Brüsszelben is kimondtam: egy egész közösséget nem lehet villanypásztorral körbekeríteni

A Régiók Európai Bizottsága ENVE szakbizottságának vitájában világossá tettem: Hargita megyében a medvekérdés már nem kizárólag természetvédelmi vagy mezőgazdasági ügy. A városokban és községekben élő lakosság biztonságáról van szó.

A Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség jelentése szerint 2026 eleje és szeptember 22. között 466 alkalommal jeleztek a 112-es segélyhívón lakott terület közelében észlelt medvét. Az előző év azonos időszakában 226 ilyen bejelentés történt. Ez nem 466 különböző medvét jelent, de azt igen, hogy a riasztások száma több mint kétszeresére nőtt.

Ez nem elméleti vita. Ez nem vicc. A probléma súlyosbodik.

A védelemnek működnie kell

A nagyragadozókról szóló európai vélemény jelentéstevőjeként hangsúlyoztam: nem a természetvédelem ellen érvelünk. Egészséges medveállományt, biztonságos településeket és társadalmi együttműködést akarunk.

Az elfogadott régiós bizottsági véleményünk szerint:

• az emberi élet és egészség védelmének elsőbbséget kell élveznie;
• a fajok védettségi helyzetét rendszeresen, tudományos adatok alapján felül kell vizsgálni;
• figyelembe kell venni az egyes régiók eltérő állomány- és konfliktushelyzetét;
• a megelőzést, a kártérítést, a gyorsbeavatkozást és az állománykezelést egységes rendszerben kell alkalmazni;
• a helyi és regionális hatóságoknak nemcsak konzultációs, hanem tényleges végrehajtási szerepet kell kapniuk.

Egy faj lehet ritka és sérülékeny Európa egyik térségében, miközben máshol nagy egyedsűrűségű, kedvező állapotú és folyamatos közbiztonsági konfliktusokat okozó állománya él. Ugyanaz a gyakorlati kezelési rendszer nem adhat mindenhol megfelelő választ.

A helyi tudás papíron marad

Hargita megyében regionális platformot működtetünk. Önkormányzatok, szakemberek, gazdák, vadgazdálkodók és más érintettek ülnek egy asztalhoz. Ismerjük a konfliktusok helyét, adatokat gyűjtünk, és konkrét megoldásokat fogalmazunk meg.

A probléma az, hogy a platform következtetései megfelelő országos jogi háttér hiányában gyakran papíron maradnak. Nincs olyan kötelező mechanizmus, amely előírná, hogy a minisztérium határidőn belül megvizsgálja a regionális javaslatokat, válaszoljon rájuk, majd végrehajtható döntést hozzon.

Szeptember 21-én a DG Environment képviselője egy hivatalos fórumon arról tájékoztatott, hogy addig Románia és Németország még nem válaszolt a stresszteszt tagállami megkeresésére. Ez azóta megváltozhatott, de abban a fontos szakaszban Románia hivatalos álláspontja hiányzott.

A helyi közösségek beszéltek, adatokat és javaslatokat adtak. Az állam hivatalos hangja azonban akkor még nem volt jelen.

Egy települést nem lehet bekeríteni

A megelőzés szükséges. Szükség van villanypásztorokra, megfelelő hulladékgazdálkodásra, riasztórendszerekre, a gazdák támogatására és gyors kártérítésre.

De a megelőzésnek fizikai határai vannak.

A villanypásztor megvédhet egy méhészetet, istállót vagy bekerített területet. A helyi tapasztalatok szerint azonban az erős, táplálékot kereső medvék olykor áthaladnak rajta vagy aláássák azt.

A legfontosabb kérdés azonban ennél is egyszerűbb:

Egy gazdaságot körbe lehet keríteni. Egy egész várost vagy községet nem.

Nem lehet villanypásztorral körbevenni minden iskolát, lakónegyedet, utcát, utat és közterületet. Ezért a megelőzés mellett gyorsbeavatkozásra és – ahol az állományhelyzet indokolja – ellenőrzött vadgazdálkodásra is szükség van.

Papíron van lehetőség

Az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke alapján a szigorú védelem az általános szabály. A közbiztonsági vagy kármegelőzési beavatkozást lehetővé tevő 16. cikk kivétel: minden intézkedésnél igazolni kell a jogszerű célt, a más kielégítő megoldás hiányát és a kedvező védettségi helyzet megőrzését.

Ez komoly bizonyítási terhet és jogi bizonytalanságot okozhat. Egy csíkszeredai helyi tisztségviselőnek hozzávetőleg három évig tartó büntetőjogi vizsgálattal kellett szembenéznie, miután egy iskola területén megjelent medve eltávolításáról született döntés. A döntések jogszerűségét természetesen ellenőrizni kell, de az évekig tartó eljárások visszatartják azokat, akiknek veszélyhelyzetben gyorsan kellene cselekedniük.

A döntés személyes kockázatát a tisztségviselő viseli. A döntés elmaradásának kockázatát a lakosság.

Az a jogi lehetőség, amelyet a felelős személyek félnek alkalmazni, nem tekinthető működő megoldásnak.

Idén elveszett az idő

Romániában a Parlament 2026-ban tudományos adatokra és területi keretekre épülő megelőzési törvényt fogadott el. Nicușor Dan államfő előbb az Alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, majd az alkotmányossági kifogás elutasítása után parlamenti újravizsgálást is kért.

Az államfőnek joga volt igénybe venni ezeket az alkotmányos eszközöket. A gyakorlati következmény azonban az lett, hogy a végrehajtásra alkalmas időszak jelentős része eltelt. A parlamenti eljárás hónapokon keresztül folytatódott, miközben a megelőzés nem indulhatott el a tervezett módon.

Nem állítható bizonyosan, hogy minden támadást és minden kárt meg lehetett volna előzni. De az igen, hogy az időben végrehajtott, területileg célzott beavatkozás lehetősége hónapokra elveszett.

Ha a jogi rendszert nem változtatjuk meg, ugyanezt jövőre is megismételhetik. Újra lehet vitatni a számokat, az adatokat, a módszereket és minden egyes beavatkozást. Közben a szigorú védelem automatikusan működik, az emberek védelmét szolgáló intézkedéseket pedig újra és újra bizonyítani kell.

Brüsszelben folytatjuk

A mostani vita nem a munka vége. Éppen ellenkezőleg: innen kezdődik a következő szakasz.

Amikor az Európai Bizottság bemutatja a természetvédelmi irányelvek stressztesztjének első megállapításait, azokat részletesen elemezni kell. Azért fogok dolgozni, hogy az ENVE szakbizottság megvizsgálja egy rövid, saját kezdeményezésű vélemény elkészítésének lehetőségét.

A cél az, hogy:

• Hargita megye és más konfliktusos régiók tapasztalatai bekerüljenek az európai döntéshozatalba;
• ne csak a jogszabályok elméleti lehetőségeit, hanem a végrehajtás idejét és eredményességét is mérjék;
• megvizsgálják a beavatkozások elleni eljárások visszatartó hatását;
• rendszeresen felülvizsgálják a fajok és populációk védettségi helyzetét;
• kedvező állapotú, nagy sűrűségű és tartósan konfliktusos állományok esetében területileg alkalmazható megoldások szülessenek;
• a helyi adatokból tényleges országos és európai döntések következzenek.

Ehhez szövetségeseket kell keresnünk az ENVE szakbizottságban, a Régiók Európai Bizottságában, az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságnál. Hivatalos adatokat, jogi eseteket és helyi tapasztalatokat kell összegyűjtenünk. Minden döntési pontnál jelen kell lennünk.

Csapatként dolgozunk

Köszönöm Tánczos Barna és az RMDSZ következetes munkáját, amellyel Romániában és európai szinten is napirenden tartják az emberi élet védelmét, a megelőzést és a felelős állománykezelést.

Ez nem egyetlen ember munkája. Csapatként kell megértetnünk, hogy a természetvédelem és az emberi biztonság nem egymással szemben álló célok.

Nem adom fel.

Brüsszelben tovább fogok dolgozni azért, hogy Hargita megye hangját meghallják. Nem a medve védelmének megszüntetését kérjük. Olyan jogi rendszert kérünk, amely megőrzi az egészséges állományt, de időben és jogbiztonsággal képes megvédeni az embereket is.

A cél világos: egészséges medveállomány, biztonságos közösségek és olyan európai szabályok, amelyek a valóságban is működnek.