Borboly Csaba a Régiók Európai Bizottsága kijelölt képviselőjeként és jelentéstevőjeként vett részt az EU munkaerőpiaci csúcstalálkozóján – Borboly Csaba

Borboly Csaba a Régiók Európai Bizottsága kijelölt képviselőjeként és jelentéstevőjeként vett részt az EU munkaerőpiaci csúcstalálkozóján

Brüsszelben az EU asztalánál: Borboly Csaba a Régiók Bizottságát képviselte az európai szakemberhiány-vitán 2026. június 11-én Brüsszelben magas szintű szakpolitikai kerekasztalt tartottak az európai munkaerőpiac egyik legsúlyosabb problémájáról: a képzett szakemberek hiányáról. A Világbank, az OECD és az Európai Bizottság képviselői mellett ott ült Borboly Csaba is – a Régiók Európai Bizottságának kijelölt képviselőjeként és jelentéstevőjeként, az egyetlen megválasztott regionális politikusként az asztalnál.

A Régiók Bizottsága – az EU egyik kiemelt intézménye

Kevesen tudják, de az Európai Uniónak van egy olyan intézménye, amelynek tagjai nem bürokraták vagy diplomaták, hanem megválasztott polgármesterek, megyei tanácselnökök, regionális képviselők – emberek, akiknek közvetlenül felelnek a saját közösségeiknek. Ez a Régiók Európai Bizottsága (CoR), az EU egyik alapintézménye, amely az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal egyenrangú konzultációs jogot gyakorol minden olyan uniós döntésnél, amely a régiókat és városokat érinti.

Borboly Csaba ennek az intézménynek kijelölt képviselője és jelentéstevője, a SEDEC-bizottság (Szociálpolitika, Oktatás, Foglalkoztatás, Kutatás és Kultúra) második alelnöke. Amikor Brüsszelbe utazik, nem Hargita megye „küldötteként” vesz részt az európai döntéshozatalban – hanem az EU egyik kiemelt intézményének kijelölt képviselőjeként és jelentéstevőjeként, aki az egész EU periférikus és hegyvidéki régióinak hangját viszi az asztalhoz.

Mi volt ez a kerekasztal?

A SkillsPULSE egy hároméves, uniós finanszírozású kutatási projekt, amelynek célja feltérképezni: hol, mekkora és milyen típusú a szakemberhiány Európában. Nyolc európai egyetem és kutatóintézet dolgozik rajta együtt. Június 11-én mutatták be a projekt első nagy eredményét: egy több ezer munkáltatót megkérdező európai felmérés tanulságait.

A kerekasztalon a legrangosabb nemzetközi intézmények képviseltették magukat:

  • Világbank – vezető közgazdászok az EU tagállamok humánfejlesztési programjából
  • OECD – a regionális munkaerőpolitika és helyi foglalkoztatás szakértője
  • Európai Bizottság (DG EMPL) – a foglalkoztatási és szociális főigazgatóság
  • World Employment Confederation – a foglalkoztatási ipar globális szövetsége
  • EfVET – az európai szakképzési intézmények szövetsége
  • Régiók Európai Bizottsága – Borboly Csaba, kijelölt képviselő és jelentéstevő

Miért éppen a Régiók Bizottsága hangja volt a legfontosabb?

Az összes többi résztvevő kutatóként, tisztviselőként vagy iparági képviselőként volt jelen. Borboly Csaba volt az egyetlen, aki megválasztott politikusként és kijelölt intézményi képviselőként, közvetlenül a polgárainak felelve szólt hozzá – és ez döntő különbség.

A Régiók Bizottsága következetesen képviseli azt az álláspontot, amelyet Borboly Csaba is hangoztatott: az EU nem tervezhet „mindenkire egyforma” megoldásokat. Egy bécsi vagy amszterdami cégnek és egy erdélyi, székelyföldi kisvállalkozónak teljesen más problémái vannak. Ha az EU csak az átlagot nézi, éppen azokat a régiókat hagyja le, amelyeknek a legtöbb segítségre lenne szükségük.

A Régiók Bizottsága kidolgozta véleményét az EU Készségek Stratégiájáról – arról a dokumentumról, amely meghatározza, milyen forrásokat kap szakképzésre és munkaerő-megtartásra a következő uniós költségvetési időszakban minden régió. Borboly Csaba kijelölt képviselőként és jelentéstevőként közvetlenül alakítja ezt a folyamatot.

Mi a konkrét üzenet?

Borboly Csaba három konkrét dolgot kért a kerekasztalon:

  1. Regionális adatok. A SkillsPULSE által fejlesztett európai szakemberhiány-mérőszám ne csak országos szinten mutasson adatokat, hanem régió szinten is – hogy a periférikus területek is láthatóvá váljanak az európai térképen, és tényeken alapuló fejlesztési döntések születhessenek.
  2. Területi hatásvizsgálat. Minden nagy EU-s szakpolitikai kezdeményezés előtt kötelezően meg kell vizsgálni, hogyan hat a döntés a kevésbé fejlett régiókra. A kohézió nem lehet utógondolat.
  3. Helyi szint legyen partner, ne végrehajtó. A helyi önkormányzatok, a szakiskolák, a kamara, szakmai szervezetek – ezek az intézmények ismerik a valóságot. Bevonásuk nélkül sem a kutatás, sem a szakpolitika nem fog eljutni oda, ahol a változásra valóban szükség van.

Miért számít ez itthon?

Az, ami Brüsszelben dől el az EU munkaerő- és képzési politikájáról, közvetlen hatással van arra, hogy a következő uniós fejlesztési ciklusban milyen forrásokhoz lehet hozzájutni szakképzési infrastruktúra fejlesztésére, VET-iskolák korszerűsítésére, fiatal szakemberek megtartására. A Régiók Bizottságának kijelölt képviselőjeként és jelentéstevőjeként Borboly Csaba ezeket a döntéseket nem kívülről nézi – hanem belülről alakítja.

Egy mondat az elhangzottakból

„A képzési politikák akkor sikeresek, ha területi szemléletűek, befogadók és előre tekintenek. Európa versenyképessége nem csak azon múlik, hány embert képzünk ki – hanem azon, hogy minden régiónak és minden közösségnek meglegyen a lehetősége, hogy fejlessze és meg is tartsa a tehetségeit.”
— Borboly Csaba, a Régiók Európai Bizottságának kijelölt képviselője és jelentéstevője

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.