Három frontvonalon harcoltunk ma Hargita megyéért Brüsszelben – Borboly Csaba

Három frontvonalon harcoltunk ma Hargita megyéért Brüsszelben

Ma Brüsszelben olyan döntések születtek, amelyek befolyásolják azt, hogy Hargita megye a következő hét évben nyertes vagy vesztes lesz az európai források versenyében. Három különböző bizottsági napirendponton voltam jelen, és módosítókat terjesztettem elő, kis lelkes és elhivatott csapatommal együtt. Mindegyik szorosan összefügg a Hargita megyeiek, a hegyvidéki gazdák és a székelyföldi közösségek mindennapi életével. A gyűlés végén élőben számoltam be arról, mi történt ma Brüsszelben. A részletek az alábbi három témakörben olvashatók a honlapomon.

A mai három témakör és a részletes hírek:

Ma ugyanakkor a román képviselőház megszavazta az RMDSZ törvénytervezetét, amely megduplázza a medvepopuláció kilövési kvótáját. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szavaival: „az elmúlt években egyedül az RMDSZ képviselte következetesen ezt, és ültetett gyakorlatba komplex intézkedéscsomagot az emberi élet védelmében.” Ez is a csapatmunka eredménye. Brüsszelben és Bukarestben egyszerre kell dolgozni, mert ha az egyik kimarad, félsiker lesz a legjobb esetben is.

Az EU következő költségvetése: Székelyföld nyertes vagy vesztes?

Az Európai Régiók Bizottságának mai ülésén szavaztuk meg azt a jelentést, amely meghatározhatja, hogyan épülnek be a klíma-, energia- és környezetvédelmi célok az Európai Unió 2028 és 2034 közötti hosszú távú költségvetésébe.

Hét módosítót nyújtottam be, és a jelentéstevő, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester mindegyiket elfogadta és beemelte a végleges szövegbe. Ez nem magától értetődő: az Európai Régiók Bizottságában több száz tag dolgozik, és a jelentéstevő nem köteles egyetlen módosítót sem elfogadni. Hogy egy hegyvidéki megye alelnökének javaslatai bekerültek Varsó polgármesterének jelentésébe, azt mutatja: a lengyel és a székely vidéki tapasztalat sok ponton találkozik.

Mit mondanak ki ezek a szövegek?

  • A kohéziós politikának külön rendelkezéseket kell tartalmaznia a strukturálisan hátrányos helyzetű térségek számára, beleértve a hegyvidéki és biodiverzitásban gazdag régiókat.
  • A helyi önkormányzatokat nem csak meghallgatni kell a nemzeti tervek készítésekor, hanem kötelező érvényű bevonási és jóváhagyási mechanizmusokat kell felállítani.
  • Egy Európát kell építeni, nem kettőt. Azoknak a régióknak, amelyek megőrizték Európa természeti gazdagságát, kompenzációt kell kapniuk, nem büntetést.

A közvetlen hatás 2028 után érvényesülhet. Az itt lefektetett szövegekre tíz éven át lehet hivatkozni. Aki ma nincs ott, annak az érdekeit mások határozzák meg.

A természetet megőrzők kapjanak pénzt érte, ne büntetést

Az ENVE bizottság ma tárgyalta azt a véleményt, amely az EU globális klíma- és környezetpolitikájának irányát szabja meg a következő évekre. Három javaslatom kerül be a bizottság hivatalos véleményébe.

Az EU természetvédelmi és klímaalapjainak jelenleg kevesebb mint 10 százaléka jut el a helyi önkormányzatokhoz. Ez különösen súlyos ott, ahol a nagyragadozókkal való együttélés komoly költségeket ró a közösségekre.

A javasolt szöveg kimondja: célzott és közvetlenül hozzáférhető forrásokra van szükség, amelyekért nem kell versenyezni a nagyvárosokkal, és nem kell száz oldalas pályázatot írni.

A második javaslat értelmében az ENSZ tárgyalásokon a helyi önkormányzatok ne csak nézők, hanem döntéshozók legyenek. A harmadik kimondja: a hagyományos állattenyésztők, pásztorok és legelőgazdálkodók ne csupán érintettként, hanem egyenrangú partnerként legyenek jelen a nemzeti biodiverzitási stratégiák kidolgozásában.

Aki megőrizte a természetet, ne fizesse meg kétszer

Az Európai Unió most dolgozza ki azt a jogszabálycsomagot, amely egyszerűsíti a környezeti előírásokat egész Európában. Hargita megye szempontjából ez a folyamat különösen fontos.

A mostani uniós javaslat azzal fenyeget, hogy ugyanolyan engedélyezési határidőket és jelentési kötelezettségeket kap egy Hargita megyei kis község önkormányzata, mint egy párizsi ipari üzem. Egy kis vidéki önkormányzatnak nincs jogi osztálya, nincs informatikai rendszere, nincs kapacitása arra, hogy brüsszeli rendeleteket lefordítson és alkalmazzon.

Három konkrét üzenettel álltam elő: a természetvédelmi szempontból kiemelkedő régiók számára az uniós elvárások végrehajtásához szükséges támogatást uniós kohéziós forrásokból kell biztosítani. Az engedélyezési határidőket ne Brüsszel szabja meg egyformán, hanem előzetes területi hatásvizsgálat alapján. Egy éven belül az Európai Bizottságnak egyszerű, anyanyelveken elérhető útmutatókat kell készítenie, amelyeket egy kisközség is alkalmazni tud.

A plenáris szavazás 2026. május 6-7-én lesz. A tényleges változásokat legkorábban 2028-2029-ben érezhetik meg a polgárok és az önkormányzatok.

Csapatmunka: Brüsszel és Bukarest egyszerre

Mindhárom témakör ugyanazt az alapelvet képviseli: a természeti értékeket megőrző hegyvidéki régiók ne kerüljenek hátrányba, hanem kapjanak arányos forrást és valódi döntési jogkört.

Románia kormányának és az RMDSZ-es minisztereknek most van mozgástere arra, hogy az uniós tárgyalásokon ezt a megközelítést támogassák. Minél erősebbek az európai szintű hivatkozási pontok, annál megalapozottabb az igény a román költségvetési tárgyalásokon is arra, hogy a hegyvidéki, nagyvaddal terhelt térségek kedvezményezett besorolást kapjanak.

Sokat látunk, sokat hallunk és sokat tehetünk, ha összedolgozunk. Aki jóhiszeműen nézi, megértheti, mennyi feladat és kihívás van szakterületenként. Ez a munka csak csapatban tud eredményes lenni, és ebből Hargita Megye Tanácsának is ki kell vennie a részét.

Borboly Csaba
Hargita Megye Tanácsának alelnöke
Az Európai Régiók Bizottságának tagja (CoR – ENVE)

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.