Borboly Csaba az EU Régiók Bizottságának legmagasabb szintű bővítési plenárisán — Kelet-Európa egységes hangja Brüsszelben

Miért volt ez az ülés kiemelkedő?

A CoR Bővítési Napok nem egyszerű tájékoztató rendezvény. Ez az a platform, ahol az EU tagállamainak helyi és regionális képviselői találkoznak a csatlakozásra váró országok helyi és regionális vezetőivel — és ahol közösen alakítják azt a politikai üzenetet, amely azután eljut az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez és a tagállami kormányokhoz.

Borboly Csaba két napja volt jelen az eseményen. Június 2-án a Bosznia-Hercegovina Munkacsoport harmadik ülését vezette, ahol a boszniai Föderáció és a Republika Srpska helyi választott képviselői, az Európai Külügyi Szolgálat FIMI-szakértői, az EBESZ és boszniai civil kutatók vettek részt. Június 3-án a plenáriston felszólalt — ezzel a boszniai munkacsoport elnökeként közvetlenül az EU legmagasabb bővítési fóruma elé vitte azokat a tapasztalatokat és javaslatokat, amelyek a terepen, a helyi hatóságoknál születtek.

Három üzenet, amelyet Borboly Csaba a plenáris elé vitt

1. A helyi hatóságok nem végrehajtók — politikai szereplők, akiket be kell vonni a tervezésbe.
   Az EU acquis 70%-a helyi és regionális szinten kerül végrehajtásra. Ennek ellenére a reformterveket — Bosznia-Hercegovina esetében az ún. Reform Agendát — javarészt a nemzeti szinteken tárgyalják meg, a helyi önkormányzatok bevonása nélkül. A boszniai polgármesterek mindkét entitásból — a Föderációból és a Republika Srpskából egyaránt — azt mondták: van politikai akarat helyi szinten, még ha a nemzeti szinteken nincs is. Ez az akarat erő, amelyet az EU-nak fel kell ismernie és intézményes csatornákon be kell csatornáznia.
2. A Növekedési és Reformeszköz forrásainak el kell jutniuk a helyi hatóságokhoz.
   Bosznia-Hercegovina számára 400 millió euró áll rendelkezésre a Növekedési és Reformeszközből. Ez a pénz azonban blokkolva van — nem a reformok elmaradása miatt, hanem azért, mert az ország nem nevezett ki koordinátort és nem ratifikálta a szükséges megállapodásokat. Miközben a politikai blokád fennáll, a helyi hatóságok tovább végzik munkájukat: infrastrukturális fejlesztések, vízgazdálkodás, digitalizáció, szociális szolgáltatások. Borboly Csaba egyértelműen fogalmazott: a forrásokat fel kell oldani, és közvetlenül a municipalities és régiók szintjére kell irányítani.
3. A dezinformáció elleni küzdelem helyi szintről kell, hogy kiinduljon — de demokratikus keretek között.
   Az EU bővítési folyamatát aktívan akadályozzák dezinformációs kampányok. Az EU-val kapcsolatos narratívák — amelyek szerint az EU meggyengült az orosz szankciók miatt, vagy hogy az EU cenzúrázza a szabad véleménnyilvánítást — a boszniai felmérések szerint a polgárok 61-62%-át érintik. Borboly Csaba hangsúlyozta: a dezinformációval szemben az ellenállóképesség ott a legerősebb, ahol a helyi hatóságok, az újságírók és a civil társadalom együtt dolgoznak. Ugyanakkor figyelmeztetett: a dezinformáció elleni intézkedések nem válhatnak a szólásszabadság vagy a médiapluralizmus korlátozásának eszközévé.

Kelet-Európa egységes hangja — és amit ez jelent

A plenáriston Borboly Csaba nem egyedül képviselte a CoR bővítési munkacsoportjait. Jelen volt valamennyi munkacsoport és vegyes tanácsadó bizottság elnöke — Ukrajna, Moldova, Georgia, a Nyugat-Balkán, Törökország vonatkozásában. Ez a jelenlét nem szimbolikus. Ezek az elnökök azok, akik napi kapcsolatban állnak a csatlakozásra váró országok helyi és regionális önkormányzataival, és akik képesek egységes politikai nyomást gyakorolni az EU intézményei felé.

Ha ezek az országok belépnek az EU-ba, az erőviszonyok megváltoznak. Az új tagállamok helyi és regionális képviselői a CoR-ban is szavazati joggal rendelkeznek majd. A csatlakozó régiók — hegyvidékiek, határmentiek, kisebbségi közösségek — természetes szövetségesek lesznek azoknak a jelenlegi tagállami régióknak, amelyek hasonló kihívásokkal küzdenek. Ami ma kivétel, az holnap szabállyá válhat: a területalapú fejlesztés (place-based development) logikája, amely az alulról felfelé való forrásallokációt helyezi előtérbe, éppen azokat a régiókat jutalmazza, amelyek korán megkezdik a tervezést, partnerségeket építenek és valódi projekteket mutatnak fel.

A Global Europe program — a következő lépés

A plenáriston és a munkacsoport tárgyalásain komoly figyelmet kapott a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) és a Global Europe program, amelynek keretéből határon átnyúló együttműködési projekteket lehet finanszírozni — nemcsak jelölt országokkal, hanem EU tagállamok regionális önkormányzatai számára is, amennyiben csatlakozó ország partnerrel dolgoznak együtt.

Ez közvetlen lehetőség Hargita Megye Tanácsa számára is. A korlátok nem technikai jellegűek — a programok léteznek, a pénz rendelkezésre áll. A feltétel: előzetes projekttervek, megkötött partnerségi megállapodások, és pályázati kapacitás. A Beregszászi járással (Kárpátalja, Ukrajna), a Strășeni járásával (Moldova) és boszniai partnerönkormányzatokkal most lehet és kell megkezdeni az egyeztetést.

A kapuk nyitva vannak. Be kell rajtuk lépni — és ehhez most kell megkezdeni a munkát.

2028 — nem a vég, hanem az eleje

Az EU következő tíz éve a területalapú fejlesztés jegyében zajlik. Ez azt jelenti: nem Budapest vagy Bukarest dönt elsőként arról, hogy egy hegyvidéki kistérségre mennyi forrás jut — hanem a helyi tervek, a helyi partnerségek és a helyi kapacitás alapján osztják el a forrásokat. Ez strukturálisan kedvező változás azoknak a régióknak, amelyek nem a fővárosban vannak, de van tervük, van partnerük és van politikai képviseletük.

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása országosan erősíti ezt a lehetőséget. A nemzeti politikai hozzáférés és a helyi fejlesztési akarat együttesen ritkán adódó ablak. Ezt az ablakot most kell kihasználni: projekteket tervezni, munkakonsorciumokat felépíteni, és azt üzenni Brüsszelnek — Hargita megye itt van, kész és lép.

Lépjünk ki a minimálbéres 28 megye közül. Nem várjuk, mi lesz — mi alakítjuk, mi legyen.