felkészülés nem helyettesíti egymást. Az egyik a lehetőségekért áll ki. A másik teszi képessé a közösséget arra, hogy éljen velük.
