Nem az elköltözést kell támogatni, hanem az itthon maradás esélyét – Borboly Csaba

Nem az elköltözést kell támogatni, hanem az itthon maradás esélyét

Borboly Csaba Brüsszelben: a lakhatási fordulatból Hargita megye sem maradhat ki

A fiataloknak nem újabb magyarázatra van szükségük arról, miért nem tudnak otthont teremteni. Megfizethető, biztonságos lakhatásra, kiszámítható munkára és olyan közösségre van szükségük, amely számít rájuk. Ezt az álláspontot képviselte Borboly Csaba november 19 én Brüsszelben, az Európai Régiók Bizottsága COTER szakbizottságának lakhatási vitájában.

Hargita Megye Tanácsának alelnöke a felszólalás mellett külön is egyeztetett Andres Jaadlával, a lakhatási ügy észt jelentéstevőjével, Rakvere városi tanácsának tagjával. A régi szakmai ismeretségre épülő megbeszélésen a vidéki és hegyvidéki térségek szükségleteit, a helyi adatfelméréseket és a területre szabott megoldásokat helyezte előtérbe. Borboly Csaba beszámolója szerint a jelentéstevő több felvetését is be kívánja építeni a készülő véleménybe.

Ez a mai nap legfontosabb politikai hozadéka. Nem pusztán elmondani kellett, mi fáj a közösségeinknek, hanem elérni, hogy ezek a szempontok bekerülhessenek az európai álláspont kialakításába. Az egyeztetés ugyanakkor nem jelent elfogadott módosítást, megítélt támogatást vagy kész pályázati kiírást. Azért fontos, mert most lehet alakítani azt a gondolkodást, amely a későbbi döntéseket befolyásolja.

A lakhatási válság nem ér véget a nagyvárosok határán

Egy fiatal pár számára az otthon hiánya nem elvont gazdasági mutató. Elhalasztott önállósodást, bizonytalan családalapítást és sokszor kényszerű elköltözést jelent. Kelet Európa vidéki és kevésbé fejlett térségeiben ezért a lakhatás a közösségek jövőjének kérdése is.

A nagyvárosok dráguló lakásaira szükség van európai válaszra. De ugyanilyen fontos, hogy a falvakban és kisvárosokban élők se maradjanak megfelelő otthon nélkül. Az alacsony ingatlanár önmagában nem jelent megfizethető lakhatást. Egy rosszul szigetelt, felújításra szoruló ház megvásárlása után olyan kiadások következhetnek, amelyeket egy pályakezdő család már nem tud vállalni.

Nem lehet az egyetlen válasz, hogy mindenki költözzön nagyvárosba. Ezzel egyszerre növeljük a városi nyomást és gyengítjük a vidéki közösségek megtartóerejét. Hargita megyének, Székelyföldnek és a Kárpát medence hasonló térségeinek olyan lakhatási megoldásokra van szükségük, amelyek mellett helyben is lehet tanulni, dolgozni és családot alapítani.

Az üres ház még nem hozzáférhető otthon

Borboly Csaba a munkadokumentum két gyakorlati kérdésére válaszolt: milyen helyi adatokra és szakmai segítségre van szükség, illetve hogyan érje el az európai támogatás az eltérő helyzetű térségeket.

Ehhez először tudni kell, milyen lakásállományunk van. Hol állnak üres házak? Melyek újíthatók fel észszerű költséggel? Hol akadályozza a hasznosítást rendezetlen öröklés, tisztázatlan tulajdonviszony vagy a tulajdonos bizonytalansága? Milyen bérleti díjat és rezsit tudnak vállalni a fiatalok?

Az üres épületeket nem lehet egyszerűen beleszámolni a rendelkezésre álló lakáskínálatba. A tulajdonosi jogokat tiszteletben tartó megállapodásokra, jogi tájékoztatásra, műszaki felmérésre és pénzügyi ösztönzőkre van szükség. A kisebb önkormányzatok ehhez közös megyei szakmai segítséget is kaphatnának. Ez javaslat, amelyből megfelelő előkészítéssel végrehajtható program lehet.

A cél az, hogy ne csak programcímek szülessenek. Derüljön ki, hány ténylegesen lakható otthon teremthető, kinek, mennyiért és milyen tartós megfizethetőségi feltételekkel.

A korábbi módosító javaslatok ugyanazt az irányt erősítik

A mostani fellépés nem előzmény nélküli. Borboly Csaba a közlekedési szegénységről készített korábbi módosító javaslataiban a távoli térségek alapvető elérhetőségét, a megbízható vidéki buszjáratokat, a közösségi közlekedés új megoldásait és a különböző közlekedési módok összekapcsolását helyezte előtérbe.

Ennek a lakhatásban közvetlen értelme van. A kedvezőbb árú falusi ház nem valódi megoldás, ha onnan nem lehet kiszámíthatóan eljutni munkába, iskolába vagy orvoshoz. Az otthon költségét a fűtéssel és a mindennapi közlekedéssel együtt kell nézni.

A következő uniós költségvetéshez kapcsolódó módosító javaslatai a területi részvételt, a kiegyensúlyozott forráselosztást és az önkormányzatok érdemi bevonását hangsúlyozták. A magánszektor szerepéről szóló javaslatai pedig azt célozták, hogy a támogatott beruházásoknak világos helyi haszna legyen, a kisebb vállalkozások egyszerűbb eljárásokkal férjenek hozzá a lehetőségekhez, és a pénzügyi eszközök ne csak az erősebb piacokon működjenek.

Ezek javasolt szakmai irányok, nem a mai ülésen elfogadott lakhatási módosítások. Közös üzenetük azonban világos: a fejlesztés értékét az mutatja meg, mit javít az ott élők életén.

Építsünk úgy, hogy a ház a tájhoz és a család pénztárcájához is illeszkedjen

A lakhatás nemcsak darabszám és négyzetméter. Számít az építőanyag, a tartósság, a fűtési költség, a településkép és az is, hogy az új épület tiszteli e a helyi építészeti kultúrát.

Borboly Csaba korábbi elképzeléseiben ezért kapcsolta össze az Építsünk fából szemléletét, a felelős erdőgazdálkodást, a faipari tudást, az épített örökség megőrzését és az Új Európai Bauhaus megközelítését. Utóbbi nem pusztán szép épületeket jelent: a szépségnek, a fenntarthatóságnak és a befogadásnak együtt kell érvényesülnie. Egy korszerű otthon legyen elérhető, használható és a környezetéhez illő is.

A fa ott lehet jó választás, ahol igazolhatóan fenntartható forrásból származik, műszakilag megfelelő, tartós és a teljes életciklusát tekintve is kedvező. Nem minden épülethez ugyanaz az anyag illik. A közbeszerzésekben ezért a bizonyítható környezeti teljesítményt, az energiahatékonyságot, a javíthatóságot és az újrahasználhatóságot érdemes értékelni, nem egy vállalkozás földrajzi származását.

Ez a helyi gazdaságnak is lehetőség. Tervezők, ácsok, asztalosok, kivitelezők és szakképző intézmények közös fejlesztésekkel és kutatási partnerségekkel készülhetnének olyan megoldásokra, amelyek egyszerre teremtenek jobb otthonokat és nagyobb hozzáadott értékű munkát.

Hargita Megye Tanácsának most kell összehívnia a partnereket

Borboly Csaba arra kéri Hargita Megye Tanácsát, hogy az önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, szakmai szervezetekkel, oktatási intézményekkel és a fiatalok képviselőivel közösen készítse el, illetve aktualizálja a megye ágazati jövőképeit, cselekvési és partnerségi terveit.

A lakhatásban ennek kézzelfogható tartalma lehet: megyei helyzetfelmérés, önkéntes tulajdonosi együttműködésre épülő üreslakásprogram, felújítási mintaprojektek, fiataloknak és helyben dolgozó szakembereknek szánt megfizethető bérlakások előkészítése. Mindezt közlekedéssel, digitális hozzáféréssel, közszolgáltatásokkal és szakemberképzéssel kell összekapcsolni.

A tervekben legyen felelős, partner, költségbecslés és mérhető eredmény. A finanszírozási lehetőségeket ezekhez kell illeszteni, a mindenkori jogosultsági és támogatási szabályok alapján. Nem szabad automatikusan érkező pénzt ígérni. Olyan programokat kell előkészíteni, amelyekkel érdemben lehet belépni a következő lehetőségekbe.

Borboly Csaba tájékoztatása szerint ehhez korábban anyagokat és javaslatokat készített elő, előterjesztésekkel élt, programokat és tájékoztató eseményeket szervezett. Most a megyei együttműködésnek kell következnie. A brüsszeli képviselet és az otthoni előkészítés nem helyettesíti, hanem feltételezi egymást.

A következő nemzedéknek nem kifogást kell örökül hagynunk

A következő uniós költségvetés körüli döntések jóval túlmutatnak egyetlen politikai cikluson. A most felnövő fiatalok munkavállalását, lakhatását és közösségi lehetőségeit is alakítják. A végleges szabályok még formálódnak, ezért nem lehet kész tényként beszélni a későbbi finanszírozás minden részletéről. Éppen ezért kell most jelen lenni a tervezésben.

Ha a készülő rendszerben nem jelennek meg a vidéki és hegyvidéki szükségletek, utólag nehezebb lesz megfelelő lehetőséget találni számukra. Most kell olyan javaslatokat bevinni, amelyekben Európa más térségei is felismerik a saját gondjaikat. Az észt jelentéstevővel folytatott egyeztetés ennek a szövetségépítésnek a része.

Nem az a kérdés, hogy Brüsszel vagy Hargita megye. Az a kérdés, össze tudjuk e kötni az európai döntések alakítását az otthoni munkával. Nem fogadhatjuk el, hogy Hargita megye jövőképét az alacsony bérek és az elköltözés határozza meg.

A következő nemzedéknek becsületet, együttműködést, megbecsülést és bizalmat kell örökül hagynunk. Ennek része az is, hogy legyen valódi esélye otthont teremteni ott, ahol élni szeretne. Ezért volt fontos a mai brüsszeli munka. És ezért kell most otthon is továbblépni.

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

Elérhetőség

© 2026 - Borboly Csaba. Minden jog fenntartva!