A hargitai tejtermelők mellé állunk, de ehhez cselekedni kell!
Tifán Csaba, a Székelyföldi Pirostarka Szarvasmarhatartó Egyesület képviselője bemutatja, hogyan működik a tejkontroll és a genetikai regiszter a hargitai gazdaságokban. Románia 2024-ben közel 40%-kal több nyerstejt importált, mint egy évvel korábban. A hazai tejfeldolgozók szükségletének ma már közel felét importból fedezik — miközben a hargitai gazda literenként 1,20–1,80 lejt kap a saját tejéért. Ez nem piaci verseny. Ez egyenlőtlen feltételek melletti küzdelem.
A 10 perces videóbeszélgetés teljes egészében itt tekinthető meg:
Mi történik valójában?
Románia 2024-ben 159 812 tonna nyerstejt importált — ez 38,7%-os növekedés egyetlen év alatt (forrás: Román Nemzeti Statisztikai Intézet, INS, 2025. február). A hazai gazdák termelése is nőtt 4,6%-kal, de az import ennek többszörösével emelkedett. A romániai feldolgozóüzemek polcain egyre több olyan tej és tejtermék jelenik meg, amelyet külföldön, magasabb állami támogatással állítottak elő, majd alacsony áron hoztak be az országba.
A különbség nem titok: Romániában egy tejhasznú tehén után az európai uniós csatolt támogatás körülbelül 330 euró évente. Lengyelországban ugyanez 635 euró — majdnem kétszer annyi (forrás: APIA 2025, európai összehasonlító adatok). A lengyel gazda tehát eleve alacsonyabb önköltséggel termeli a tejet, és ezt az előnyt az exportáron is érvényesíti. Az olcsón behozott tej közvetlenül nyomja le a hargitai tejtermelők felvásárlási árát.
Ez nem versenyhátrány — ez strukturális egyenlőtlenség, amelyet az EU-s szakpolitika hozott létre, és amelyet csak szakpolitikai eszközzel lehet orvosolni.
Mit csinál a Székelyföldi Pirostarka Szarvasmarhatartó Egyesület?
Tifán Csaba, a Székelyföldi Pirostarka Szarvasmarhatartó Egyesület képviselője egy frissen készült videóban mutatta be a tejkontroll és a genetikai regiszter szerepét a hargitai szarvasmarha-állomány fejlesztésében.
Az egyesület havonta kint van a terepen: tejmintát vesz, adatot gyűjt, az eredményeket feltölti a genetikai regiszterbe. A rendszer megmutatja, melyik tehén mennyit és milyen minőségű tejet ad, mi az anyaállat genetikai értéke, és milyen apaállattal lehet javítani az állományon. Ez nem bürokratikus kötelezettség — ez a minőségi fejlesztés egyetlen megbízható útja.
Az egyesület 11 munkatárssal dolgozik, közülük 8 folyamatosan a gazdáknál van — tejkontrollban, állatvásárlási tanácsadásban egyaránt. A tejkontroll költségeinek 70%-át az állam fedezi, a fennmaradó 30%-ot a gazda állja — mindez csak akkor működik, ha az egyesület mögött stabil intézményi háttér áll.
Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete: a háttérben, de nélkülözhetetlenül
A Székelyföldi Pirostarka Szarvasmarhatartó Egyesület hat éve dolgozik együtt Hargita Megye Tanácsával. A kapcsolat konkrét: pályázati támogatások, eszközök és laborköltségek finanszírozása — ezek nélkül a napi terepen végzett munka nem volna fenntartható.
Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete 2023 júliusától az ADEHAR jogutódjaként látja el a vidékfejlesztési koordinációs feladatokat a megyében. Az Egyesület 670 vállalkozói kapcsolatot és több mint 2,5 millió eurónyi korábbi projekthátteret örökölt — és most a hargitai agrárszakmai egyesületek egyetlen stabil intézményi támasza.
Ennek fenntartásához szükséges a 2026-os tagdíj. Kérjük a gazdákat, a szakmai szervezeteket és a vidékfejlesztésben érdekelt partnereket: ez nem formaság — ez a közös munka alapja.
Mit lehet lépni most, 2026 májusában?
Az RMDSZ jelenleg az agrárminisztériumot vezeti. Ez szűk, de valós politikai ablak. Három konkrét lépés lehetséges most:
- A romániai csatolt tejtermelési támogatás emelése
Az Európai Bizottság 2025-ös KAP egyszerűsítési csomagja (Omnibus on Agriculture) rugalmassági lehetőséget biztosít a tagállamoknak a KAP stratégiai terveik módosítására. Románia a jelenlegi ~330 eurós tejtermelési csatolt támogatást emelhetné — ezzel csökkentve a strukturális versenyhátrányt a lengyel, a cseh és más uniós termelőkkel szemben. A módosítás benyújtásának határideje 2026 nyara.
- Az importtej versenyhatásának vizsgálata
A romániai nyerstejimport egyetlen év alatt 38,7%-kal nőtt. Az agrárminisztérium — az RMDSZ korábbi, 122/2023-as sertéstartási törvényéhez hasonló szakmai megalapozottsággal — belső elemzést indíthat, és Brüsszelt értesítheti az egyenlőtlen támogatási szintek versenyhatásáról. Dupla uniós támogatással könnyű megtölteni az üzletek polcait lengyel tejjel. De ez nem verseny — ez egyenlőtlen feltételek között folytatott harc.
- Hargita megye bevonása az NRP konzultációs folyamatba
A romániai Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervet 2027-ben kell benyújtani az Európai Bizottsághoz. Ha Hargita megye nem rendelkezik addig frissített, hivatalosan elfogadott agrárstratégiával, a hegyvidéki és kevésbé fejlett térségek szempontjai nem kerülnek bele a romániai tervbe — és a forrás máshova megy. A Hargita megye vidékfejlesztési stratégiájának félidős felülvizsgálata 2026 szeptemberére befejezhető, és ezt a Vidékfejlesztési Egyesület koordinálja.
Mit tegyenek most a gazdák?
Azokat a hargitai szarvasmarhatartókat, akik még nem végeztetik tejkontrolljukat a Székelyföldi Pirostarka Szarvasmarhatartó Egyesületnél, biztatjuk: most érdemes csatlakozni. A rendszerben való részvétel nemcsak szakmai segítség — az állami fajtanemesítési támogatás igénylésének is feltétele.
Az elérhetőség megtalálható az egyesület oldalán, illetve a Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületén keresztül is.
Csíkszereda, 2026. május
Borboly Csaba
Hargita Megye Tanácsának alelnöke
A Régiók Bizottságának tagja
A Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének elnöke
