„A vízreziliencia nem Brüsszelben kezdődik, hanem nálunk” – Tüttő Kata Hargita megyében

2025. november 17-én Hargita megyében került sor a Reziliența apei în zonele montane sub impactul schimbărilor climatice című eseményre, amely nemcsak a hegyvidéki vízreziliencia témáját járta körül, hanem elindított egy szükséges és sürgető társadalmi és szakpolitikai párbeszédet arról, hogyan lehet fenntarthatóan élni a természet közelségében.
A rendezvény díszvendége volt Tüttő Kata, az Európai Unió egyik legfontosabb intézményének, a Régiók Európai Bizottságának (CoR) elnöke, aki egyértelmű támogatásáról biztosította a megfogalmazott helyi kihívásokat, és vállalta, hogy a felvetéseket európai szintre viszi tovább.
Hargita megye: forrásvidék – de a jövő csak összefogással írható
A megye alelnökeként Borboly Csaba kiemelte: Hargita megye adottságai különlegesek, de ezek megőrzése nem történik meg magától.
„A tiszta víz, a hagyományos gazdálkodás, a biológiai sokszínűség – ezek az értékek veszélybe kerülhetnek, ha nincs közös jövőkép, közös akarat. Mert most, sajnos, nincs.”
A rendezvényen számos előadás és vita zajlott a hegyvidéki régiókat érintő vízgazdálkodási kihívásokról, köztük a klímaváltozás hatásairól, a vizes élőhelyek állapotáról, a hódok visszatelepítéséről, valamint a közösségi megoldásokról. Kiemelt szerep jutott a World Café műhelymunkának, ahol közösen dolgoztak ki egy jövőbeli cselekvési irányt a vízreziliencia erősítésére.
„Ma tudjuk, hogy mit nem tudunk” – figyelmeztetés és lehetőség
Borboly Csaba beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió új, 2028–2034 közötti pénzügyi kerete (MFF) most van előkészítés alatt, és ez az a pillanat, amikor:
• a régióknak kell megfogalmazniuk igényeiket, nem utólag kell panaszkodniuk,
• Románia hibája, hogy 2007-ben nem vonta be megfelelően a helyi szereplőket, és azóta is gyakran olyan EU-s programok érkeznek, amelyek nem illeszkednek a valós szükségletekhez,
• hiányzik a közös országos elképzelés, mert mindenki csak a saját szemszögéből látja a megoldást – ebből nem lesz előrelépés.
„A vízhez, az élethez, a természethez való viszonyulás nemzeti minimum kellene legyen. De amíg nincsen összehangolt helyi és országos szintű tervezés, addig mi is vesztesei leszünk az európai lehetőségeknek.”
Amit Tüttő Kata is megerősített
A CoR elnöke úgy fogalmazott: a víz és a természetvédelem közös európai ügy, de csak akkor lesz eredményes, ha a régiók maguk is kifejezik, mit szeretnének, miben kérnek támogatást, és milyen uniós forrásokra van szükségük a zöld átállás során.
A csíkszeredai eseményen elhangzott szakmai javaslatokat a Régiók Bizottsága írásos formában is megkapja. A következő hetekben ezek a gondolatok bekerülnek az uniós intézmények által előkészített politikák formálásába – különösen a vízreziliencia, a természetalapú megoldások, és a hegyvidéki térségek támogatása terén.
Következő lépések – mit üzen Hargita megye?
1. Szükség van egy megyei és térségi jövőképre – víz, mezőgazdaság, környezetvédelem témakörében.
2. Közös álláspontot kell kialakítani a MFF 2028–2034-es ciklus uniós tárgyalásaihoz.
3. A hegyvidéki vízrendszerekre külön stratégiát kell javasolni, ami figyelembe veszi az ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontokat.
4. A kisgazdák, pásztorok, erdészek összefogása elengedhetetlen – ők a táj fenntartói.
5. Nem kérni kell Európától, hanem felkészülten, saját tervekkel kell elé állni.
Zárógondolat
A természet nem kér türelmet.
Most kell lépni. Most kell dönteni. Most kell összefogni.
A csíkszeredai esemény fontos mérföldkő volt – de csak akkor ér valamit, ha lesz folytatása. Hargita megye nyitott: együttműködésre, szakmai párbeszédre, közös jövőépítésre – helyben és Európában is.