A medvekérdés európai ügy: újabb fontos lépés Brüsszelben az emberi élet védelméért

Szeptember 29-én az Európai Parlamentben folytatódott a nagyragadozókkal való együttélésről, az emberi biztonságról és az európai természetvédelmi szabályok gyakorlati alkalmazásáról szóló munka. Az Európai Parlament Biodiverzitás, Vadászat és Vidék Intergroupja által szervezett esemény lehetőséget adott arra, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a szakmai szervezetek, a vadgazdálkodók és a konfliktusok által érintett régiók képviselői közvetlenül egyeztessenek.

Az eseményen részt vett Jessika Roswall, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa, aki végighallgatta a felszólalásokat. Borboly Csaba a Régiók Európai Bizottságának elfogadott jelentéseire támaszkodva mutatta be a helyi és regionális önkormányzatok álláspontját. Ettől egyértelműen elkülönítve ismertette a Hargita Megyei Regionális Nagyragadozó Platform tapasztalatait és további szakpolitikai javaslatait is.

„Világosan különválasztottam azt, amit a Régiók Európai Bizottsága már elfogadott, és azt, amit Hargita megye tapasztalatai alapján szeretnénk bevinni az európai vitába. Nem gyengébb természetvédelmet kérünk. Olyan szabályokat kérünk, amelyek a természetet és az emberi életet is képesek megvédeni” — fogalmazott Borboly Csaba.

Külön egyeztetés a biztossal

Az eseményt követően négyrésztvevős külön egyeztetésre került sor Jessika Roswall biztos asszonnyal. Borboly Csaba részletesebben ismertette a romániai helyzetet, a Hargita megyei konfliktusokat, valamint az Élőhelyvédelmi Irányelv 12. és 16. cikkének alkalmazása közötti gyakorlati feszültséget.

A biztos asszony fontosnak és érdekesnek nevezte a bemutatott tapasztalatokat, és nyitottságot mutatott arra, hogy további információkat kapjon a romániai helyzetről. Ez nem jelent még döntést vagy konkrét bizottsági vállalást, de fontos lehetőséget teremt a hivatalos adatok, a jogi tapasztalatok és a Hargita megyei javaslatok további bemutatására.

Roswall biztos asszony felszólalásának egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az egyszerűsítés nem jelentheti a környezetvédelmi szint csökkentését. A természetvédelmi célokat ugyanakkor világosabb szabályokkal, jobb adatokkal, kevesebb szükségtelen adminisztrációval és a végrehajtók számára biztosított megfelelő rugalmassággal kell elérni.

„A biztos asszony megközelítése fontos kapaszkodót ad. Nem a természetvédelmi célokat vitatjuk. Azt kérjük, hogy a végrehajtás vegye figyelembe a valós helyzeteket, és az uniós jogban meglévő lehetőségek valóban működjenek ott, ahol emberi élet van veszélyben.”

A 16. cikknek működnie kell

A barna medve szigorú védelmét az Élőhelyvédelmi Irányelv 12. cikke biztosítja. A 16. cikk ugyanakkor lehetőséget ad az eltérésre többek között az emberi élet, a közegészség és a közbiztonság védelme, valamint a súlyos károk megelőzése érdekében, ha nincs más megfelelő megoldás, és a beavatkozás nem veszélyezteti az állomány kedvező védettségi helyzetét.

Romániában a 12. cikk szerinti tilalmak következetesen érvényesülnek, miközben a 16. cikkben biztosított beavatkozási lehetőségeket rendszeresen újra kell bizonyítani és meg kell védeni. Ez hosszú eljárásokat, jogbizonytalanságot és végrehajtási késedelmet okozhat.

A román parlament által elfogadott medvetörvény esetében az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányossági kifogást, és alkotmányosnak találta a jogszabályt. Az államfő ezt követően újratárgyalásra küldte vissza a törvényt. A parlament ismét megszavazta, de az újabb hetek eltelése tovább késleltette a végrehajtást.

„A jogi ellenőrzésre szükség van. De elfogadhatatlan, hogy közben az emberek, a gyermekek, a gazdák és az egész vidéki közösség továbbra is veszélyben maradjon. A 16. cikk nem lehet csupán elméleti lehetőség. Az emberi élet védelmében időben alkalmazható jogi eszköznek kell lennie.”

A romániai tapasztalat azt is mutatja, hogy az uniós szabályok nem minden tagállamban és régióban vezetnek azonos eredményhez. Ha egy tagállamban a közösségek tartósan nem kapják meg az uniós jog által biztosított védelmet, az már nem kizárólag nemzeti kérdés. Az uniós jog egységes és hatékony végrehajtásáról is szól.

A stresszteszt eredménye alap lehet a változáshoz

Andrea Vettori, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának természetvédelemért felelős egységvezetője megerősítette, hogy a stresszteszt megvizsgálja a nemzeti eljárásokat, az eltérő értelmezéseket, a derogációk gyakorlati működését, az adat és tudáshiányt, valamint a mellékletek tudományos és technikai fejlődéshez való hozzáigazítását. Kiemelte, hogy a derogációk éppen azért szerepelnek az irányelvben, hogy rugalmasságot biztosítsanak az eltérő helyi helyzetek kezeléséhez.

Vettori szerint a stresszteszt lezárása után az Európai Bizottság anyagot készít. Ez bizonyítékalapot teremthet a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament későbbi szakpolitikai döntéseihez. Ez még nem jelent automatikus jogszabályváltozást, de lehetőséget ad arra, hogy a romániai és a Hargita megyei helyzet megfelelő súllyal jelenjen meg az európai következtetésekben.

„Sikerült világossá tenni, hogy a gond nem mindenhol azonos. Románia az egyik legfontosabb példa arra, hogy a papíron rendelkezésre álló rugalmasság a gyakorlatban nem mindig működik. Ezt adatokkal, hivatalos esetekkel és végrehajtható javaslatokkal kell tovább bizonyítanunk.”

Minden bejelentés számít

A további európai munkához hiteles és ellenőrizhető adatokra van szükség. Ezért minden településen megjelenő vagy emberi biztonságot veszélyeztető medve esetében hívni kell a 112-es segélyhívó számot. Minden mezőgazdasági, állattartási és vagyoni kárt hivatalosan be kell jelenteni, és kérni kell a helyszíni felmérést.

A 112-es hívások, a kárjelentések, az orvosi adatok és a hatósági jegyzőkönyvek olyan objektív bizonyítékok, amelyeket nem lehet egyszerű véleményként félretenni. Ezek adnak alapot a 16. cikk működő alkalmazásához, a megelőző intézkedésekhez, a megfelelő finanszírozáshoz és szükség esetén a védettségi rendszer tudományos felülvizsgálatához.

Köszönet illeti azt a 413 romániai válaszadót is, aki kitöltötte az Európai Bizottság stressztesztjének nyilvános kérdőívét. Minden válasz erősítette annak bizonyítékát, hogy Romániában valós és súlyos végrehajtási problémákkal kell foglalkozni.

Nem engedhetjük el az ügyet

A medvekérdés gyors és egyetlen döntéssel történő rendezése nem reális. Senkinek sem lehet olyan illúziója, hogy ez a probléma rövid időn belül, folyamatos politikai, jogi és szakmai munka nélkül megoldható.

A feladatot több intézményi szinten kell továbbvinni. A román kormányban az RMDSZ-nek következetesen képviselnie kell az emberi biztonság, a működő derogációk és a tudományos állománykezelés ügyét. Az RMDSZ két európai parlamenti képviselőjének az Európai Parlamentben, Borboly Csabának pedig a Régiók Európai Bizottságában kell napirenden tartania a kérdést.

A cél az, hogy decemberben Hargita megyében újabb szakmai egyeztetésre kerüljön sor, amelyen az Európai Bizottság, a helyi hatóságok, a kutatók, a gazdák, a vadgazdálkodók és a regionális platform képviselői közösen vizsgálhatják meg a következő lépéseket.

„A tegnapi nap fontos lépés volt, de nem végállomás. Addig kell dolgoznunk, amíg a 16. cikk valóban működik, a helyi adatok bekerülnek az európai döntésekbe, és az uniós védelem ott is eredményes, ahol a nagyragadozókkal való együttélés a legnehezebb. Ha pedig a jelenlegi rendszer tartósan nem ad megoldást, akkor tudományos alapon meg kell vizsgálni a szigorúan védett státuszból a védett státuszba történő átsorolás lehetőségét is.”

 

 

A nap programja:

 

 The Stress Test of the Nature Directives:

Next steps for wildlife conservation and management in Europe

Tuesday 29 September 2026, 17:00-19:00

 

Hosted by MEP Juan Ignacio Zoido in the European Parliament

Interpretation in English and Spanish

 

Co-organised by the European Federation for Hunting and Conservation (FACE)

and the European Landowners’ Organization (ELO)

 

____

 

Welcome – 5 min

• MEP Juan Ignacio Zoido (EPP, Spain)

 

Opening speeches – 10 min

• MEP Alex Agius SALIBA (S&D, Malta)
• MEP Christine SINGER (Renew Europe, Germany)

 

Keynote speech – 15 min

• Jessika ROSWALL, Commissioner for Environment, Water Resilience and a Competitive Circular Economy

 

Panel discussion – 30 min

• Alberto ARROYO SCHNELL, Director of the EUROPARC Federation
• Csaba BORBOLY, Member of the European Committee of the Regions and Vice-President of Harghita County Council, Romania
• Hilde EGGERMONT, Administrator-General, Research Institute for Nature and Forest (INBO)

Q&A session – 30 min

• MEPs and stakeholders will be given priority to take the floor for questions or brief statements.
• Questions from the audience.

 

Closing remarks – 5 min

• MEP Juan Ignacio ZOIDO

 

_____

 

With the EU Nature Directives currently undergoing a crucial „stress test,” this event will explore the practical implementation of these frameworks across the European Union. Co-organised by FACE and ELO, the session will bring together European policymakers, including Commissioner Roswall, and the presidents of national hunting associations. The discussion will focus on ensuring that future wildlife conservation policies are workable, evidence-based, and effectively support on-the-ground management and rural livelihoods in line with the EU Biodiversity Strategy for 2030.