Nem magamért dolgozom — azokért, akik utánunk jönnek – Borboly Csaba

Nem magamért dolgozom — azokért, akik utánunk jönnek

Ma Brüsszelben az EU bővítéséről: Bosznia, Ukrajna, Moldávia — és Hargita megye jövőjéről Ma reggel 7:50-kor szálltam le Charleroi-ban. Másfél óra bejövetel Brüsszelbe. Déli 12-kor indultam haza — Münchenen át Bécsbe. Ez egy nap volt. De ez a nap számít — nekünk, Hargita megyének is.

Mit csináltam ma Brüsszelben?

Ma a Régiók Bizottságának (CoR) a Bosznia-Hercegovina Munkacsoport elnökeként felkért előadóként vettem részt a SALAR International — a Svéd Helyi és Regionális Hatóságok Szövetsége — által szervezett magas szintű szakpolitikai szemináriumon, amelynek témája: „Helyi felkészültség az EU-csatlakozásra: hatásértékelések, reformagendák és helyi készültség Bosznia-Hercegovinában, Moldáviában, Észak-Macedóniában és Ukrajnában.”

A rendezvényt a Régiók Bizottsága adott otthont Brüsszelben (rue Van Maerlant 2, VMA 21 terem), 9:00-tól 15:30-ig.

Az esemény három fő célt szolgált:

  • Megosztani a legújabb helyi szintű hatásértékelések eredményeit a csatlakozásra váró országokból
  • Az EU bővítési folyamat aktuális vitáinak összefüggéseibe helyezni ezeket — beleértve a fokozatos integráció és a dezinformáció elleni küzdelem kérdéseit
  • Megvizsgálni, hogyan tudnak az EU finanszírozási eszközei és a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret hatékonyabban támogatni a helyi hatóságokat a csatlakozási folyamatban

Kik ültek az asztalnál?

A szemináriumon kiemelkedő szakértők és döntéshozók vettek részt. Az első panelban — amelyben én is részt vettem — az alábbiak osztották meg tapasztalataikat:

  • Ankica Todorovic — BiH EU-hálózat
  • Leonid Boaghi — Sireț polgármestere, Moldávia, az EU-integráció helyi nagykövetei hálózatának tagja
  • Dragan Tilev — Észak-Macedónia EU-integrációs tanácsadója
  • Srđan Cvijetić — a BiH Európai Integrációs Igazgatóság szakértője
  • Mihaela Sticea — a Moldovai Köztársaság Európai Integrációs Irodájának osztályvezetője

A második panelban részt vett Daniela Morari, Moldávia EU-nagykövete, Mathieu Bousquet, az Európai Bizottság bővítési igazgatója, valamint Gillian Coughlan CoR-tag, a bővítési csomag rapportőre.

Miért volt ez fontos — és miért számít ez Hargita megyének?

Az EU-s jogszabályok több mint 70%-át helyi és regionális szinten hajtják végre — ez nem szlogen, ez a napi valóság. Minden, amit Brüsszelben döntenek — legyen szó környezetvédelemről, kohéziós politikáról, energiaátmenetről, digitalizációról vagy szociális szolgáltatásokról — a mi polgármestereinken, megyei tanácsainkon keresztül jut el a polgárokhoz.

A bővítés nem más emberek ügye. A bővítés a miénk — Hargita megye jövője is függ attól, milyen Európába nőnek bele ezek az országok.

Románia 2007-es csatlakozásának van egy keserű tapasztalata: akkor a helyi és regionális hatóságokat kizárták a döntési folyamatokból. Az eredmény? 2026-ban is vannak olyan EU-s jogszabályok, amelyeket helyi szinten képtelenek vagyunk érdemben alkalmazni — például a víz- és szennyvízszolgáltatás területén, ahol az EU-s szabványok teljesítése érdekében a kapacitáshiányos önkormányzatok felett regionális operátorokba kellett összevonni a rendszereket.

Moldávia tanult ebből a hibából. Ma már aktívan bevonja a helyi és regionális hatóságokat a csatlakozási folyamatba. Ez az a pozitív példa, amelyre fel kell hívni a figyelmet — és amelyet én ma el is mondtam az asztalnál.

A jövő szövetségesei — ma polgármesterek, holnap európai parlamenti képviselők

Van egy összefüggés, amelyről ritkán beszélünk nyíltan, pedig nagyon fontos. A legtöbb országban a helyi és regionális politikusokból lesznek az országos, majd az európai politikusok. Aki ma Boszniában polgármester, holnap ott ülhet az Európai Parlamentben, az országos tárgyalódelegációban, a döntéshozók asztalánál.

Azok a szövetségek, amelyeket ma kötünk — Brüsszelben, az asztalnál, embertől emberig — hosszú évekre meghatározzák azt, hogy Hargita megye hangja eljut-e oda, ahol az Európa jövőjéről döntenek.

Nem magamért dolgozom. Azokért, akik utánunk jönnek. Ezt a politikában sokszor elfelejtik — mi nem felejtjük el.

Hogyan csináljuk ezt a munkát a gyakorlatban?

A SALAR International felkérésére, a Bosznia-Hercegovina CoR Munkacsoport elnökeként, személyes meghívólevéllel érkeztem erre az eseményre — hogy Hargita megye és Románia tapasztalatait bevigyük az európai diskurzusba.

Ez nem protokoll. Ez munka. Reggel 7:50 Charleroi, másfél óra bejövetel, asztalnál ülés, vita, majd déli 12-kor indulás haza. Így épül az az Európa, amelyik valóban helyi szinten is működik.

 

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.