A gazdákat meg kell hallgatni, nem csak számonkérni
A helyi gazdálkodók mindennapi nehézségeiről, a nagyragadozók okozta károkról és az állattartást érintő szabályozások gyakorlati problémáiról is szó esett a Kászoni Gazdanapon, amelyen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is részt vett. Az esemény lehetőséget biztosított a gazdák számára, hogy közvetlenül megosszák tapasztalataikat és felhívják a figyelmet a vidéki állattartás kihívásaira.
Kelemen István fiatal gazda és András Tamás polgármester meghívására látogatott el Borboly Csaba a Kászoni Gazdanapra, ahol a mezőgazdasági hagyományok bemutatása mellett a gazdálkodók aktuális problémái is előtérbe kerültek. A rendezvény a helyi közösség, az állattartók és a mezőgazdaság iránt érdeklődők számára egyaránt találkozási és tapasztalatcsere-lehetőséget jelentett.
A gazdanap pásztorreggelivel kezdődött, amelyet traktoros felvonulás és ünnepélyes megnyitó követett. A programban szakmai előadások, valamint lovak, szarvasmarhák és pásztorkutyák bemutatása is szerepelt. A résztvevők juhbírálatot és állatmustrát is láthattak, amelynek végén díjazták a kiemelkedő állatokat és gazdáikat. A rendezvényt közös ebéd, kézműves vásár, gyermekfoglalkozások és ügyességi versenyek is színesítették.
Borboly Csaba a gazdákkal folytatott beszélgetések során elsősorban az állattartás nehézségeire és a nagyragadozók jelenlétéből fakadó problémákra fordított figyelmet. A közös tokányfőzés mellett zajló kötetlen beszélgetésen a gazdálkodók őszintén számoltak be mindennapi tapasztalataikról.
Az egyik felvetett probléma a farkastámadások következményeire vonatkozott. A gazdák elmondták, hogy a támadások során nemcsak a haszonállatok kerülhetnek veszélybe, hanem a nyájat őrző pásztorkutyák is elpusztulhatnak. Ez különösen súlyos helyzetet teremthet, hiszen a kutyák elvesztésével a gazdák egyik legfontosabb védekezési lehetősége is megszűnhet.
Borboly Csaba hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi és állatjóléti szabályozások kialakításakor a pásztorok és állattartók valós életkörülményeit is figyelembe kell venni.
– Nem várhatjuk el a gazdáktól, hogy kitartsanak, ha közben nem hallgatjuk meg őket. A szabályoknak a legelőn is működniük kell – fogalmazott az alelnök.
Kiemelte, hogy a helyszíni találkozások különösen fontosak, mert így a döntéshozók közvetlenül ismerhetik meg azokat a nehézségeket, amelyekkel a gazdálkodók nap mint nap szembesülnek. Véleménye szerint az állatjóléti előírások betartása mellett olyan gyakorlati megoldásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az állomány hatékony védelmét és a hagyományos pásztorkodás fennmaradását.
A Kászoni Gazdanap ugyanakkor nemcsak a szakmai kérdésekről szólt, hanem a helyi termékek, a közösségi értékek és a hagyományok bemutatásáról is. A közös tokányfőzés a kászoni juhhús népszerűsítésére is alkalmat adott, miközben a rendezvényen a helyi gazdák munkájának megbecsülése is hangsúlyt kapott.
Borboly Csaba arra biztatta a lakosságot, hogy helyi termékek vásárlásával támogassák a térség állattartóit, hiszen ezzel nemcsak a gazdálkodók megélhetéséhez, hanem a vidéki közösségek fennmaradásához is hozzájárulhatnak.
A rendezvény kulturális pillanatokat is tartogatott: a helyszíni élő bejelentkezés végén két hagyományos ének is felcsendült az alcsíki zenészek előadásában, cimbalomkísérettel, tovább erősítve az esemény közösségi és hagyományőrző jellegét.
A Kászoni Gazdanap ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a vidéki gazdálkodás megőrzéséhez nem elegendő a hagyományok tisztelete. A gazdáknak olyan szabályozási környezetre, gyakorlati segítségre és valódi párbeszédre van szükségük, amely figyelembe veszi mindennapi munkájuk sajátosságait. Borboly Csaba szerint a megoldások keresésének a helyi tapasztalatok meghallgatásával kell kezdődnie.