Most kell megszólalnunk, hogy 4–5 év múlva legyen változás: konzultáció a megújuló uniós fogyatékosságügyi stratégiához

Romániában az elmúlt hetek vitái felerősítették a társadalmi feszültséget a fogyatékossággal élő személyek kedvezményei és igazolásai körül. A visszaélések kiszűrése indokolt, de a megoldás nem lehet jogfosztás: a valódi kihívás a méltóság tisztelete, a szemléletváltás és a hozzáférhetőség hiánya. Ezért SEDEC második alelnökként és Hargita Megye Tanácsának alelnökeként konzultációt indítottam: hogy a helyi tapasztalatok ne elméletként, hanem valóságként kerüljenek be az uniós döntések előkészítésébe.
Miért most? Az EU 2026-ban erősíti meg a stratégiát
Az Európai Bizottság 2021-ben fogadta el a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégiát (2021–2030). A félidőhöz érve a Bizottság 2026-ban új közleményt készít elő a stratégia megerősítésére, és 2025 novemberében nyilvános konzultációt indított, amelynek határideje 2026 februárja.
A tanulság egyszerű: amit most megterveznek Brüsszelben, az a következő években válik szabállyá, elvárássá és finanszírozási feltétellé. Ha ma nem mondjuk el a helyi valóságot, holnap már csak alkalmazkodni tudunk.
Miért számít a Régiók Bizottsága?
A Régiók Bizottsága (CoR) nem parlament, de az EU jogalkotásában hivatalos tanácsadó szerepe van: az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek számos területen (egészségügy, oktatás, szociálpolitika, foglalkoztatás stb.) kötelező kikérnie a CoR véleményét. A CoR a beérkező javaslatok alapján véleményeket készít és továbbít az uniós intézményeknek.
A SEDEC szakbizottság (szociálpolitika, foglalkoztatás, oktatás, kutatás és kultúra) éppen az a fórum, ahol a fogyatékosságügy több kulcsterülete is napirenden van.
Közéleti vita Romániában: rendszertisztítás igen, jogfosztás nem
A romániai közbeszédben most egyszerre van jelen a jogos felháborodás és a bizonytalanság. A kormány részéről is elhangzott: ellenőrzik a fogyatékossági igazolások kiadását, és a kedvezmények rendszerét szigorúbban, célzottabban kezelnék.
Ezzel párhuzamosan azonban világos, hogy a fogyatékossággal élő személyek kihívásai nem azonosak a „kedvezmények” kérdésével. A valódi esélyegyenlőséget a hozzáférhetőség, a szemlélet és az önálló élet feltételei döntik el.
Székelykeresztúr: a legnagyobb akadály sokszor a szemlélet
Ma Székelykeresztúron, a Sérültek Központjában a helyi tapasztalatok megerősítették: a fizikai akadályok mellett sokszor a mentális akadályok – az elfogadás, a természetes inkluzív hozzáállás hiánya – nehezítik leginkább az érintettek mindennapjait.
A konzultáció célja és útja: hova kerülnek a javaslatok?
A konzultációt azért indítottuk, hogy a Hargita megyei szervezetek, szakemberek és érintettek tapasztalatai beépüljenek az uniós stratégia 2026-os megerősítésének előkészítésébe, és ne maradjanak meg helyi szinten.
A beérkező javaslatokat:
• összesítjük és felhasználjuk a Bizottság nyilvános konzultációjához való hozzájárulásban (határidő: 2026 február),
• valamint a SEDEC-en belül napirendre visszük, hogy a régiók szempontjai megjelenjenek az uniós szakpolitikai menetrendben és a CoR véleményeiben.
Fő üzenetek: akadálymentesítés, felkészítés, önálló élet
A helyi visszajelzések közös üzenete: az akadálymentesítés nem extra kérés, hanem alapfeltétel – fizikai és digitális értelemben is. Ennek megfelelően az alábbi irányokat képviseljük:
• uniós támogatás csak valóban hozzáférhető beruházásokra (egységes, kötelező fizikai és digitális szabványok mentén),
• pedagógusok és egészségügyi dolgozók inkluzív felkészítése alapkövetelményként,
• támogatott lakhatás és tehermentesítő szolgáltatások erősítése,
• munkaerőpiaci ésszerű alkalmazkodás, hogy az érintettek ne segélylogikában, hanem lehetőségekben gondolkodhessenek.

2026. 02. 12.

A témáról részletesen beszélek a facebook oldalamon.