Miért van szüksége Hargita megyének medveparkra?
Tapasztalat, felelősség és jövőkép Zărnești tanulságaival
A medvekérdés Hargita megyében nem új keletű probléma. Évek óta együtt élünk vele, sokszor kényszerűen, sokszor félelemmel, és sajnos időnként tragédiák árán. Az elmúlt időszakban ismét bebizonyosodott: a kérdés nem halogatható tovább, mert az emberek biztonságáról, a közösségek nyugalmáról és a jövőnkről szól.
Honnan indultunk?
Hargita megyében már 2019-től kezdődően napirenden van egy medvepark vagy medverezervátum létrehozásának gondolata. Akkor még sokan kétkedve fogadták, voltak, akik túl nagynak, mások túl bonyolultnak tartották. Azóta azonban a helyzet nem javult – éppen ellenkezőleg. A medvék száma, az ember–medve konfliktusok gyakorisága és súlyossága mind azt mutatja, hogy rendszerszintű megoldásra van szükség.
A Hargita Megye Tanácsa több helyszínt is megvizsgált az évek során: Felcsík térségét, Gyergyóalfalut, később Parajd és Borzont környékét. Voltak egyeztetések közbirtokosságokkal, önkormányzatokkal, minisztériumokkal. A szándék többször megvolt, de az országos jogi és intézményi környezet, valamint a politikai akarat hiányosságai miatt nem született végső döntés.
Mit mutat Zărnești?
Ma Brassó mellett, Zărnești-ben, egy működő medverezervátumban járva egyértelműen látszik:
a medvepark nem elmélet, hanem működő valóság.
A zărnești-i rezervátum olyan medvéknek ad otthont,
– amelyek veszélyessé váltak,
– amelyeket nem akartak vagy nem lehetett kilőni,
– de amelyek nem maradhattak lakott területek közelében.
Ez az egyik legfontosabb tanulság Hargita megye számára is. Nem minden medvét kell elaltatni vagy kilőni. De nem minden medve maradhat szabadon az ember közvetlen környezetében sem. A rezervátum biztonságot teremt az embereknek, és méltó megoldást kínál az állatoknak.
Ugyanakkor Zărnești egyértelműen bizonyítja azt is, hogy egy medvepark komoly turisztikai vonzerő. Napi több száz látogató, szervezett programok, belépőjegyek, helyi szolgáltatások. Ez nemcsak természetvédelem – ez gazdaságfejlesztés.
Veresegyház tanulságai
Hasonlóan fontos példa a veresegyházi medvepark, amely Magyarországon évek óta működik sikeresen. Ott a park nemcsak biztonsági és természetvédelmi szerepet tölt be, hanem
– munkahelyeket teremt,
– évi több millió euróval járul hozzá a helyi gazdasághoz,
– és stabil turisztikai kínálatot biztosít egész évben.
Ez azt mutatja: egy jól megszervezett medvepark nem teher, hanem erőforrás.
Mit jelenthetne mindez Hargita megyének?
Hargita megyében egy medvepark:
– csökkentené a veszélyes egyedek okozta kockázatot,
– biztonságot adna a közösségeknek,
– erős turisztikai látványosság lenne,
– segítené a helyi termékek értékesítését,
– munkahelyeket teremtene közvetlenül és közvetve,
– és hosszú távon stabil gazdasági hatással bírna.
Parajd, Borzont vagy a Bucsin térsége mind olyan helyszínek, ahol a természeti adottságok, az erdők közelsége és a meglévő turisztikai infrastruktúra együtt adhat alapot egy ilyen fejlesztéshez.
Kinek a feladata mindez?
Ez nem egyetlen ember ügye. Ez közösségi és politikai felelősség.
Az RMDSZ az egyetlen politikai erő, amely következetesen, logikusan és hosszú távon gondolkodik a medvekérdésről. Nem kampánytémaként, hanem valós problémaként. Az eddigi intézkedésekre építve most újabb lépésekre van szükség.
A Hargita Megye Tanácsának feladata nem csupán az adminisztráció, hanem az is, hogy gondolkodjon, ösztönözzön, irányt mutasson, és összehozza az érintett feleket: önkormányzatokat, közbirtokosságokat, szakembereket, minisztériumokat.
Miért most?
A közelmúlt tragédiái, a növekvő feszültség és a zărnești-i tapasztalatok mind azt üzenik:
most kell cselekedni.
Ma ezért volt fontos ott lenni Zărnești-ben. Nem csak azért, hogy megnézzük, mi működik máshol, hanem azért is, hogy tanuljunk, tervezzünk, és jobbat alkossunk itthon. Hargita megyében megvan a tudás, megvannak az adottságok – és meg kell legyen az összefogás is.
Ha ez megvan, akkor nemcsak felzárkózhatunk, hanem jobbak, erősebbek és látványosabbak is lehetünk.
Zarnesti, 2025. 12. 30.
![]()
![]()