Nem lehet a gazdagoké egész Európa jövője – Hargita megyének is ott kell lennie a döntéseknél

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a kevésbé fejlett térségeknek valódi esélyük legyen a felzárkózásra.

– Európa nem kérheti a kevésbé fejlett régióktól, hogy dolgozzák le a lemaradásukat, miközben éppen azokat a forrásokat csökkenti, amelyek ezt lehetővé teszik. Nem lehet egy Európa a gazdagoknak és egy másik a szegényeknek – hangsúlyozta.

A Régiók Európai Bizottsága szintén azt képviseli, hogy a 2027 utáni kohéziós politikában meg kell őrizni a régiók kiszámítható támogatását, és a helyi, illetve regionális önkormányzatokat már a programok kialakításába is érdemben be kell vonni. A testület korábban a források túlzott központosításával szemben is állást foglalt.

Romániának időben ott kell lennie a döntéseknél

A bukaresti tanácskozás egyik központi kérdése az volt, hogyan lehet úgy korszerűsíteni a kohéziós politikát, hogy közben megmaradjon az Európai Unió, a tagállamok, a régiók és a települések közötti valódi partnerség.

Borboly Csaba szerint Románia számára ez nem távoli brüsszeli intézményi vita. Most készülnek azok a szabályok, amelyek 2027 után meghatározhatják többek között az infrastruktúra, a vízhálózatok, az energia, a lakhatás, a mezőgazdaság, az oktatás, az egészségügy, az innováció és a munkahelyteremtés finanszírozási lehetőségeit.

Ezért már most szükség van a kormány, a megyei és helyi önkormányzatok, a gazdasági szereplők, az egyetemek és a civil szervezetek együttműködésére.

– Nem akkor kell elkezdenünk gondolkodni, amikor megjelennek a pályázati kiírások. A jó projekteket, a partnerségeket és az intézményi kapacitást jóval korábban fel kell építeni – fogalmazott.

A kohéziós politika nem segély, hanem befektetés

Borboly Csaba szerint a közép- és kelet-európai országok az európai integráció során megnyitották piacaikat, alkalmazkodtak a közös szabályokhoz, és hozzájárultak az egységes európai piac fejlődéséhez. Ezzel párhuzamosan jelentős számú munkavállaló és szakember költözött a kontinens gazdaságilag erősebb térségeibe.

A kohéziós politika ezért nem ajándék a kevésbé fejlett régióknak, hanem olyan közös európai befektetés, amelynek célja a területi különbségek csökkentése és az, hogy az egységes piac előnyeiből valamennyi térség részesülhessen. Az Európai Néppárt Régiók Bizottságában működő csoportja szintén amellett érvelt, hogy a kohéziós politika az EU egyik legfontosabb hosszú távú beruházási eszköze, amelyet a következő költségvetésben is megfelelő forrásokkal kell biztosítani.

Különösen nagy kihívás ez a vidéki, hegyvidéki és periférikus térségek számára, amelyek népességet és munkaerőt veszíthetnek, ha nem tudnak megfelelő munkahelyeket és életkörülményeket kínálni.

Az új európai célokat nem a régiók rovására kell finanszírozni

Az Európai Uniónak több forrásra van szüksége a biztonságra, a védelemre, a versenyképességre, a kutatásra és az innovációra is. Borboly Csaba szerint azonban ezeket az új feladatokat nem szabad a kohéziós politika, a mezőgazdaság vagy a regionális fejlesztések gyengítésével finanszírozni.

Az EPP-CoR álláspontja szerint a biztonság, a versenyképesség és az ellenálló képesség erősítése mellett a kohéziós és agrárpolitika megfelelő finanszírozását is fenn kell tartani.

– Egy olyan térség, ahol jó infrastruktúra, munkahelyek és működő intézmények vannak, nemcsak saját lakóinak biztosít jobb életet, hanem egész Európa ellenálló képességét erősíti – fogalmazott Borboly Csaba.

A megyék és települések nem lehetnek egyszerű végrehajtók

A következő időszak egyik meghatározó kérdése az lesz, milyen szerepet kapnak a régiók és az önkormányzatok az új programok összeállításában.

Borboly Csaba szerint az egyszerűsítés szükséges, de nem vezethet további központosításhoz. A polgármestereket, megyei önkormányzatokat és régiókat már a prioritások meghatározásakor be kell vonni a döntésekbe.

Egy hegyvidéki megye problémái ugyanis nem azonosak egy fővárosi térség kihívásaival, és egy kis vidéki község sem kezelhető ugyanazzal a módszerrel, mint egy nagy egyetemi város. A Régiók Európai Bizottsága ezért kötelező területi szempontok és a többszintű kormányzás erősítése mellett érvel a következő uniós költségvetési időszakban.

Hargita megye javaslatai is eljutnak az európai döntéshozókhoz

Borboly Csaba hangsúlyozta: Hargita megyében már elkészültek és benyújtásra kerültek a lakhatással, a munkahelyteremtéssel, a mezőgazdasággal és a természetvédelemmel kapcsolatos javaslatok.

A következő feladat az, hogy ezekből konkrét programok és fejlesztések szülessenek.

– Azért dolgozunk, hogy Hargita megye kitörjön a minimálbéres megyék közül. Ehhez nem elég várni arra, hogy Brüsszelben vagy Bukarestben megszülessenek a döntések. Már most ott kell lennünk az asztalnál, amikor a következő időszak szabályait és prioritásait kialakítják – hangsúlyozta.

Borboly Csaba a romániai megyei tanácsok, önkormányzatok, parlamenti képviselők, szakmai szervezetek és civil közösségek együttműködését is szorgalmazta. Mint fogalmazott, konkrét javaslatokra, előkészített projektekre és összehangolt fellépésre van szükség ahhoz, hogy Románia régióinak érdekei megfelelő súllyal jelenjenek meg az európai tárgyalások során.

– Nem akkor kell odalépnünk, amikor már felosztották a kenyeret, és csak a morzsák maradtak. Ott kell lennünk akkor, amikor eldől, hogyan osztják fel. Most kell közösen dolgoznunk azért, hogy Románia és Kelet-Európa régiói a következő európai költségvetési időszak lehetőségeinek nyertesei legyenek.