A háztáji disznótartás jövője: miért kell változtatni, és hogyan kezdjük el

Nincs rendben – és ezt ki kell mondani
Készítettem egy videót, amelyben arról beszélek, ami elfogadhatatlan: egyre nehezebb egészségesen, mozgáslehetőséggel, tiszta takarmánnyal nevelt disznóhúst vásárolni Székelyföldön. A háztáji gazda, aki maga nevelhetett disznót és egy részét eladhatta a faluközösségnek – ez a világ szűnőben van. Nem azért, mert az emberek nem akarnák, hanem mert a szabályozás szinte kizárólag az ipari termelést ismeri el értékesítésre alkalmasnak.
Ma Hargita megyében mindössze 17 engedélyezett háztáji konform sertésgazdaság működik – 267 településre vetítve. Ez egyetlen nagyobb falu szükségleteit sem fedezi, nemhogy egy egész megyéét. A gazdák, akik – hála Istennek – még tartanak disznót, a szabályok értelmében nem adhatnak el akár egyetlen állatot sem.

Az ipari sertéstartásnak megvan a helye
Ez a blog nem az ipari sertéstartás ellen szól. Románia sertéshús-fogyasztásának mintegy 60%-át importálja; az ipari termelés nélkül az ország ellátása lehetetlen lenne. Tisztelettel gondolok azokra a vállalkozókra, akik befektetnek, modern gazdaságokat építenek, munkát adnak – nekik megvan a helyük és a szerepük.
Ma, megyénkben egy csíki és egy kereszturi térségi kocafarm épül EU-s forrásokból. Azt mondom hála a jó Istennek. Sajnos csak kettő!
Az ipari hús biztosítja, hogy a boltokban elérhető áron – 15–23 lej/kg – legyen sertéshús. Ez a fogyasztás négy-ötödét teszi ki, és rendben is van így: rengeteg család él nehéz körülmények között, számukra a megfizethető hús a vasárnapi ebéd és a gyerekek fehérjéje az asztalon. Sőt be kell ismerjem talán felesben nálunk is otthon! És ez nem szégyen! A vendéglátás is jogosan igényli az állandó, standardizált minőséget, amit az ipari termelés tud biztosítani.
A kérdés tehát nem „ipari vagy háztáji”, hanem: a háztáji miért nem kaphat helyet az ipari mellett?

Ahol a szabályozás eltévedt
A 2023. május 15-i 122/2023-as törvény két csoportot ismer: kereskedelmi és saját fogyasztási célú tartás. Háztáji gazdaként maximum 5 disznót tarthat valaki, szaporítani és értékesíteni tilos. A kereskedelmi engedélyhez bioszekuritási feltételek, állatorvosi felügyelet és számos adminisztratív feltétel társul, amelyek kisebb ipari léptékre lettek szabva.
Az állategészségügyi indok valós: az afrikai sertéspestis jelen van, Hargita megyében is volt (lehet?) gócpont. De a megoldás nem a kisgazda ellehetetlenítése, hanem a segítségnyújtás a feltételek teljesítésében. A szabályozás azonban ahelyett, hogy különbséget tenne az ipari üzem és a 3 disznót tartó falusi gazda között, mindkettőre gyakorlatilag ugyanazt a mércét alkalmazza. Ez a rendszer a helyi hatósági állatorvosok kezét is megköti: tudják, hogy a kisgazda nem ellenség, de a merev előírások kényszerpályára szorítják őket.
Fontos kimondani: ez nem egyes döntéshozók rosszakaratának kérdése. A szabályozási folyamat alakult úgy, hogy a járványvédelmi szigor és az ipari logika vált egyeduralkodóvá – és közben a kis, hagyományos gazdaságok igényei kimaradtak a rendszerből. Senki nem akarta tudatosan ellehetetleníteni a háztáji gazdát, de az eredmény mégis ez lett. Ezen kell változtatni – együtt, konstruktívan, a szabályozás finomhangolásával.
A háztáji sertés drágább: nem pár hónap, hanem minimum egy-két év a tartási idő, a takarmányköltség magasabb, a nagyszámok törvénye nem működik – a kistermelői ár elérheti a 25–40 lej/kg-ot, szemben az üzleti 15–17 lejjel. De van egy réteg, amelyik ezt a felárat hajlandó megfizetni a minőségért, az ízért, azért, mert tudja, honnan jön a hús. A rendszernek mindkét igényt ki kellene szolgálnia – ma nem teszi.

A mi falvaink ereje
Székelyföldön nem városi tömbházak a házak, hanem porták, ahol istálló, kert és kaszáló tartozik a családi élethez. A megyei vidékfejlesztési stratégia (2021–2030) kiemeli a kis gazdaságok megerősítését és a helyi élelmiszerláncok rövidítését. A Székely termék mozgalom több mint 200 termelőt fog össze, közel 1000 termékkel – bizonyítva, hogy van igény és közösségi akarat a helyi termékekre.
Hargita megyében a mangalica és a báznai tenyésztés, is új lendületet kapott: helyi gazdák, egyesületek modern, de hagyományos fajta melletti farmokat építenek, ahol a természetes nevelést ötvözik a korszerű feltételekkel. A mangalica lassabban nő – minimum 12 hónap a vágósúlyig –, de a húsminőség egyedülálló. Ez a két világ: modern beruházás és hagyományos szemlélet – nem zárja ki egymást.

Megoldási javaslatok
1. Mentesség a legkisebb gazdaságoknak – Aki X disznót tart, és közülük Y-t el akar adni, annak ne kelljen ipari léptékű eljáráson átmennie. A 122/2023-as törvény végrehajtási normáinak módosítása szükséges: a mikro-gazdaságok (1–5 állat) számára egyszerűsített bioszekuritási követelmények.
2. A hatósági állatorvosok mozgásterének bővítése – Helyi szintű döntési jogkör, ahol az állatorvos a valós kockázat alapján engedélyezhet, nem egy mindenre egyforma sablon alapján. Köszönet a DSVSA Hargita nyitottságáért, hogy amit a merev keretből lehet, a gazdák érdekében értelmezik.
3. Segítség, nem akadályoztatás – Tanácsadás, mikro-beruházási támogatás, falugazdász hálózat kiterjesztése a háztáji sertéstartásra. Ez nem az ipari gazdaságok rovására megy: a két szegmens más piacot szolgál ki.
4. Piac a háztáji húsnak – az ipari mellett – A Székely termék keretében, helyi vásárokon, közösségi pontokon legyen legális csatorna a háztáji hús értékesítésére. Akinek a 17 lejes bolti hús a megélhetés záloga, annak továbbra is ott kell lennie a polcon. De aki hajlandó a háztáji felárat megfizetni, annak is legyen lehetősége.
5. Brüsszeli fellépés – Az EU 2026-os állatjóléti jogszabály-felülvizsgálata során Hargita megye tapasztalata erős érv a kis, hegyvidéki gazdaságok mentességei mellett. Az Európai Parlamentben és a Régiók Bizottságában ezt napirendre kell tenni.
6. FONTOS, hogy DSVSA Hargita – egyeztetés a 17 konform gazdaság számának növeléséről, mikro-gazdaságok egyszerűsített eljárásáról. A jó példák terjesztése! Ebben is lehet rájuk számítani!
7. Szükséges javasolni az országos hatóságnak, ANSVSA – a 122/2023. törvény végrehajtási normáinak felülvizsgálatára van szükség.
Írják meg véleményüket, javaslataikat! Milyen változtatásokat tartanának igazságosnak? Milyen könnyítésekre lenne szükség? Sok kicsi sokra megy – ha összefogunk, ezt a témát is fel tudjuk tenni a politikai napirendre. Mert nem fogadom el, hogy szőnyeg alá legyen seperve. Az ipari hús kell és fontos – de ne legyen kizárólagos. Ott vagyunk a gazdák mellett, és ez egy újabb témakör, amit az asztalra kell tenni.
Fiataljainknak perspektíva kell, okos jövőkép, egyik ezek közül a mezpgazdaság kell legyen!
Kell a változás.

Borboly Csaba
Hargita Megye Tanácsának alelnöke · Régiók Bizottsága tag · Vidékfejlesztési Egyesület elnöke

2026. 02. 12.