Hargita megye az egyenlő esélyekért, Brüsszelből Csíkszeredáig

Miért nem vagyunk versenyképesek? Mert nem egyenlő feltételekkel indulunk

Hargita megye hegyvidéki, kevésbé fejlett, biológiailag sokszínű terület. Ez a három jelző az uniós dokumentumokban erénynek számít. A hétköznapokban terhet jelent.

A tej példája: Romániában egy tejhasznú tehén után az EU-s csatolt támogatás kb. 330 euró évente. Lengyelországban ugyanez 635 euró — majdnem kétszer annyi. A lengyel tej alacsonyabb önköltséggel kerül előállításra, és nyomott áron jelenik meg a romániai boltok polcain. Románia nyerstejimportja 2024-ben egyetlen év alatt 38,7%-kal nőtt. A hargitai gazda literenként 1,20–1,80 lejt kap — miközben a termelési költség ezt alig fedezi.

A burgonya példája: 2025-ben Hargita megyében a burgonyatermés 35%-kal csökkent az időjárási anomáliák miatt, az átlaghozam hektáronként alig 18,5 tonna volt. Az ár ugyanebben az évben 40%-kal esett vissza — alig fedezi a termelési költségeket.

A nagyvad példája: Az elmúlt héten Farkaslakán megtalálták egy 65 éves helyi ember holttestét az erdőben — medveharapásnyomokkal. Nem ez az első eset, és nem ez lesz az utolsó, ha a döntéshozók nem mernek cselekedni. A romániai és az uniós jogszabályok szorítójában a helyi hatóságok tehetetlenek. Az EU természetvédelmi irányelvei fontos célokat szolgálnak — de nem irányulhatnak az emberi élet rovására. Ahol a kormányok félnek lépni, a helyi emberek fizetnek az árát.

A versenyhátrány gyökere nem a mi hibánk. Hegyvidéki terepen magasabbak az infrastruktúra-költségek, nehezebb az elérhetőség, drágább a szolgáltatásnyújtás — és mindehhez kevesebb forrás jut, mint az ország síkvidéki területeinek.

Mit vittünk Brüsszelbe? Nyolc módosító, nyolc konkrét üzenet

A Régiók Bizottságának NAT-VIII/019 számú véleményéhez — „A vidékfejlesztés jövője 2028+” — nyolc módosítót nyújtottunk be. Ezek nem technikai szövegek: minden egyes módosítónak tényleges hatása van arra, hogyan osztják el a 2028 utáni uniós forrásokat.

	Mit kértünk	Mit jelent ez Hargitának
1	Hegyvidéki és kevésbé fejlett térségek kapjanak előnyt a forrásallokációban	Hargita megye több fejlesztési forráshoz juthat az NRP keretben
2	A nagyvadkár kezelésére legyen uniós szintű forrásallokáció	A medve- és vaddisznókár ne a gazdát, ne a megyét terhelje egyedül
3	Az élelmiszertermelési kapacitás és válságkészség legyen a területi reziliencia része	A hargitai tejgazdák és burgonyatermelők EU-s védelmet kapjanak
4	A helyi élelmiszerrendszerek és rövid ellátási láncok kapjanak explicit támogatást	A hargitai tej és burgonya helyi feldolgozása finanszírozhatóvá válik
5	A hegyvidéki, extenzív állattartás kapjon célzott támogatási sémát	A pirostarka szarvasmarhatartás, a juhászat, a vegyes gazdálkodás fennmaradhat
6	A rural-proofing folyamatba a megyék is be legyenek vonva	Hargita megye közvetlenül beleszólhat a romániai NRP-terv tartalmába
7	Fiatal gazdáknak integrált támogatás: föld + lakhatás + helyi szolgáltatások	A fiatalok ne csak ígéretet kapjanak — hanem maradáshoz szükséges feltételeket
8	A vidéki kultúra legyen az AgoraEU és az NRP közös célterülete	A hargitai kulturális élet — ünnepek, örökség, helyi identitás — EU-s forráshoz juthat

 

A politikai ablak: Tánczos Barna és az ideiglenes lehetőség

Az RMDSZ jelenleg az agrárminisztériumot vezeti. Ez szűk, de valós ablak — és az ilyen ablakok gyorsan bezáródnak.

Három azonnali lépés lehetséges most, amelyek maradandó hatással járnak:

1. A tejtermelési csatolt támogatás emelése. Az Európai Bizottság 2025-ös KAP Omnibus egyszerűsítési csomagja rugalmassági lehetőséget ad a tagállamoknak a KAP stratégiai tervek módosítására. Románia a jelenlegi ~330 eurós tejtermelési csatolt támogatást emelheti — ezzel közelítve a lengyel 635 eurós szinthez és csökkentve a versenyhátrányt. A módosítás benyújtásának határideje 2026 nyara.
2. Az importtej versenyhatásának vizsgálata. A romániai nyerstejimport 38,7%-kal ugrott egyetlen év alatt. Az agrárminisztérium — az RMDSZ szakemberei által kidolgozott 122/2023-as sertéstartási törvényhez hasonló megalapozottsággal — belső elemzést indíthat, és Brüsszelt értesítheti az egyenlőtlen támogatási szintek versenyhatásáról.
3. Hargita megye bevonása az NRP konzultációs folyamatba. A romániai Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervet 2027-ben kell benyújtani. Ha a minisztérium most rögzíti, hogy Hargita megye konzultált félként vesz részt a tervezésben, a hegyvidéki szempontok bekerülnek a végleges tervbe. Ha ez most nem történik meg, a következő tárgyalásokon már nem RMDSZ-es kéz lesz az asztalnál.

Politikai igazság: Egy jól felépített, adatokkal alátámasztott javaslat saját minisztériumhoz benyújtva tízszer hatékonyabb, mint ugyanaz az idegen kéznek.

Miért mennek el a fiatalok — és mit lehet tenni ellene?

Az elvándorlás nem véletlen és nem elkerülhetetlen. Konkrét okokra vezethető vissza — és konkrét beavatkozásokkal megállítható.

A hargitai fiatal azt látja:

• Nincs elérhető föld a gazdálkodáshoz — az idős gazdák nem adják, nincs aki közvetítsen
• Nincs megfizethető lakhatás a falvakban és kisvárosokban
• A digitális infrastruktúra hiányos — sok helyen stabil internet nélkül nem lehet vállalkozni
• Az importverseny lehetetlenné teszi a tejtermelés, a burgonyatermesztés jövedelmezőségét

A módosítókban ezért kértük, hogy a fiatalok ne csak részvételi jogot kapjanak a vidékfejlesztési tervekben — hanem integrált csomagot: föld + finanszírozás + lakhatás + helyi szolgáltatások. Mert a jog maradni mit sem ér, ha a feltételek hiányoznak.

Az Európai Bizottság saját elemzése szerint az EU vidéki területein a fiatal nők aránya a legkritikusabb: a gazdálkodók mindössze 4,2%-a 35 év alatti nő. Ez a szám Hargita megyében sem jobb. Ha a fiatalok elvándorolnak, a népességcsökkenés nem állítható meg.

A medve: a természetvédelem és az emberi élet egyensúlya

A múlt héten Farkaslakán, Hargita megyében egy 65 éves helyi férfi holttestét találták meg az erdőben — medveharapásnyomokkal. Eltűnt április 27-én, megtalálták május 4-én.

Ez nem az első ilyen eset és nem az utolsó. Az európai uniós természetvédelmi irányelvek — mindenekelőtt az Élőhelyvédelmi Irányelv — fontos célokat védenek. De ahol a végrehajtás egyensúlya megbillen, és a helyi emberek biztonságát senki nem garantálja, ott az irányelv célja is sérül.

A romániai kormány évek óta habozik a nagyvad-állománykezelés rendezésével — nem azért, mert ne tudna cselekedni, hanem mert fél a jogi következményektől. A módosítóinkban ezért kértük, hogy az EU-s forrásallokációban a nagyvadak jelenlétéből eredő emberi és gazdasági költségek explicit elismerést kapjanak — és kezelhető legyen az a helyzet, amelyben a hargitai gazda egyszerre küzd a medvekárral és a bürokratikus akadályokkal.

A természet védelme és az ember védelme nem egymás ellentéte. De ha politikai bátorság nélkül egyik sem valósul meg, akkor mindkettő veszít.

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete: a kapocs Brüsszel és a hargitai gazda között

Brüsszeli módosítók önmagukban nem jutnak el a farkaslaki gazdáig, a gyergyói fiatal vállalkozóig vagy a csíkszeredai tejtermelőhöz. Ahhoz intézményi kapocs kell.

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete — az ADEHAR 2023-as megszűnése óta annak jogutódjaként — ezt a szerepet tölti be. Az Egyesület 670 vállalkozói kapcsolatot és 2,5 millió eurós projekthátteret örökölt. A Székelyföldi Pirostarka Szarvasmarhatartó Egyesülettel hat éve együtt dolgoznak — tejkontroll, genetikai regiszter, pályázati támogatás, laborköltségek.

Ez a munka csak addig folytatódhat, amíg az intézményi háttér stabil. Ehhez szükséges a 2026-os tagdíj.

Az Egyesület koordinálja a Hargita megye vidékfejlesztési stratégiájának félidős felülvizsgálatát is, amelynek 2026 szeptemberére kell elkészülnie — és amely nélkül a megye érdekei nem jelennek meg a romániai NRP-tervben.

Az üzenet egyszerűen

Hargita megye nem azért marad le, mert az emberek nem dolgoznak eleget. Azért marad le, mert egyenlőtlen feltételek mellett kell versenyt futni.

• A lengyel tejtermelő kétszer annyi EU-s támogatást kap — és a hargitai boltok polcain köt ki a terméke.
• A hegyvidéki infrastruktúra karbantartása többe kerül — de kevesebb forrás jut rá.
• A nagyvadkárt a helyi ember állja — az uniós természetvédelmi politika árát.
• A fiatal hazaköltözni szeretne — de nincs föld, nincs lakás, nincs kiszámítható megélhetés.

Mindez megváltoztatható. De ehhez kell Brüsszelben képviselet, Bukarestben politikai bátorság, és helyben egy működő intézményi rendszer.

Ma mindhármat igyekszünk biztosítani.

Csíkszereda, 2026. május 6.

Borboly Csaba
Hargita Megye Tanácsának alelnöke | Az Európai Régiók Bizottságának tagja | A Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének elnöke