A csíkszentimrei fiatalok ismét példát mutattak közösségből és hűségből

Húsvéthétfő reggeltől hajnalig locsoltak a csíkszentimrei fiatalok. Számomra ez az alkalom jóval többet jelentett egy szép hagyománynál: a közösség erejét, a felelősségvállalást és az identitás megtartó erejét láttam benne.

A Csíkszentimrei Szentsírőrzők csapata évről évre megmutatta, mit jelent közösségben gondolkodni és közösen cselekedni. Úgy gondolom, hogy azok a fiatalok, akik ma együtt végezték ezt a szolgálatot, holnap pontosan tudni fogják, mit jelent a közös cél, a felelősség és az összetartozás.

Meggyőződésem, hogy aki fiatalon megtapasztalta, mit jelent egy közösségért tenni, az később is tudni fogta, hogyan kell felelősen helytállni, családot alapítani és megtartó erővé válni a saját környezetében. Ezek a közösen megélt alkalmak nemcsak emlékeket adtak, hanem tartást is.

Tőlünk nyugatabbra ma sok helyen újra tanították a generációk közötti kapcsolatok fontosságát. Itt, Székelyföldön azonban ez még mindig élő valóság volt. Ez nem véletlenül alakult így, hanem évszázadok munkájának, hitnek és örökségnek az eredményeként maradt meg közöttünk.

Hiszem, hogy ameddig ilyen fiatalok vannak, addig Székelyföld valóban tündérkert marad. Lehet, hogy ezt Bukarestben és Brüsszelben nem mindig látták, de mi itt pontosan tudtuk, milyen érték rejlik ezekben a közösségekben, és ezért dolgoztunk nap mint nap.

Szívből kívántam, hogy mindig legyenek ilyen fiatalok ezen a földön, akik továbbviszik mindazt, amit elődeinktől örököltünk. Isten éltesse a Csíkszentimrei Szentsírőrzők csapatát!