Ha most nem lépünk, mások osztják el a forrásokat
Miért a szociális innováció Hargita megye legfontosabb 2026-os EU-s feladata – és mit kértem a megye elnökétől.
Hargita megye már most rendelkezik olyan megoldásokkal, amelyeket Európa más régiói jó példaként emlegetnek. A kérdés csak az: képesek vagyunk-e ezt 2026-ban tőkévé tenni – mielőtt az EU következő, 2028–2034-es nagy finanszírozási ciklusa rögzül anélkül, hogy a nevünk rajta lenne?
Mi az a szociális innováció, és miért jó nekünk?
A szociális innováció nem jótékonykodás és nem is utópisztikus elmélet. Egyszerűen fogalmazva: olyan megoldások, amelyek valódi társadalmi problémákra adnak fenntartható, részben piaci alapon működő választ. Idősellátás bevételtermelő lovasterápiával. Helyi gazdák termékeit közvetlenül a fogyasztókhoz eljuttató élelmiszer-hub. Szövetkezet, amely a hátrányos helyzetű közösségeket a saját lábukra állítja.
Ezek a modellek Hargita megyében már léteznek. A dârjiu-i Kanthaka Egyesület lovasközpontja a bevételek 90%-ával finanszírozza az idősek nappali ellátóját. Az Odorheiu Secuiesc-i Helyenvalo hub 104 kis termelőtől gyűjt be helyi élelmiszereket – és az egész modellt az Interreg SECON projekt európai jó gyakorlatként dokumentálta.
„A szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása, a vidéki közösségek megerősítése és az innováció nem egymást kizáró célok – hanem az EU finanszírozási prioritásainak éppen a középpontjában lévő területek.”
Borboly Csaba · alelnök, GECES megfigyelő tag
Milyen lehetőségekről van szó pontosan?
Az Európai Unió 2028-ban kezdi el a következő hétéves költségvetési ciklusát. Az ESF+ (Európai Szociális Alap Plus) szociális innovációs kerete önállóan közel 200 millió eurót mozgat transzregionális projekteken keresztül – ezen felül a Nemzeti és Regionális Partnerségi Terveken át több tízmilliárd euró áramlik a tagállamokba. Aki most részt vesz a tárgyalásokban, az beleszólhat abba, mire és kiknek szólnak ezek a pénzek.
A GECES – és miért számít, hogy benne vagyunk
A GECES (Commission Expert Group on Social Economy and Social Enterprises) az Európai Bizottság szociális gazdasági szakértői csoportja. Tagjai kormányzati képviselők, európai ernyőszervezetek és civil szereplők – összesen 44 tagállami és szervezeti képviselő. A Régiók Bizottságának (CoR) megfigyelő tagjaként képviselem ebben a testületben a helyi és regionális szintet.
Ez nem protokolláris poszt. A GECES ajánlásai beépülnek az Európai Bizottság szakpolitikai dokumentumaiba, a Szociális Gazdaság Cselekvési Terv felülvizsgálatába és végső soron a következő MFF programozásába. Azt, amit ott képviselünk, az határozza meg, hogy milyen feltételekkel nyílnak meg a pályázati keretek 2028-tól.
A következő SEAP (Szociális Gazdaság Cselekvési Terv) félidős felülvizsgálatán aktívan dolgozom azon, hogy a szociális innováció ne csupán marginális programelemként, hanem horizontális megközelítésként épüljön be a finanszírozási keretekbe – beleértve a romániai Partnerségi Tervet is.
Mit kértem az elnök úrtól – és miért most?
Javaslatot nyújtottam be Biró Barna Botond elnök úrnak, amelyben kérem a szükséges intézményi felhatalmazást és egy Szociális Innovációs Munkacsoport megalakítását. A javaslat öt területen kér hatáskör-átruházást:
Miről maradunk le, ha nem lépünk most?
Az MFF 2028–2034 tárgyalásai 2026–2027-ben dőlnek el. A romániai Partnerségi Terv szociális innovációs fejezetének tartalma ebben az időszakban kerül véglegesítésre. Ha a megye most nem jelenik meg ezekben a folyamatokban, akkor:
A 2028-as pályázati körök elindulnak anélkül, hogy megalapozott hargitai projektek állnának készen. A partnerségi tervben mások prioritásai fognak szerepelni. Az ESF+ transznacionális forrásain más régiók lesznek nyertesek. És elvész az az előny, amelyet Hargita meglévő, EU-szinten már elismert jó gyakorlatai ma még képviselnek.
„2027-től már végrehajtási fázis kezdődik – akkor már nincs mit befolyásolni, csak pályázni lehet majd arra, amit mások raktak össze.”
A javaslatból · Borboly Csaba, 2026. április
