2026–2036: MOST DŐLNEK EL A KÖVETKEZŐ NYOLC (+kettő) ÉV SZABÁLYAI. HARGITA MEGYE ÉBREDJEN FEL.

Mit jelent ez konkrétan? Értse meg mindenki.

2028-tól egy csíkszeredai ifjúsági kulturális szervezet vagy kap egyszerűsített, kétlépéses pályázati lehetőséget mikrotámogatásra — vagy nem. Ez most dől el. Ha a szövegbe kerül az egyszerűsítési mechanizmus, akkor igen. Ha nem kerül be, akkor 2028-ban ugyanúgy 80 oldalas angol formanyomtatványt kell kitölteni, mint ma — és ugyanúgy csak a nagyvárosok nyernek.

2028-tól a székelyföldi, erdélyi örökség vagy önálló finanszírozási kategóriát kap az EU programjában — vagy beleolvad a „kulturális és kreatív iparágak” általános keretébe, ahol a székely népviselet ugyanolyan súllyal szerepel, mint egy berlini startup. Ez most dől el.

2028-tól a kisebbségi, anyanyelvi kultúra vagy explicit jogi védelmet kap az AgoraEU szövegében az antidiszkriminációs cikkekben — vagy általános formulák mögé rejtik, amelyek semmit sem garantálnak. Ez most dől el.

2028-tól mérni fogják, hogy Románia rurális régiói hozzájutnak-e a pénzekhez — vagy nem mérik, és senki sem köteles reagálni, ha kiderül, hogy nem jutnak hozzá. Ez most dől el.

Akik mellettünk álltak — és akik nem

A sikernek vannak szerzői. Köszönet illeti őket.

Ez a CoR-vélemény nem a semmiből született. Másfél éven át komoly szakmai munka folyt — és ebben nem csak a kabinet, hanem meghatározó partnerek is részt vállaltak.

Románia részéről Demeter András RMDSZ-es miniszter és csapata értette meg elsők között, miről szól ez a folyamat. Aktív együttműködés, érdemi visszajelzések, és ami a legfontosabb: a végső jelentésben megjelenik az, amit együtt vittünk be. Ez nem magától értetődő. Ez politikai akarat és szakmai elkötelezettség eredménye. Köszönet érte.

Magyarország részéről a budapesti HÉTFA Kutatóintézet — az egyik legkomolyabb alkalmazott közpolitikai kutatóintézet a régióban — aktívan közreműködött a CoR-vélemény szakmai megalapozásában. Az ő elemzéseik adták azt az evidenciabázist, amelyre a brüsszeli érvelés épült. Nélkülük a javaslatok egy részét nem lehetett volna technikai szinten is megvédeni.

Európai szinten az Europa Nostra — Európa egyik legnagyobb és legtekintélyesebb kulturális örökségvédelmi szervezete, amelynek több mint 40 ország több száz szervezete a tagja — aktívan részt vett a folyamatban. Az ő közreműködésük hitelességet, európai súlyt és szakmai mélységet adott az örökségvédelmi javaslatoknak. Amikor az Europa Nostra mögötted áll, Brüsszelben azt meghallják.

A struccpolitika ára — konkrétan

Hargita Megye Tanácsa az elmúlt másfél évben nem vonta be kulturális, média- és civil szakértőit ebbe a munkába. Ez nem személyes kritika. Ez rendszerszintű hiba, amelynek ára lesz.

Mert miközben az RMDSZ kulturális minisztere és csapata, a budapesti HÉTFA Kutatóintézet és az Europa Nostra aktívan dolgozott ezen a véleményen, Hargita Megye saját szakértői — akiknek a legtöbb köze van ehhez a témához — kimaradtak.

Íme, amit egy megyei tanács tehet — és amit Hargita Megye ebben a másfél éves időszakban sajnos nem tett meg rendszerszinten, habár többször írásban is javasoltam.

Hargita Megye kulturális intézményeinek vezetői konkrét adatokat tudtak volna adni arról, hogy a Creative Europe-ból mennyit kapott a megye 2014–2027 között — és miért nem kapott többet. A csíkszeredai, gyergyószentmiklósi civil szervezetek valós pályázati tapasztalatokat és dokumentált adminisztratív akadályokat hozhattak volna be — azokat a történeteket, amelyektől egy brüsszeli tárgyalás élővé válik. A helyi média képviselői a médiasivatagosodás dokumentált bizonyítékát adhatták volna Székelyföldről, ahol ma már kis városokban nincs önálló újság, nincs helyi rádió. A hagyományos mesterségek képviselői — fazekasok, szőttesek, fafaragók — élő bizonyítékai annak, miért kell az AgoraEU-ba egy önálló „élő örökség” strand. Román anyanyelvű civil partnerek a román-magyar kulturális együttműködés modelljeit hozhatták volna be — olyan példákat, amelyek EU-szinten is hitelesek és erősek.

Ezek a hangok ma nem szólaltak meg Brüsszelben. Mert senki nem szervezte meg. Ez a következő nyolc évben fog fájni.

A nagy tévhit, amelyet el kell oszlatni

„Hargita Megye Tanácsa mit tehet? Mi csak egy megye vagyunk.”

Ez hazugság. Kényelmes hazugság, de hazugság.

Egy pont elég a bizonyításhoz: Románia RMDSZ-es kulturális minisztere és csapata megértette, mi a tét — és cselekedett. Demeter András miniszter úr csapata bekapcsolódott, szakmailag hozzájárult, és az eredmény bekerült a végleges szövegbe. Egy romániai kisebbségi párt kulturális tárcája megtalálta a módját, hogy érdemi hatást gyakoroljon egy EU-s jogszabályra. Hargita Megye Tanácsa — amelynek közvetlenül az asztalánál ül az előadó — ezt nem tette meg.

Európai szinten a Régiók Bizottsága pontosan arra való, hogy a megyék hangja eljusson az EU döntéshozatalába. Ma ez megtörtént — de egyetlen ember kabinetjének munkájával, nem egy megye teljes szakértői hátterével.

Nemzeti szinten Románia részt vesz az EU Tanácsának ülésein. A román kulturális miniszter május 12-én ott lesz, amikor az AgoraEU mandátumról szavaznak. Hargita Megye Tanácsa felkereshette volna a román kulturális minisztériumot konkrét javaslatokkal — amelyek Románia pozícióját alakítják a szavazáson. Ezt nem tette meg.

Helyi szinten a 2028-tól induló AgoraEU pályázatokra fel lehetett volna készülni most — partnerségi hálózatokat építeni, közös projektötleteket kidolgozni, kapacitást fejleszteni. Minden hétnap késlekedés egy héttel csökkenti az előnyt azokkal szemben, akik most dolgoznak ezen.

Az óra ketyeg — mi az, ami még megtehető

Ma, 2026. május 6. a CoR plenáris szavazás megtörtént — Borboly Csaba képviselte Hargita Megye és a kisebbségi régiók érdekeit.

2026. május 12. az EU Tanácsi Partial Mandate szavazás napja. A román kulturális miniszter ott lesz — és Hargita Megye még most, ebben a hat napban befolyásolhatja Románia pozícióját.
2027. június 30. a ciprusi elnökség vége. Az ír elnökség más prioritásokkal indul — ez az utolsó ablak a Tanácsi szöveg érdemi módosítására.

2026 őszén megindul az EP–Tanács trilógus. Akkor még lehet hatni, de sokkal nehezebben és kevésbé közvetlenül.

2027 végére az AgoraEU szövege végleges. Ekkor már semmi nem változtatható.

2028. január 1-jén az AgoraEU elindul és az első pályázatok megjelennek. Aki felkészült, nyer. Aki nem, vár 2035-ig.

A politikai üzenet — keményen, ahogy van

Aki ma hallgat, az holnap fizet.

Nem elvont európai politikáról van szó. Arról van szó, hogy egy csíkszeredai néptáncegyüttes kap-e 15 000 eurót 2029-ben arra, hogy egy másik közép-európai városban fellépjen és digitális archívumot építsen a repertoárjából. Arról van szó, hogy egy székelyföldi kézműves szövetkezet kap-e mentorálást és EU-s kis pályázatot. Arról van szó, hogy egy helyi rádióállomás kap-e technológiai fejlesztési támogatást, hogy 2032-ben is működjön.

Ezek a döntések most születnek. Brüsszelben. Nem Csíkszeredában, nem Bukarestben — hanem itt, most, az előadói kabinet asztalánál.

A struccpolitika — sem igent, sem nemet nem mondani, kivárni, nem bevonni, nem reagálni — nem semleges döntés. Ez a veszítés választása. Tudatosan vagy tudatlanul, de az.

Miközben a HÉTFA Kutatóintézet elemzőket küldött, az Europa Nostra európai örökségvédelmi tekintélyét latba vetette, és az RMDSZ kulturális minisztere Bukarestből érdemi inputot adott — addig Hargita Megye saját szakértői otthon maradtak.

Hargita Megye Tanácsának döntenie kell: részt vesz-e a saját jövőjének megírásában — vagy átadja ezt a jogot másoknak.

Mit kell tenni — még ebben a hétben

Először: A román kulturális minisztériumot azonnal fel kell keresni — írásban, a CoR-vélemény főbb pontjaival, kérve, hogy Románia a május 12-i tanácsi szavazáson támogassa a területi indikátorok, a kisebbségi kultúravédelem és az egyszerűsítési mechanizmus beépítését a Partial Mandátumba.

Másodszor: Hargita Megye kulturális, média- és civil szakértőiből munkacsoport alakul — nem 2027-ben, hanem most — amely az AgoraEU pályázati megnyitójára felkészül és partnerségi hálózatot épít a HÉTFA Kutatóintézettel és az Europa Nostrával fennálló kapcsolatokra építve.

Harmadszor: A CoR előadójával való koordináció rendszeressé válik — nem egyedi akció, hanem intézményes együttműködés: megye, Régiók Bizottsága, Európai Parlament, Tanács.

Negyedszer: A romániai EU-koordinációs mechanizmust aktiválni kell — Románia EU-s tanácsi munkájába Hargita pozícióit be kell csatornázni kormányzati szinten is, az RMDSZ kulturális tárcájával szoros együttműködésben, függetlenül attól, ki vezeti a kormányt.

Zárógondolat

Ez a munka megmutatta, hogy összefogással lehet eredményt elérni. Románia RMDSZ-es kulturális minisztere, a budapesti HÉTFA Kutatóintézet és az Europa Nostra megmutatta, hogyan kell csinálni. A CoR-véleménybe bekerült az ő hangjuk is. Hargita Megye Tanácsa most dönthet: a következő fordulóban — a trilógusban, az ír elnökség tárgyalásain és a 2028-as pályázati szabályok kialakításában — ott lesz-e a saját hangja, vagy megint mások képviselik majd.

„Az a megye, amelyik nem képviseli magát Brüsszelben, azt képviseli valaki más — a saját érdekei szerint.”

A vonat most indul. Fel lehet szállni — vagy nézni, ahogy elmegy.

Brüsszel, 2026. május 6.