Borboly Csaba az Európai Parlamentben az AgoraEU médiaköltségvetéséről: „Ahol eltűnik a helyi média, ott a demokrácia hal meg csendben”

Miért fontos ez az ülés?
Az AgoraEU az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti időszakra szóló új nagy programja, amely egyetlen keretbe vonja össze a jelenlegi Creative Europe és CERV (Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek) programokat, összesen mintegy 8,58 milliárd eurós költségvetéssel. A program három pillérből áll: Kultúra+, Média+ és Demokratikus Részvétel. A Média+ pillér mintegy 3,2 milliárd eurós keretösszegből támogatná az európai újságírást, a médiapluralizmus védelmét és a dezinformáció elleni küzdelmet.
A mai konzultáció az EP két illetékes bizottságának – a Kulturális (CULT) és az Állampolgári Jogok (LIBE) bizottságnak – közös rendezvénye volt, amelyet Emma Rafowicz (S&D) és Alice Kuhnke (Greens/EFA) társelőadók szerveztek. A program hírmédiával foglalkozó fejezetéről zajlott a vita: ki kapjon támogatást, hogyan védjük az újságírókat, és hogyan szüntessük meg az egyre terjedő „média sivatagokat” Európában.

Kik voltak jelen? Európa médiavilágának meghatározó szervezetei
Borboly Csaba az Európai Régiók Bizottságának egyetlen felkérésre felszólaló előadójaként nyitotta a szakmai vitát, közvetlenül az EP társelőadók bevezetője után. Utána kilenc európai csúcsszervezet képviselője kapott szót, amelyek együttesen az európai médiaipari és sajtószabadsági terület szinte teljes spektrumát lefedik:
• EMMA / ENPA (European Magazine Media Association / European Newspaper Publishers’ Association) – Ariane Carre képviseletében. Az ENPA Európa legnagyobb lapkiadói szövetsége, amely 14 országban képviseli a nyomtatott és digitális sajtót.
• AER (Association of European Radios) – Francesca Fabbri. Az európai kereskedelmi rádiók szervezete.
• ACT (Association of Commercial Television and Video on Demand) – Erard Gilles. A kereskedelmi televíziók és videószolgáltatók szövetsége.
• EBU (European Broadcasting Union) – Wouter Gekiere. Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója, amely a közszolgálati médiát képviseli egész Európában.
• News Media Europe – Wout van Wijk. A hírmédia-kiadók európai szervezete.
• Centre for Sustainable Media – David Kardos. A fenntartható média modelljeit kutató szervezet.
• EU DisinfoLab – Joseph McNamee. Az Európai Unió egyik legjelentősebb dezinformáció-kutató központja, amely az online félretájékoztatás feltárásával és az információs ökoszisztéma védelmével foglalkozik.
• European Federation of Journalists (EFJ) – Rebecca Bonello Ghio. Európa legnagyobb újságíró-szervezete, amely mintegy 320 000 újságírót képvisel 46 országban, és a sajtószabadság, a szociális jogok és a médiapluralizmus védelmében dolgozik.
• Reporters Without Borders (RSF) – Julie Majerczak. A Riporterek Határok Nélkül szervezete, amely a szabad és megbízható tájékoztatáshoz való jogot védi világszerte, és rendszeresen dokumentálja a sajtószabadság megsértésének eseteit.

Mit mondott Borboly Csaba?
Az előadó személyes tapasztalatból szólt: Hargita megyéből, egy magyar kisebbségi régióból érkezett, ahol a helyi média fennmaradása napi küzdelem.
„Tudom, mit jelent, amikor a helyi média eltűnik. A közösségek elveszítik a hangjukat. Az emberek elveszítik a hozzáférést az anyanyelvű tájékoztatáshoz. A demokrácia csendben gyengül – faluról falura” – fogalmazott beszédében.
Az Európai Régiók Bizottságának véleményét – amelyet a SEDEC szakbizottság egyhangúlag fogadott el – öt konkrét javaslatban foglalta össze:
1. Célzott finanszírozás a helyi és vidéki médiának
Az AgoraEU program nyílt pályázatai természetüknél fogva a nagyvárosok erős, nemzetközi médiaszereplőit hozzák előnybe. Borboly Csaba azt kérte, hogy a program külön, területileg kiegyensúlyozott forráskeretet biztosítson a kisvárosok és vidéki térségek közszolgálati médiájának, független újságírásának és nyomtatott sajtójának – ott, ahol a piac mérete nem teszi lehetővé a kereskedelmi fenntarthatóságot.
2. Újságírók védelme helyi szinten is
A nemzeti szintű védelmi mechanizmusok nem jutnak el automatikusan ahhoz a vidéki újságíróhoz, aki helyi korrupciót vizsgál egy kisvárosban. Az előadó arra kérte az EP-t, hogy az AgoraEU kifejezetten terjessze ki a védelmi eszközöket a helyi és regionális szinten dolgozó újságírókra.
3. Mérhető területi egyensúly
A CoR vélemény konkrét monitoring-indikátorokat kér, amelyek város-vidék bontásban, régiónként és hátrányos helyzetű területek szerint mérik a finanszírozás megoszlását. „Ha nem mérjük, amit ígérünk, nem tudjuk korrigálni az egyensúlytalanságokat” – mondta Borboly.
4. Az értékelési rendszer reformja
Az előadó kérte, hogy a pályázatokat elbíráló szakértői testületek tagjai között legyenek a vidéki fejlesztésben és regionális innovációban jártas szakemberek, hogy az értékelők földrajzilag arányosan képviseljék az EU-t, és hogy rendszeresen vizsgálják felül az esetleges szisztematikus elfogultságot.
5. Reális hozzáférés a kis szereplők számára
Egyszerűsített pályázati formátumok, lépcsőzetes (cascade) támogatások, mentoring, helyi kapcsolattartó pontok és legfeljebb 10 százalékos önrész – amelyet nemzeti, regionális vagy helyi társfinanszírozásból is le lehessen fedni. „Egy tehetséges helyi újságíró vagy egy közösségi rádió nem zárható ki azért, mert nem tud eligazodni egy 50 oldalas pályázaton” – hangsúlyozta az előadó.
Az előadó külön kiemelte: a hírmédia nem azonos az audiovizuális szektorral. A hírsajtónak és a filmiparnak alapvetően eltérő a logikája, a piaca és az igénye. A hírmédia-támogatást ezért a program tervezésében el kell választani, és össze kell kapcsolni az oktatással – a médiatudatossági programokat az iskolákkal, könyvtárakkal és civil szervezetekkel együtt kell megvalósítani, különösen a vidéki közösségekben.

Miért van szükség helyi médiára? Miért nem elég az internet és a közösségi média?
Ez a kérdés nem elvont brüsszeli szakpolitikai vita. Ez a mi mindennapjainkat érinti – Hargita megyében, Székelyföldön és minden olyan térségben, ahol a helyi média küzd a túlélésért.
A „média sivatagok” terjedése európai jelenség
A Centre for Media Pluralism and Media Freedom (CMPF) átfogó kutatása – amely mind a 27 EU tagállamot vizsgálta – kimutatta, hogy a helyi média válsága egész Európában terjed. Több országban a vidéki területeken egyáltalán nem működik már helyi médium. Öt további országban a vidéki lefedettség „magas kockázatú” kategóriába esik. A helyi újságírók száma EU-szerte csökken, a szerkesztőségeket a nagyvárosokba vonják össze, és a „desk journalism” – az irodából, telefonon és internetről végzett újságírás – váltja fel a terepen végzett munkát.
A romániaisajátos helyzet
Romániában a helyzet különösen súlyos. Gyakorlatilag nincsenek közvetlen állami szubvenciók a helyi médiának, és az egyetlen közvetett támogatás – a nyomtatott sajtó csökkentett áfája – szinte semmilyen hatást nem gyakorol, mert alig maradt nyomtatott kiadvány. A Google és a Facebook a romániai online reklámpiac mintegy kétharmadát szívja el, a maradékból pedig Bukarest és a nagyvárosok részesülnek. A vidéki és kisebbségi régiókba szinte semmi nem jut.
Hargita megyében a magyar nyelvű média fenntartása külön kihívás: a nemzeti közszolgálati rádió szinte kizárólag románul sugároz, és a kisebbségi nyelvű hírszolgáltatás alig létezik a magánszektorban sem.
Amikor nincs helyi média, a rémhírek töltik be az űrt
Ezt látjuk itthon is: akár az adópolitika, akár más, a közösséget érintő témák jelennek meg hirtelen a közbeszédben, az emberek a közösségi médiából, ellenőrizetlen forrásokból tájékozódnak. Helyi újságíró nélkül nincs, aki utánanézzen, ellenőrizzen, kontextusba helyezzen. Az EU-s felmérés szerint a megkérdezettek több mint 90 százaléka a dezinformációt és a közösségi média manipulálását a demokrácia egyik legnagyobb kockázatának tartja.
A helyi média nem luxus – hanem a demokrácia infrastruktúrája. A megbízható helyi újságíró az, akiben a közösség megbízik, akit ismer, akinek az információját ellenőrizni tudja. Ahol ez hiányzik, ott a félretájékoztatás akadálytalanul terjed.
A kisebbségi és vidéki dimenzió
A kisebbségi közösségek – mint a székelyföldi magyarság – számára a helyi, anyanyelvi média nem csupán tájékoztatási eszköz: ez az identitás, a közösségi kohézió és a fiatalok megtartásának alapvető pillére. Ha a fiatalok csak idegen nyelvű, nagyvárosi médiából tájékozódhatnak, elveszítik a kötődésüket a közösségükhöz. Az AgoraEU programnak ezért kifejezetten védenie kell a nyelvi sokszínűséget, és biztosítania kell, hogy a kisebbségi nyelvű kulturális és médiaszereplők is egyenlő esélyekkel pályázhassanak.

Mi a következő lépés?
Az EP CULT bizottságának tervezete várhatóan 2026 júniusában készül el, a módosítók benyújtási határideje június 11., a bizottsági szavazás októberben várható. A Régiók Bizottságának véleményét a 2026. május 6–7-i plenáris ülésen szavazzák meg. Borboly Csaba előadó addig is folytatja az egyeztetéseket az EP-képviselőkkel és a stakeholder szervezetekkel, hogy a területi garanciák – a helyi média védelme, a vidéki hozzáférés és a kisebbségi dimenzió – beépüljenek a végső jogszövegbe.
„Nem kiváltságot kérek egyetlen régiónak sem. Egyenlő esélyt kérek – a hargitai újságírónak, az andalúziai közösségi rádiónak, a finn határvidéki lapnak. Az AgoraEU-nak mindenhol működnie kell – nem csak ott, ahol a piac már magától is működik” – zárta felszólalását Borboly Csaba.