Brüsszelben ma dolgoztam: a kutatás, bérek, jogaink és a székely közösség jövője az EU döntéseiben témakörökben

1. Kutatás és innováció: ne csak Berlin és Párizs legyen az EU térképén

Az EU kutatási és technológiai infrastruktúra stratégiájáról szóló vitában azt mondtam el: ma az uniós kutatási pénzek és laboratóriumok többsége néhány gazdag országban koncentrálódik, miközben Románia, Erdély és a Székelyföld alig látszik a térképen. Ha nincs kutatás, nincs jó munkahely. Ha nincs jó munkahely, elmegy a fiatal.

Ezért kértem, hogy:

• a hegyvidéki, határ menti, elmaradott régiók – köztük Hargita – külön soron szerepeljenek az EU kutatási forrásainál;
• a pályázati rendszer ne csak a nagy egyetemeknek legyen kitalálva, hanem olyan intézményeknek is, mint a Sapientia EMTE és a hargitai kis- és középvállalkozások;
• a nyelvhasználat ne legyen akadály: ahol a mindennapi élet magyarul zajlik, ott a rendszer vegye ezt figyelembe, ne zárja ki a pályázókat.

Hargita megye ma már Európai Regionális Innovációs Völgy az élelmiszerbiztonság terén. Nem azt kérjük, hogy ajándék pénzeket hozzanak ide, hanem azt, hogy ugyanazzal az eséllyel pályázhassunk, mint a nyugati régiók. Ha a stratégiába beépülnek a javaslataim, a következő években konkrét kutatási projektek, mérnöki és IT munkahelyek jöhetnek létre itthon, Hargitában.

2. Európai Szociális Alap: a szociális Európa nem ér semmit, ha megáll a városhatárnál

Az Európai Szociális Alap 2028–2034-es keretéről szóló vitában azt mondtam el: Hargita megyében dolgozó emberek élnek szegénységben. Az átlagbér elmarad az országos átlagtól, a hegyvidéki éghajlat miatt a háztartások jóval többet költenek fűtésre, falvainkból pedig lassan elfogy az iskola, az orvos, a fiatal.

Azt kértem az ESF új szabályaitól, hogy:

• külön kezeljék azokat a térségeket, ahol alacsonyak a bérek, magasak a megélhetési költségek és erős az elvándorlás;
• az ESF-ből ne csak a nagyvárosi, román nyelvű programok legyenek finanszírozhatók, hanem olyan képzések is, amelyekhez a magyar anyanyelvű közösség is teljes értéken tud csatlakozni;
• a Sapientia EMTE és a helyi munkaadók ESF-forrásból építhessenek partnerséget, hogy a diplomás fiatalok ne Bukarestben vagy külföldön keressenek boldogulást, hanem Hargitában.

Nem kiváltságot kérek Hargita megyének, hanem esélyegyenlőséget egyenlőtlen helyzetben. A szociális Európa csak akkor ér valamit, ha a támogatások eljutnak ide is, ahol hidegebb az idő, gyengébb a fizetés és messzebb a kórház.

3. LMBTQ-stratégia: tisztelet mindenkinek, de az őshonos kisebbség külön kategória

Az LGBTIQ+ Egyenlőségi Stratégia 2026–2030 vitájában világossá tettem: minden embert megillet a tisztelet és az emberi méltóság, bárki bárkit szeret. Ugyanakkor az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek – a székely, magyar, roma közösségek – külön jogi kategóriát alkotnak, saját történelmi szerződésekkel, kulturális gyökerekkel és területi kötődéssel.

Nem fogadható el, hogy ez a kategória beleolvadjon bármely más ügybe. Az egyenlőség nem azt jelenti, hogy minden kérdést egyetlen címke alá tolunk, hanem azt, hogy mindenkit a maga sajátosságai szerint védünk.

Ezért kértem, hogy az egyenlőségi stratégia:

• külön nevesítse az őshonos kisebbségeket, mint saját jogalanyt;
• erősítse a szülői jogok, pl. gyerekek visszafordíthatatlan nemváltása tekintetében, a helyi döntéshozatal és a többnyelvűség védelmét;
• ne engedje, hogy bármely új politikai keret gyengítse a már kivívott kisebbségi nyelvi és oktatási jogokat.

Hargita megyéből nézve ez nem elméleti vita, hanem a mindennapi életünk: anyanyelvű iskola, kétnyelvű táblák, egyházi és kulturális intézmények. Ezeket most kell bebiztosítani az uniós szinten, mert a következő keretek és források erre fognak épülni.

4. Rasszizmusellenes stratégia: nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni

Az EU új Rasszizmusellenes Stratégiája arról szól, hogyan lép fel az Unió a gyűlöletkeltés, a diszkrimináció és a kirekesztés ellen. Egy friss elemzés szerint az etnikai és faji megkülönböztetés évente eurómilliárdokban mérhető kárt okoz – de a legnagyobb kárt azok a térségek szenvedik el, ahol az emberek nem tudnak teljes értéken részt venni a munkaerőpiacon, az oktatásban, a közéletben.

Itt is két dolgot képviseltem:

• a szimbólumok és az identitás védelmét: rasszizmusellenes jogszabályokat nem lehet arra használni, hogy egy közösség ne viselhesse jelképeit, ne használhassa anyanyelvét, ne élhesse meg hagyományait;
• az EU pénzének célzott eljuttatását oda, ahol valódi hátrány van: a kohéziós és szociális forrásoknak el kell jutniuk oda, ahol kisebbségként, alacsonyabb bérrel, kevesebb eséllyel élünk – nem ragadhatnak meg a fővárosban.

A cél egyszerű: nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni sem jogokban, sem pénzügyi esélyekben, sem abban, hogy minket meghallgatnak-e az uniós döntéseknél.

5. Miért fontos ebben Hargita Megye Tanácsa és az RMDSZ?

Brüsszelből elhozni a jó szövegeket és kedvező kereteket csak az első félidő. A második félidő Bukarestben és Csíkszeredában (és a többi településne és megyékben) dől el.

• Ha az RMDSZ kormányzati és parlamenti csapata is hasonlóan beépíti ezeket a szempontokat a romániai jogalkotásba és a Nemzeti Partnerségi Tervbe,
• és ha Hargita Megye Tanácsa időben előkészíti a projekteket, költségvetést és partnerségeket,

akkor a mai brüsszeli vitákból valódi beruházások, munkahelyek, képzési programok és fiatalokat megtartó intézkedések születhetnek Hargita megyében.

Ha ez elmarad, akkor hiába a jó európai szöveg: a pénz megáll Bukarestben, a feltételeket más írja, és mi csak nézzük, ahogy újabb ciklus telik el úgy, hogy nem mi döntjük el, milyen jövőt építünk magunknak.

6. Konkrét üzenet Hargita Megye Tanácsának

Az előttünk álló időszakban két dolog nem fér bele: a halogatás és a kivárás.

• Az EU kutatási, szociális és egyenlőségi stratégiái most formálódnak.
• A következő többéves költségvetés (2028–2034) előkészítése most kezdődik.
• A megyei költségvetéseket most fogadják el.

Aki most lép, pozíciót nyer. Aki késik, lemarad.

Ezért kérem Hargita Megye Tanácsát, hogy:

• dolgozzon ki helyi egyenlőségi és fejlesztési akciótervet,
• készítse elő az ESF- és ERDF-projektek listáját, külön figyelemmel a bérekre, a fűtésköltségekre, a fiatalok megtartására,
• építsen partnerséget a Sapientia EMTE-vel, a helyi vállalkozásokkal és civil szervezetekkel,
• és használja ki az RMDSZ kormányzati jelenlétét, hogy a brüsszeli szempontok Bukarestben is érvényesüljenek.

Záró üzenet Hargita megye lakóinak

Azért járok Brüsszelbe, hogy ne mások döntsenek rólunk nélkülünk.
Azért szólalok fel, hogy Hargita megye, Székelyföld, a hegyvidéki és kisebbségi közösségek ne a sor végén álljanak, amikor pénzről, jogokról, jövőről döntenek.
És azért térek haza minden ülés után, hogy ezeket a lehetőségeket helyben építsük be a megye költségvetésébe, projektjeibe, döntéseibe.

Ha ebben egy irányba húz a megye vezetése, az önkormányzatok, az RMDSZ kormányzati csapata és a helyi közösségek, akkor a mai nap brüsszeli vitái nem csak szavak lesznek, hanem munkahelyek, erősebb közösségek és kevesebb elvándorló fiatal Hargita megyében.