A ma épített kapcsolatok a következő nemzedék lehetőségei

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az Európai Régiók Bizottsága Bosznia-Hercegovina Munkacsoportjának elnökeként vett részt szeptember 24-én Szarajevóban a „Municipalities and Cities on the Road to EU Accession: Taking Stock, Looking Ahead” című konferencián. A rendezvény Bosznia-Hercegovina városainak és községeinek uniós csatlakozásra való felkészítésével, az önkormányzatok intézményi szerepével, valamint a környezetvédelmi és közszolgáltatási követelmények helyi végrehajtásával foglalkozott.

Borboly Csaba előadásában Románia uniós csatlakozásának gyakorlati tapasztalatait mutatta be. Fő üzenete az volt, hogy az európai integráció nem ér véget a jogszabályok elfogadásával: az igazi próba akkor kezdődik, amikor a vállalásokat a falvakban, a városokban és a megyékben kell végrehajtani.

„Az európai integráció nemcsak jogalkotás. Az integráció a falvakban, a városokban és a régiókban válik valósággá.”

Nem elég a pénz – felkészült önkormányzatok kellenek

A felszólalás konkrét romániai példákon keresztül mutatta be, milyen következményekkel jár, ha a központi vállalások és a helyi végrehajtási képesség nincsenek összhangban. A víz- és szennyvízhálózatok, a hulladékgazdálkodás, a természetvédelem és a támogatási rendszerek területén egyaránt szükség van előkészített tervekre, rendezett tulajdonviszonyokra, engedélyekre, felkészült szakemberekre és működőképes közbeszerzési kapacitásra.

A romániai tapasztalat azt mutatja, hogy az uniós pénz önmagában nem épít működő rendszereket. Ha a helyi projektek, a szakembergárda és az intézményi háttér nem készülnek el időben, akkor a források megléte ellenére is késnek a beruházások. Különösen a kisebb, vidéki és hegyvidéki települések kerülhetnek hátrányba, amelyeknek nagyobb szükségük lenne a fejlesztésekre, miközben kevesebb szakemberrel és szűkebb pénzügyi mozgástérrel rendelkeznek.

„Nem akkor kell elkezdeni a felkészülést, amikor megjelenik a pályázati kiírás. Akkor már késő. A terveket, az engedélyeket és a szakmai csapatot előbb kell felépíteni.”

A hulladék- és vízszolgáltatások kapcsán Borboly Csaba arra is figyelmeztetett, hogy az európai környezetvédelmi politika az emberek számára nem irányelvekben, hanem a szolgáltatások minőségében és a havi számlákban jelenik meg. A korszerűsítés nem lehet sikeres, ha annak költségeit a családok nem tudják megfizetni. A környezetvédelmi célokat ezért a társadalmi teherbírással együtt kell megtervezni.

Hargita megye tapasztalata is érték

A biodiverzitás és a nagyragadozók kérdésében Hargita megye közvetlen tapasztalata került előtérbe. A természet védelme közös európai érdek, de ugyanilyen fontos az emberi élet, a gazdaságok, a háziállatok és a helyi közösségek biztonsága. Ha előbb születnek meg a korlátozások, és csak később jelennek meg a megelőzési eszközök, a gyors beavatkozás, az egyértelmű felelősség és a tisztességes kártérítés, akkor együttműködés helyett konfliktus keletkezik.

„A helyi közösségek feje fölött nem lehet tartós természetvédelmi megoldásokat alkotni. Nem egymás ellen kell megvédenünk a természetet és az embert, hanem együtt.”

Ez az egyik oka annak, hogy Hargita megye számára is fontos a nemzetközi jelenlét. A hozzánk hasonló vidéki és hegyvidéki térségek sok közös kihívással szembesülnek: szétszórt településszerkezet, drágább közszolgáltatások, korlátozott szakemberállomány, természeti értékek védelme, valamint a fiatalok helyben tartása. Az ilyen fórumokon nemcsak tapasztalatot lehet átadni, hanem közös megoldásokat, szakmai partnerségeket és későbbi projekteket is elő lehet készíteni.

A politikának túl kell látnia önmagán

A szarajevói részvétel egyik legfontosabb politikai üzenete, hogy egy felelős közéleti szereplőnek nemcsak a következő választásig kell terveznie. A ma felépített kapcsolatok eredményei gyakran csak tíz vagy tizenöt év múlva érnek be.

„Sok politikus úgy viselkedik, mintha vele véget érne a világ. Pedig utánunk is jönnek. A valódi kérdés az, hogy mit hagyunk nekik hozományként: becsületet, bizalmat, együttműködést és szövetségeseket – vagy közömbösséget, bizalmatlanságot és megvetést.”

A csatlakozó országokban ma kialakított politikai és önkormányzati kapcsolatok a következő politikai nemzedék mozgásterét bővítik. Minél több a közös munka, a személyes bizalom és a sikeres együttműködés, annál több partnerhez fordulhatnak azok, akik tíz-tizenöt év múlva Hargita megye érdekeit képviselik.

Európa már ma sem azonos erővel hallja meg minden régió hangját. A gazdaságilag és politikailag erősebb nyugati országok saját érdekeiket és értékrendjüket határozottan képviselik. A közép- és kelet-európai, valamint a nyugat-balkáni közösségeknek ezért több együttműködésre, több közös álláspontra és több kölcsönös szolidaritásra van szükségük.

„Ha nem építünk szövetségeket, mások döntenek helyettünk, nekünk pedig csak a morzsa marad. Ha viszont közösen dolgozunk, saját térségeink hangját is megerősíthetjük Európában.”

Szakértői felkérés

A szarajevói konferencián a csatlakozó országok önkormányzatainak felkészítésével foglalkozó svéd és svájci partnerek képviselői felkérték Borboly Csabát, hogy szakértőként kapcsolódjon be munkájukba. A svéd SALAR International a helyi demokrácia, a decentralizáció, az önkormányzati szolgáltatások és az európai integráció területén dolgozik több csatlakozó és partnerországban; Bosznia-Hercegovinában 2017 óta működik együtt az önkormányzati szövetségekkel.

Svájc 2025–2028-as bosznia-hercegovinai együttműködési programjának egyik fő területe a helyi kormányzás és a települési közszolgáltatások fejlesztése. A program kiemeli az átlátható intézményeket, a minőségi helyi szolgáltatásokat, a társadalmi részvételt és az önkormányzati szövetségek érdekérvényesítő szerepét.

A szakértői felkérés elismerése annak, hogy Hargita megye és Románia tapasztalatai használhatók más országok felkészítésében is. Ugyanakkor ez Hargita megye számára is tanulási és kapcsolatépítési lehetőség. Az ilyen szakmai hálózatokból születhetnek később közös kutatások, innovációs kezdeményezések, környezetvédelmi együttműködések, önkormányzati partnerségek és fejlesztési projektek.

Két szerep, közös felelősség

Borboly Csaba két intézményi szerepét egyértelműen el kell választani. Az Európai Régiók Bizottsága Bosznia-Hercegovina Munkacsoportjának elnökeként az a feladata, hogy erősítse a bosznia-hercegovinai helyi és regionális önkormányzatok szerepét az uniós csatlakozási folyamatban. Hargita Megye Tanácsának alelnökeként pedig azoknak a jogszerű és kölcsönösen előnyös kapcsolatoknak a kiépítésén dolgozik, amelyekből Hargita megye települései, intézményei és közösségei hosszabb távon profitálhatnak.

A konferencián elhangzott javaslat szerint a két bosznia-hercegovinai önkormányzati szövetségnek közös állásponttal kell kérnie helyét a csatlakozási munkacsoportokban. A nemzeti kormány tárgyal, de az önkormányzatok működtetik a vízrendszereket, szervezik a hulladékgazdálkodást, készítik elő a helyi beruházásokat, és végül nekik kell elmagyarázniuk a változások költségeit a lakosságnak. A konferencia szakmai következtetései szintén állandó állami–helyi együttműködési platformot, képzéseket és az önkormányzatok tárgyalási struktúrákba való formális bevonását szorgalmazzák.

„A kormányok tárgyalnak. Az önkormányzatok végrehajtanak. Mindkettőnek ott kell ülnie az asztalnál.”

Forrásokért is verseny van

A kapcsolatépítésnek közvetlen fejlesztéspolitikai jelentősége is van. Az Európai Bizottság 2028–2034-re 200 milliárd eurós Global Europe eszközt javasolt, amely az EU külső fellépését, stratégiai partnerségeit és a tagjelölt országok csatlakozási felkészítését támogatná. Ez jelenleg bizottsági javaslat, amelyről még tárgyalnak, ezért a végleges összeg és szabályok változhatnak.

Ezeket a forrásokat eddig Hargita megye közvetlenül csak korlátozottan tudta megcélozni, mivel elsősorban partner- és tagjelölt országok támogatására szolgálnak. Közös nemzetközi projektekben, uniós partnerként, szakmai közreműködőként vagy tudásmegosztó félként azonban Hargita megye intézményei számára is nyílhatnak lehetőségek – mindig az adott pályázat jogosultsági és partnerségi szabályai szerint.

Miért ne lehetne Hargita megyében is olyan együttműködést megvalósítani, amely kutatásról, innovációról, digitalizációról, környezetvédelemről, vízgazdálkodásról, hulladékkezelésről, turizmusról vagy közös problémamegoldásról szól? Ehhez azonban nem elég megvárni a kiírásokat. Előbb partnerekre, bizalomra, közös ötletekre és előkészített projekttervekre van szükség.

„A lehetőségek előttünk vannak, de csak akkor válnak Hargita megye fejlesztéseivé, ha van elképzelésünk, vannak partnereink, és időben ott vagyunk, ahol a döntések és a programok formálódnak.”

A ma munkája a holnap eredménye

A szarajevói út nem egyetlen konferenciáról szólt. Arról szólt, hogy Hargita megye tapasztalata megjelenjen az európai bővítési vitában; hogy a hozzánk hasonló térségek közös hangja erősebb legyen; hogy új szakmai és politikai szövetségek jöjjenek létre; és hogy a későbbi finanszírozási lehetőségekre már most felkészüljünk.

A politikai és szakmai munka értékét nem mindig lehet másnap kilométerben, épületben vagy támogatási összegben mérni. A bizalom, a személyes kapcsolat és a nemzetközi hitelesség lassabban épül. De ezek nélkül később projekt, pénz és érdekérvényesítés sincs.

„Nemcsak azt kell megkérdeznünk, mit tudunk ma hazahozni. Azt is meg kell kérdeznünk: milyen ajtókat nyitunk ki azok előtt, akik utánunk jönnek?”

2026. 09. 24.