Európa jövőjéről nem lehet a helyi közösségek nélkül dönteni

Az Európai Régiók Bizottságának Európai Néppárti Csoportja októberben több olyan szakmai rendezvényen vett részt, amelyek az Európai Unió előtt álló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kihívásokra kerestek megoldásokat. A valenciai iparpolitikai egyeztetés, a belfasti EU–Egyesült Királyság kapcsolatokkal foglalkozó találkozó, a montenegrói csatlakozási tárgyalásokhoz kapcsolódó szakmai ülés és a brüsszeli természetvédelmi párbeszéd különböző területeket érintettek, mégis ugyanarra a problémára irányították rá a figyelmet: az európai szabályozások csak akkor lehetnek eredményesek, ha figyelembe veszik az egyes térségek valóságát.

Kevesebb bürokráciát és több lehetőséget az európai vállalkozásoknak

Október 23-án Valenciában tartotta kihelyezett szakmai szemináriumát az Európai Régiók Bizottságának Gazdaságpolitikai Szakbizottsága (ECON). A tanácskozás középpontjában az európai ipar újjáépítése, a vállalkozások versenyképességének megerősítése és a regionális gazdaságok ellenálló képessége állt.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy Európának egyszerűbb engedélyezési eljárásokra, kiszámítható energiaárakra, a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint a beruházásokhoz való könnyebb hozzáférésre van szüksége.

Alberto Cirio, Piemont régió elnöke és az ECON szakbizottság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai iparpolitika nem hagyhatja figyelmen kívül a térségek sajátosságait. A beruházásoknak nemcsak gazdasági növekedést kell eredményezniük, hanem helyben munkahelyeket, új képzési lehetőségeket és hosszú távon fenntartható fejlődést is.

A valenciai egyeztetésen az uniós ipari gyorsításról szóló jogszabálytervezet és a tisztaipar-megállapodás is napirendre került. A felszólalók szerint a túlzott bürokrácia visszafoghatja a vállalkozásokat, miközben a szabályozásoknak a kisebb térségek és vállalkozások számára is alkalmazhatónak kell lenniük.

A tárgyalások során a 2028–2034-es uniós költségvetés kérdése is felmerült, különös tekintettel arra, hogy a fejlesztési forrásokról szóló döntések ne távolodjanak el a régióktól.

Hargita megye szempontjából különösen fontos, hogy a jövőbeli európai iparpolitika ne kizárólag a nagy ipari központokra épüljön, hanem a vidéki és hegyvidéki térségek kisvállalkozásai, helyi termelői és gazdasági szereplői számára is teremtsen fejlődési lehetőségeket.

A Brexit tapasztalatai az európai együttműködés jelentőségére figyelmeztetnek

Október 19–20-án Belfastban tartotta 14. ülését az Európai Régiók Bizottsága és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokkal foglalkozó munkacsoport.

A találkozón az uniós és brit kapcsolatok jövőjéről, a Brexit következményeiről, a határokon átnyúló együttműködésről, a kereskedelemről és az oktatási kapcsolatokról egyeztettek.

Noel Formosa, Gozo régió alelnöke, az Európai Régiók Bizottságának néppárti tagja szerint a Brexit tapasztalatai arra is rávilágítanak, hogy az uniós tagság jelentősége sokszor akkor válik igazán láthatóvá, amikor egy ország már nem része az együttműködésnek.

A találkozón az is elhangzott, hogy az Európai Unió nem csupán gazdasági együttműködés, hanem a békére, a szolidaritásra és a közös lehetőségekre épülő közösség.

A résztvevők ellátogattak a Black Mountain Shared Space közösségi központba is, ahol az európai PEACE programoknak a közösségek közötti megbékélésben és együttműködésben betöltött szerepét ismerhették meg.

A belfasti tanácskozás rámutatott, hogy a nemzetközi politikai döntések következményei a helyi közösségek életében is megjelennek. A gazdasági kapcsolatok, a fiatalok tanulási és mobilitási lehetőségei, valamint a határokon átívelő együttműködések egyaránt érinthetik a települések mindennapjait.

Az uniós bővítésben is meg kell hallgatni a helyi önkormányzatokat

Október 20-án a montenegrói Beranéban tartották az EU–Montenegró Közös Konzultatív Bizottság 25. ülését, amelyen az ország európai uniós csatlakozásának előrehaladása és a helyi önkormányzatok bevonása került a középpontba.

Nikola Dobroslavić, Dubrovnik-Neretva megye közgyűlésének elnöke hangsúlyozta, hogy Montenegró európai integrációját támogatni kell, ugyanakkor a csatlakozási tárgyalásokból és a kapcsolódó reformfolyamatokból nem maradhatnak ki a helyi hatóságok.

A találkozón a demográfiai kihívásokról is szó esett. A népességfogyás és a lakosság összetételének változása ugyanis nemcsak országos statisztikai kérdés, hanem közvetlenül befolyásolja a települések működését, a közszolgáltatások fenntarthatóságát és a helyi gazdaság fejlődését.

A résztvevők kitértek az európai értékek tiszteletben tartására, a történelmi felelősségvállalásra és a megbékélés fontosságára is.

Az egyeztetés üzenete egyértelmű: az európai integráció nem merülhet ki a központi intézmények közötti megállapodásokban. Ahhoz, hogy a csatlakozás előnyeit az emberek a mindennapokban is megtapasztalják, a helyi közösségeket már a döntések előkészítésébe be kell vonni.

Borboly Csaba: A természetvédelemnek az emberek biztonságát is szolgálnia kell

Az európai szabályozások gyakorlati alkalmazásának kérdése a Jessika Roswall környezetvédelmi biztossal folytatott brüsszeli párbeszéd során is előtérbe került.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az Európai Régiók Bizottságának tagja és a nagyragadozók kezelésével foglalkozó szakpolitikai vélemény előadója a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek felülvizsgálatához kapcsolódó stresszteszt végrehajtási párbeszédében vett részt.

Felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetvédelmi célok megvalósításához a helyi és regionális önkormányzatoknak megfelelő jogi eszközökre, szakmai támogatásra, egyértelmű tájékoztatásra és hozzáférhető pénzügyi forrásokra van szükségük.

A bürokrácia csökkentése önmagában nem elegendő, ha közben az újabb feladatok és felelősségek a helyi hatóságokra hárulnak megfelelő támogatás nélkül.

Borboly Csaba a Hargita megyében működő nagyragadozókkal foglalkozó regionális platformot is példaként említette, amely lehetőséget teremt a helyi tapasztalatok, szakmai adatok és megoldási javaslatok összegyűjtésére.

A medvekérdés kapcsán hangsúlyozta, hogy a megelőzés és az oktatás továbbra is kiemelten fontos, de az emberi életek védelme érdekében a hatóságoknak világos és időben alkalmazható eljárásokra is szükségük van. Különösen azokban a helyzetekben, amikor a nagyragadozók lakóházak és gazdaságok közelében jelentenek veszélyt.

Ennek érdekében a természetvédelmi irányelv 16. cikkében meghatározott eltérési lehetőségek jogszerű, indokolt és időben történő alkalmazásához egyértelmű útmutatás szükséges.

Borboly Csaba a fajok védettségi helyzetének tudományos adatokon alapuló, rendszeres felülvizsgálatát is szorgalmazta, figyelembe véve az állományok változását és az egyes térségek sajátosságait.

Álláspontja szerint a természetvédelmi szabályok felülvizsgálata során azoknak a helyi hatóságoknak a tapasztalatait is hasznosítani kell, amelyek nap mint nap szembesülnek a végrehajtás nehézségeivel.

Európai döntések, helyi következmények

Az októberi egyeztetések jól mutatják, hogy bár az Európai Unió különböző szakpolitikai területein eltérő kihívások jelentkeznek, a helyi és regionális önkormányzatok szerepe valamennyiben meghatározó.

Az iparpolitikai döntések a munkahelyekre és a vállalkozások fejlődésére, az európai együttműködések a határokon átnyúló kapcsolatokra, a bővítési folyamatok a közösségek jövőjére, a természetvédelmi szabályok pedig az emberek mindennapi biztonságára is hatással vannak.

Borboly Csaba európai szakpolitikai munkájában visszatérő szempont, hogy a kisebb, vidéki és hegyvidéki térségek érdekei is megjelenjenek az uniós döntéshozatalban.

Hargita megye számára ez azt jelenti, hogy a vállalkozások fejlődési lehetőségeit, a fiatalok helyben maradását, az önkormányzatok mozgásterét és az emberi biztonságot egyaránt figyelembe kell venni az európai szabályok kialakításakor.

Az európai együttműködés eredményessége végső soron azon is múlik, hogy a közösen megfogalmazott célokból mennyi valósul meg a településeken, és az emberek milyen változást tapasztalnak saját életükben.