A következő uniós költségvetésben is meg kell őrizni a felzárkóztatás erejét
A következő uniós költségvetés nem csupán számokról szól, hanem arról is, milyen Európát akarunk építeni. A kevésbé fejlett térségek felzárkóztatása nem kerülhet háttérbe az új európai prioritások miatt – hangsúlyozta Borboly Csaba Bukarestben.
Az Európai Néppárt helyi és regionális képviselői Bukarestben egyeztettek az Európai Unió 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretéről, valamint a kohéziós politika jövőjéről. A tanácskozást Sari Rautio, a Régiók Európai Bizottsága EPP-frakciójának elnöke vezette.
A megbeszélés középpontjában az állt, hogyan lehet úgy finanszírozni Európa új prioritásait – köztük a biztonságot, a védelmet és a versenyképességet –, hogy közben ne gyengüljön a kohéziós politika, és a régiók, városok, illetve helyi közösségek továbbra is érdemben beleszólhassanak az uniós beruházások tervezésébe és felhasználásába.
A résztvevők aggodalmukat fejezték ki az uniós források egyre erősebb központosításával kapcsolatban, és megfelelő pénzügyi keretet, nagyobb rugalmasságot, valamint az eltérő területi sajátosságok figyelembevételét sürgették.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós politika gyengítése különösen súlyosan érintheti azokat a térségeket, amelyek már most is fiatalok elvándorlásával, szegénységgel, munkaerőhiánnyal vagy a mezőgazdaság nehézségeivel küzdenek.
– Ha Európa kizárólag a versenyképességre összpontosít, miközben kevesebb forrást biztosít a felzárkóztatásra, akkor tovább nőhet a különbség a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók között. Hargita megye számára ezért létfontosságú, hogy erős kohéziós politika maradjon, és a helyi közösségek valódi beleszólást kapjanak abba, mire fordítják az európai forrásokat – hangsúlyozta Borboly Csaba.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere arra mutatott rá, hogy a vita jóval túlmutat az egyes programokon és pénzügyi kereteken.
– A költségvetésünk a jövőnk. Arról döntünk, milyen Európát akarunk – fogalmazott.
Jesús Gamallo Aller, Galícia kormányának külkapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős főigazgatója hangsúlyozta, hogy a kohéziót, a versenyképességet, a védelmet és más európai prioritásokat egymással összhangban kell kezelni.
Hanna Zdanowska, Łódź polgármestere a kohéziós politika jelentőségét emelte ki egy olyan időszakban, amikor a biztonság és az új európai feladatok egyre nagyobb nyomást helyeznek az uniós költségvetésre.
Adrian Teban, Cugir polgármestere nagyobb rugalmasságot sürgetett a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy az uniós támogatásokat valóban a helyi igényekhez lehessen igazítani.
Arnoldas Abramavičius, Zarasai önkormányzati tanácsosa arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre növekvő biztonsági, védelmi és határvédelmi kiadások mellett továbbra is megfelelő támogatást kell biztosítani az olyan hagyományos európai prioritások számára, mint a mezőgazdaság és a kohézió.
A tanácskozás közös üzenete az volt, hogy az új európai feladatok nem vezethetnek a kohéziós politika gyengítéséhez vagy túlzott központosításához. A 2028–2034-es uniós költségvetésnek egyszerre kell biztosítania az új kihívások kezeléséhez szükséges forrásokat, valamint megőriznie a régiók és városok erős szerepét az európai beruházások alakításában.
A bukaresti egyeztetés az Európai Néppárt Régiók Európai Bizottságában működő frakciójának hozzájárulása volt a következő többéves pénzügyi keretről és a helyi, illetve regionális önkormányzatok jövőbeli szerepéről zajló európai vitához.