Hargita megye hangja Brüsszelben: szólaljon meg mindenki a lakhatásról

Miért indította el ezt Hargita Megye Tanácsánál?

Borboly Csaba a lakhatás ügyében nem most szólalt meg először. Március 13-án írásban javasolta Bíró Barna Botond elnöknek a Megfizethető Lakhatási Megyei Stratégia 2035 elindítását. A stratégia egységesen kezelné a megfizethető és szociális lakhatást, a fiatalok lakhatási esélyeit, az energiahatékonysági korszerűsítést, valamint a székely építészeti hagyomány védelmét.

Javasolta egy Megfizethető Lakhatási Munkacsoport létrehozását is, amelynek koordinálását vállalta. A Régiók Bizottságának tagjaként és a Szociális Klímaalap raportőreként közvetlen rálátása van az uniós folyamatokra.

Július 28-án ebből konkrét megyei tanácsi határozati javaslat is készült a Hargita Megyei Lakhatási Cselekvési Terv sürgősségi kidolgozásáról. Erre azért van szükség, mert a 2028–2034-es uniós költségvetési tárgyalások és a román Nemzeti Lakhatási Stratégia felülvizsgálata éppen most, 2026 és 2027 folyamán zajlik. Ha a megye most nem szól hozzá, a jövőben csupán végrehajtó marad, nem pedig alakító partner.

Miért fontos ez most Hargita megyének?

A lakhatás Hargita megyében nem elméleti kérdés. Arról szól, hogy egy fiatal pár itthon tud-e családot alapítani, egy régi családi ház felújítása nem válik-e túl lassúvá vagy túl költségessé, illetve egy faluban rendelkezésre áll-e elegendő közmű, szakember és kiszámítható ügyintézés az építkezéshez.

Az Európai Bizottság becslése szerint évente mintegy 153 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy Európában évente kétmillió új lakás épüljön. Ebből a keretből Hargita megye is részesülhet, ha időben és felkészülten képviseli saját érdekeit.

Ha Hargita megyéből kevés vagy semmilyen visszajelzés nem érkezik a Bizottsághoz, a végleges szabályozás a nagyvárosi, fejlett régiók valóságára épülhet, miközben a hegyvidéki és kistelepülési sajátosságok kimaradhatnak belőle. Borboly Csaba ezért arra kérte a Hargita megyei lakosokat, önkormányzatokat, faipari vállalkozásokat, építészeket és fiatal családokat, hogy töltsék ki a felmérést, és saját tapasztalataikat írják le, ne másolt vagy sablonos válaszokat küldjenek.

Miért jó, hogy az RMDSZ kormányon van?

A lakhatás ügye jól mutatja, miért számít, hogy a közösség képviselői ott ülnek az asztalnál, ahol a döntések születnek. Az RMDSZ kormányzati jelenléte lehetővé teszi, hogy a minisztériumi szintű egyeztetés, a Nemzeti Lakhatási Stratégia felülvizsgálata és a hegyvidéki alprioritás beemelése ne csupán elvi kérés maradjon, hanem tényleges tárgyalási tétellé váljon Bukarestben.

Borboly Csaba nyolc konkrét kérést fogalmazott meg a Fejlesztési, Közmunkálati és Közigazgatási Minisztérium számára. Ezek között szerepel a hegyvidéki és vidéki alprioritás beemelése a nemzeti stratégiába, a Hargita megyére vonatkozó NUTS 3 szintű lakhatási adatgyűjtés, valamint a megye bevonása a New European Bauhaus Facility előkészítésébe.

Ez lehetőséget teremthet arra, hogy a Hargita megyéhez hasonló, jelenleg alacsony jövedelmű térségek ne csupán kedvezményezettjei, hanem alakítói is legyenek a fejlesztéspolitikának. Ha a megye és a minisztérium összehangoltan lép, Hargita modellrégióvá válhat abban, hogyan zárkózhat fel egy hegyvidéki, vidéki térség azokhoz a fejlettebb régiókhoz, amelyek eddig előnyt élveztek az uniós forráselosztásban. Ha azonban a megye most nem szól hozzá, a döntéseket mások hozzák meg helyette, a helyi valóságtól távol.

Mit tett eddig Brüsszelben és Hargita megyében?

Borboly Csaba a Régiók Bizottságának alelnökeként és AgoraEU-raportőrként a július 2-i plenáris vitában közvetlenül kérte az Európai Parlament illetékeseitől, hogy a lakhatási cselekvési tervek helyalapú, alulról felfelé épülő logikát kövessenek. Ne egy minisztériumi íróasztalnál készült, a gyakorlatban használhatatlan terv határozza meg a helyi közösségek jövőjét.

Április 8-án levélben kérte Hargita Megye Tanácsától, hogy egy uniós pályázati lehetőség kapcsán azonnal kezdje meg a helyi faipari és bútoripari vállalkozások felkeresését. Ebben az esetben is ugyanaz az elv érvényesül: nem várni kell, hanem időben fel kell készülni az uniós folyamatokra.

Hargita megyében évek óta folyik a munka azért, hogy a helyi faipari tudás, a korszerű építési megoldások és a közösségek megmaradása egységes rendszerben kapcsolódjon össze. Az Építsünk fából! program és az ahhoz kapcsolódó szakmai munka ezt az irányt képviseli. A Modern Székely Ház 2.0 koncepció pedig alacsony energiaigényű, fa- és hibrid szerkezetű vidéki mintatervekkel fejleszti tovább ezt a hagyományt.

Mi a következő lépés, és miért kell minél több embernek kitöltenie a felmérést?

A felmérés hivatalos felülete már elérhető, a válaszadás határideje 2026. szeptember 30.

A hivatalos részvételi link:

Housing supply and affordability – regulatory simplification – hivatalos uniós konzultáció

A cél nem az, hogy mindenki ugyanazt írja le, hanem az, hogy Hargita megyéből sokféle, önálló és hiteles tapasztalat jusson el az Európai Bizottsághoz. Fontos, hogy a lakosok, a fiatalok, az önkormányzatok, az építészek, a vállalkozók és a civil szervezetek egyaránt megosszák saját tapasztalataikat.

Egy jó hozzászólás négy egyszerű kérdésre válaszol:

• Milyen lakhatási vagy felújítási helyzetet tapasztalt?
• Melyik szabály vagy kapacitáshiány okozott gondot?
• Mennyi időt vagy többletköltséget jelentett ez?
• Milyen egyszerű és biztonságos megoldást javasol?

Borboly Csaba hangsúlyozta: nem kevesebb biztonságra, gyengébb környezetvédelemre vagy az épített örökség iránti kisebb tiszteletre van szükség. Azt kell elérni, hogy a szükséges szabályok érthetők, arányosak és kiszámíthatók legyenek, valamint a kistelepülések se maradjanak megfelelő szakmai segítség nélkül.

Minél többen töltik ki a felmérést Hargita megyéből, annál nagyobb az esély arra, hogy a hegyvidéki és vidéki valóság valóban bekerüljön az európai szabályozásba. Borboly Csaba ezért arra kér mindenkit, hogy szeptember 30-ig ossza meg tapasztalatait a hivatalos felületen, és hívja fel mások figyelmét is a részvétel lehetőségére.