257. Heti értékelő – adók, tél, békegazdaság: hogyan indul 2026 Hargita megyében?
A 2026-os év eleje nem a könnyű hírekről szól: adóemelések, dráguló üzemanyag, új terhek az online rendelésekre, télies útviszonyok és feszültebb nemzetközi környezet. Ezek a témák együtt határozzák meg, hogyan indul az év a Hargita megyei emberek számára is.
A 257. Heti Értékelőben három nagy blokk köré rendeztem a gondolatokat: helyi ügyek, országos–Kárpát-medencei folyamatok és a nemzetközi háttér, amely mögött egyre inkább gazdasági és technológiai erőverseny rajzolódik ki.
Helyi ügyek: tél, utak, adók, tűzijáték
Az év első napjaiban a tél mutatta meg először az erejét. Gyilkostón és Gyergyószentmiklóson közel 500 háztartás maradt áram nélkül, a hó súlya alatt megdőlő fák és hibásodó transzformátorok miatt, miközben az áramszolgáltató munkatársai folyamatosan dolgoztak a helyreállításon. A megye útjain több mint 200 munkagép dolgozott, egyetlen éjszaka alatt mintegy 1200 tonna só került az utakra, teljes útlezárás mégsem volt – a torlódásokat sokszor a felkészületlen, nyári gumival közlekedő járművek okozták.
A helyi adók emelése kapcsán fontos volt egyértelművé tenni: 2026-tól országos törvénymódosítás miatt változnak az adókulcsok, ez minden önkormányzat számára kötelező, nem helyi „kísérletezés”. A magánszemélyek épületadója – kertes házaknál és tömbházaknál is – nagyjából 70 százalékkal nő, miközben a régi, 30 évnél idősebb tömbházak kedvezménye megszűnik, a belterületi és mezőgazdasági területek adója szintén emelkedik, az erdős területeké viszont változatlan marad. A blog szempontjából a legfontosabb üzenet: a keretek országosak, de helyi szinten még van mozgástér a terhek enyhítésére, például a március 31-ig egy összegben befizetett adókra járó 10 százalékos (magán) és 8 százalékos (céges) kedvezménnyel.
A szilveszteri tűzijáték kérdése érzelmileg is megosztotta a közösséget. Csíkszeredában idén elmaradt a központi tűzijáték, mert az országosan szigorított biztonsági előírások – például az 500 méteres védőtávolság lakóövezettől, gázhálózattól – a belvárosban gyakorlatilag teljesíthetetlenek. A vita nemcsak a látványról és a hagyományról szól, hanem az állatvédelemről és a felelős állattartásról is: egy elgondolkodtató hozzászólás rámutatott, hogy nem önmagában a tűzijáték, hanem a sokszor ingerszegény, rossz tartási körülmények között élő állatok tehetetlensége is gyökérok a pánikreakciók mögött.
Országos és Kárpát-medencei kép: stabilitás és békegazdaság
Romániában 2026 elején több olyan döntés lépett életbe, amely közvetlenül érinti a családok pénztárcáját: az üzemanyag jövedéki adójának emelése miatt a benzin literje körülbelül 34, a gázolajé 31 bani-val lett drágább, ami beépül a szállítási árakba, így az alapélelmiszerek és szolgáltatások árába is. Az Európai Unión kívülről (például Kínából vagy az Egyesült Királyságból) rendelt 150 euró alatti csomagokra bevezetett 25 lejes pluszdíj szintén a mindennapi költségeket növeli, akkor is, ha formálisan az eladót terheli: a gyakorlatban a vásárló fizeti meg a drágább szállításban vagy termékárban.
A Kárpát-medencei kontextusban ezzel párhuzamosan Magyarországon egy „békegazdaság” építéséről szól a politikai napirend: a családi adókedvezmény megduplázása, a 14. havi nyugdíj, az édesanyák élethosszig tartó adómentessége és a kisvállalkozói adócsökkentés mind arra épül, hogy a háborúból való kimaradás békegazdasági mozgásteret teremtsen. A magyar gyorsforgalmi úthálózat hossza mára meghaladja több nyugat-európai országét is, ami jól mutatja az elmúlt másfél évtized infrastrukturális beruházásainak súlyát. A blog hangsúlya itt egyértelmű: erdélyi magyarként egyszerre létfontosságú Románia stabilitása és Magyarország sikeres békegazdasága, mert mindkettő közvetlenül hat a székelyföldi mindennapokra.
Nemzetközi háttér: „kék arany” és béketerv
A nemzetközi blokkban a heti értékelő nemcsak a frontvonalakra, hanem a mélyebb gazdasági–technológiai összefüggésekre is rámutatott. Venezuela példája megmutatja, hogy a mai geopolitikai feszültségek egyre inkább a kritikus nyersanyagok – például a coltan, a „kék arany” – feletti ellenőrzésről szólnak, amelyek nélkül nincs modern elektronika, okostelefon vagy haditechnika. Az, hogy ezek bányászatát és feldolgozását jelenleg nagyrészt Kína irányítja, Európa és a térség sérülékenységét is növeli; ha a lánc bármely pontján zavar támad, az a székelyföldi fogyasztói árakban és ellátásbiztonságban is visszaköszönhet.
Ukrajna esetében egy 20 pontos béketerv köré szerveződő tárgyalási folyamat és egy hosszú távú újjáépítési csomag körvonalazódik, amely több száz milliárd eurós keretben próbálja egyszerre kezelni a biztonsági garanciákat és a gazdasági helyreállítást. Erdélyi magyar nézőpontból a legfontosabb üzenet: minden olyan kezdeményezés értékes, amely a fegyverek helyett a tárgyalóasztal felé visz, mert csak békében van értelme gazdaságot, családtámogatási rendszert és regionális fejlesztéseket tervezni.
Közösségi hang: fáradtság helyett lendület
A heti értékelő végén egy személyesebb mozzanat is helyet kapott: egy néző, Gyöngyike üzenetben jelentkezett „első számú városvezetőnek”, arra hivatkozva, hogy „a jelenlegi vezetők már elfáradtak”. Ez a kedves, kicsit szemtelen megjegyzés jó alkalom volt arra, hogy tisztázzam: a közéleti terhelés nagy, de nem fáradtam el, sőt, 2026-ra még nagyobb lendülettel készülök, és kifejezetten örülök annak, ha minél többen szeretnének felelősséget vállalni a közösség ügyeiért.
A blog hangulata összességében így foglalható össze: a tél, az adóemelések és a drágulás nem adnak könnyű rajtot az évnek, de ha tisztán látjuk a helyzetet, kihasználjuk a kedvezményeket, felelősen közlekedünk és gondolkodunk, valamint egyszerre figyelünk Bukarestre, Budapestre és Brüsszelre, akkor 2026-ban is lehet építkezni Hargita megyében.
Csíkszereda, 2026. 01. 06.
