A fiatalok otthonmaradásához megfizethető lakhatás kell – Borboly Csaba

A fiatalok otthonmaradásához megfizethető lakhatás kell

A lakhatás ma már nem kényelmi kérdés, hanem a fiatalok otthonmaradásának feltétele

A fiataloktól nem várható el, hogy otthon tervezzék a jövőjüket, ha a lakhatás túl drága, túl lassú és túl bonyolult – hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az Európai Régiók Bizottsága EPP-CoR tagja a (Y) Factor: Housing for You(th) projekt kapcsán.

A kezdeményezést az Európai Régiók Bizottságának 2025 őszi gyakornokai dolgozták ki, hogy bemutassák: a fiatalokat érintő lakhatási válság nemcsak a nagyvárosok problémája, hanem a kisvárosokat, falvakat, vidéki és hegyvidéki térségeket is súlyosan érinti.

Egy fiatal család története sokak valósága Hargita megyében

Borboly Csaba Hargita megyei példával mutatta be, mit jelent a lakhatási válság a mindennapokban.

„Egy fiatalember a megyénkből befejezte az egyetemet, munkát talált itthon, és a párjával itt szerette volna felépíteni a jövőjét. A bank azonban nemet mondott, az engedélyek hónapokig húzódtak, a költségek folyamatosan nőttek, a megtakarításaik pedig elfogytak. Közben megszületett az első gyermekük, az édesapának pedig vissza kellett mennie külföldre dolgozni, hogy pénzt küldjön haza egy olyan lakásra, amelyben még nem is élhetett. Egy apa lemarad a gyermeke első lépéseiről – nem azért, mert így akarja, hanem mert a rendszer nem teszi lehetővé, hogy otthon maradjon. Ez nem egyetlen történet. Hargita megyében sokszor láttam már ezt” – fogalmazott Borboly Csaba.

A lakhatás a családalapítás és a térségek jövőjének alapfeltétele

Borboly Csaba szerint a lakhatást az európai és helyi politikában is alapfeltételként kell kezelni.

„A lakhatás nem kényelmi kérdés. Nem egy szép kiegészítő. A mai fiatalok számára ez azt jelenti: lehetséges-e egyáltalán otthon családot alapítani. Ha Európa azt akarja, hogy a fiatalok maradjanak, különösen a nagyvárosokon kívül, akkor a lakhatáshoz való hozzáférést politikai prioritássá kell tenni” – emelte ki.

Hozzátette: Európában a lakhatási válság nem mindenhol ugyanúgy jelenik meg. A nagyvárosokban a spekuláció és a rövid távú lakáskiadás szorítja ki a fiatalokat. A turisztikai térségekben a helyi munkavállalók sokszor nem tudnak ott élni, ahol dolgoznak. A vidéki és hegyvidéki régiókban, így Hargita megyében is más gondok jelentkeznek: üresen álló, felújításra váró házak, gyenge bérlakáspiac, rossz közlekedési kapcsolatok és nehéz banki hozzáférés a fiatal családok számára.

Helyi problémákra helyi válaszok kellenek

Borboly Csaba célzott intézkedéseket sürget: megfizethető lakhatást fiatal szakembereknek a kisvárosokban és falvakban, az üres épületek gyorsabb felújítását, egyszerűbb eljárásokat, valamint olyan európai forrásokat, amelyek közvetlenebbül jutnak el a helyi és regionális önkormányzatokhoz.

„Erre nincs egyetlen európai válasz. A helyi problémákra helyi megoldások kellenek. Az uniós forrásoknak gyorsabban, egyszerűbben és közelebb kell kerülniük az emberekhez. Sok térségben vannak üres épületek – ezeket fel kell újítani, és könnyebbé kell tenni, hogy fiatal családok költözhessenek beléjük. Mindenekelőtt pedig abba kell hagynunk, hogy fiatalokról szóló döntéseket fiatalok nélkül hozzunk meg” – mondta Borboly Csaba.

Európa jövője nem statisztika, hanem fiatal családok döntése

Borboly Csaba szerint Európának el kell ismernie a helyzet sürgősségét, ha azt szeretné, hogy a fiatalok a saját közösségeikben maradjanak.

„Az a fiatal édesapa, akiről beszéltem, nem egy szám az Eurostat táblázataiban. Ő Európa jövője. És Európa ma nagyon megnehezíti számára, hogy otthon maradjon. Ezen változtathatunk, de először ki kell mondanunk: a rendszer ma nem működik elég jól a fiatal családok számára, különösen a nagyvárosokon kívül és különösen az olyan térségekben, mint az enyém. Javítsuk meg együtt” – zárta gondolatait Borboly Csaba.

Háttér

A (Y) Factor: Housing for You(th) projektet az Európai Régiók Bizottságának 2025 őszi gyakornokai dolgozták ki. A kiállítás a fiatalokat érintő európai lakhatási válság öt dimenzióját mutatta be: megfizethetőség, lakhatási körülmények, turisztikai nyomás, vidéki kihívások és diszkrimináció.

A projekt kutatásokkal, helyi és regionális jó gyakorlatokkal, fiatalok személyes történeteivel, adatvizualizációkkal és interaktív elemekkel hívta fel a figyelmet arra, hogy a lakhatási válság európai szintű probléma, amelyre helyi válaszokat is kell adni.

Az EPP-CoR létrehozta az EPP-CoR Lakhatási Hálózatot, amely az EPP által vezetett falvakat, városokat és régiókat kapcsolja össze, hogy jó gyakorlatokat cseréljenek és gyakorlati megoldásokat dolgozzanak ki. Az EPP-CoR elfogadta a Badalona Nyilatkozatot is, amely a helyalapú megközelítést, a helyi és regionális önkormányzatok megerősítését, a köz- és magánberuházások mozgósítását, a felesleges bürokrácia csökkentését, valamint a lakásépítések és felújítások felgyorsítását sürgeti.

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.