CIPRUSBÓL ÜZENEK HAZA: MOST KELL LÉPNI – VAGY LEMARADUNK

„Mostantól Ön felel ezért” – Hogyan kezdődött

2008-ban kampányoltam. Hargita megye falvait jártam. Máréfalván, a polgármesteri hivatal előtt várt rám egy asszony: Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő, a KŐLIK Hagyományőrző Művelődési Egyesület alapítója. A kezembe adott egy dossziét – benne minden, amit a székely kapukról tudni kell. Azt mondta: „Fiatalember mostantól Ön felel ezért. Használja majd, ha megválasztják.”

Ez az a pillanat, amelyből minden elindult.

2012. június 1-jén, Lisszabonban, a Jerónimos kolostorban – én kísértem el Kovács Piroskát – az Európai Bizottság és az Europa Nostra a 2012-es Europa Nostra Díjak hat Grand Prix-jának egyikével tüntette ki a máréfalvi pedagógust a székely kapuk megőrzéséért és a székelyföldi népművészeti örökség kutatásáért. 31 országból 226 felterjesztés közül – Hargita megye nyert. Székelyföldet ünnepelte Európa azon az estén.

Azóta több száz székely kaput – köztük 18. századiakat – sikerült megmenteni. Hargita megyének örökségvédelmi stratégiája van. Ez nem véletlenül van. Ez munkával van.

Ma Nicosián, ahol a ciprusi régészeti helyszínek és a székely kapuk ugyanolyan természetességgel kerülnek szóba egymás mellett, elmondtam az Europa Nostra közgyűlésének: a Régiók Bizottsága elvégezte a feladatát – az AgoraEU programba bekerültek az értékeink.

Mit sikerült elérni Brüsszelben: az AgoraEU és ami benne van nekünk

A Régiók Bizottsága 2026. május 6-án egyhangúlag fogadta el az AgoraEU programról szóló véleményemet. Ez a 2028–2034-es időszak legfontosabb uniós kulturális programjának alapdokumentuma – 8,58 milliárd eurós kerettel.

Ami bekerült – és ami Hargita megyének, az erdélyi magyarságnak szól:

Az élő örökség és hagyományos mesterségek önálló prioritás lett. Nem általánosan, hanem nevesítve: a faragó, a kézműves, a restaurátor, a faépítész tudása – az a tudás, amit Kovács Piroska egy élettel védett – most EU-s finanszírozási kategória. A kis és családi műhelyek, a hagyományos mesterségek megőrzése, az intergenerációs tudásátadás pályázható lesz.

A kisebbségi és nemzeti közösségek nevesítve szerepelnek. Az örökségvédelemben a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó közösségek külön védelmet és támogatást kapnak. Ez nem általános formula – ez konkrét pénzügyi logika.

Az Európai Fővárosok a Kultúra programja (ECOC) megerősödik. Hosszabb előkészítési idő, nem csak pénzbeli, hanem szakmai támogatás. Ez a kisebb városoknak és régióknak szól.

A területi egyensúly kötelező lett. A pályázati eljárásokban kötelező figyelni a vidéki és periférikus régiók részvételére. A kis szervezetek számára egyszerűsített eljárások és átalányfinanszírozás.

Brüsszel megváltozott – és Hargita megye még nem vette észre

Ezt ki kell mondani.

Az új uniós fejlesztéspolitika helyalapú (place-based) finanszírozás felé mozdul. Ez azt jelenti: 2028-tól nem Bukarest és nem Brüsszel dönti el, hogy mire kap pénzt egy régió – hanem az a régió, amelyik felkészülten, kész projektekkel, kidolgozott partnerrendszerrel és helyi konszenzussal áll oda. Aki nem készül fel, az kimarad. Nem azért, mert diszkriminálják, hanem azért, mert más régiók készültek.

Eddig Brüsszel „felülről lediktálta”, mit és hogyan finanszíroz. Ez változik. A helyalapú döntés azt jelenti: aki lentről felfelé épít, az nyer. Aki Bukaresttől várja a megoldást, az lemarad.

Hargita megye ma nincs felkészülve erre. Nincs kidolgozott projektcsomag. Nincs strukturált partnerháló az épített örökség, a hagyományos mesterségek és a turizmus területén. Nincs ágazati párbeszéd, amely összehozná az ingatlantulajdonosokat, a szakembereket, az önkormányzatokat és a civil szervezeteket.

Ezt nem a napi válságok miatt mondom. A napi kihívások valósak. A kormányválság valós. De közben eltelik 2026, és a dokumentumok – amelyek eldöntik, ki kap 2028-tól EU-s fejlesztési forrást – nem rólunk fognak szólni, hanem azokról, akik ma dolgoznak.

Konkrét példa: A gyimesbükki határállomás épülete

Egy konkrét, azonnal kezelhető ügy: a gyimesbükki egykori határvasút-megálló épülete.

Betört ablakok. Tönkrement felületek. Az enyészet áldozata. Ez az épület a Kárpátok hegyi vasúthálózatának egyik utolsó eredeti állomásépülete. Kulturális, turisztikai és közösségi értéke megkérdőjelezhetetlen.

Ha ma elkezdünk dolgozni – tulajdonossal, örökségvédelmi szakemberekkel, turisztikai szereplőkkel, civil szervezetekkel –, akkor 2028-ra kész projekttel állhatunk elő az AgoraEU, a regionális fejlesztési alap vagy a Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.

Ha ma nem dolgozunk, akkor 2028-ban nincs projekt. Csak a fotó a betört ablakokról.

Mit kérek most – konkrétan

Kérem Hargita Megye Tanácsának elnökét és tanácsos kollégáimat:

1. Indítsunk szervezett megyei örökségvédelmi párbeszédet – tulajdonosok, szakemberek, önkormányzatok, civil szervezetek, turisztikai vállalkozók részvételével. Ez az a szint, ahonnan a projektek felépíthetők.
2. Frissítsük Hargita megye örökségvédelmi stratégiáját az új MFF 2028–2034 adta keretekre. A stratégia megvan – de a pénzügyi logika megváltozott.
3. Azonosítsuk a 10–15 legfontosabb, projektté fejleszthető örökségvédelmi helyszínt – köztük a gyimesbükki állomást. Ezeket kell előkészíteni az első pályázati körre.
4. Alakítsuk ki a partnerrendszert: az RMDSZ kormányzati szerepvállalásán keresztül Románia Országos Terveibe (NRPP) be kell kerülniük a mi projektjeinknek. Ez csak akkor lehetséges, ha van mit berakni – és azt lentről felfelé, Hargita megyéből kiindulva kell megcsinálni.

Ciprusból hívom fel ma a Tanács vezetőjét és tanácsos kollégáimat – lépjünk.

Az időablak zárul – és egyszer nyílik

Az AgoraEU végleges szövegét az Európai Parlament és a Tanács 2026 végéig – 2027 elejéig fogadja el. Ez az a pillanat, amikor még lehet hatni a részletekre. Az első pályázati körök 2028-ban nyílnak. Aki 2028-ban jelenik meg kész projekttel, az nyer. Aki 2028-ban kezdi el gondolni a projektet, az lemarad.

2012-ben Kovács Piroska és a székely kapuk az európai örökségvédelem legrangosabb díját nyerték el. Mert valaki 2008-ban átadott egy dossziét – és valaki átvette a felelősséget.

Ma én adom át ezt a felelősséget. Mindenkinek, aki számára az épített örökségünk, a műemlékeink, a hagyományos mesterségek, a kis és családi műhelyek, a vendéglátás és a turizmus területén rejlő lehetőségek fontosak.

Ne hagyjuk, hogy ez az év elteljen.

Aki korán kel, aranyat lel. Most ez van az EU-s pénzek terén is.

Borboly Csaba
Hargita Megye Tanácsának alelnöke
A Régiók Bizottságának tagja, az AgoraEU program CoR-rapportőre