Borboly Csaba az Európai Unió költségvetéséről és a biodiverzitás finanszírozásáról szólalt fel Brüsszelben
Mi történt? 2026. február 25-én az Európai Régiók Bizottsága (CoR) érdekelt felekkel való konzultációt szervezett Brüsszelben „Az éghajlatváltozási, energetikai és környezetvédelmi prioritások érvényesítése a többéves pénzügyi keretben" címmel. Az ülést Rafał Trzaskowski, Varsó főpolgármestere vezette és moderálta, aki egyben e témakör előadója (rapporteur) a Régiók Bizottságában. A konzultáción az EU-tagállamok helyi és regionális vezetői, valamint szakértők vitatták meg, hogyan kellene az EU következő hosszú távú költségvetésében – a 2028-2034-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretben (MFF) – megjeleníteni az éghajlat-, energia- és környezetvédelmi célokat.
Miért fontos ez nekünk, Hargita megyeieknek?
Az EU költségvetése nem egy távoli brüsszeli téma. Ebből a pénzből valósulnak meg a vidékfejlesztési programok, a mezőgazdasági támogatások, az energetikai fejlesztések és a természetvédelmi intézkedések is – nálunk, a Székelyföldön is. Borbóly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke személyesen szólalt fel ezen a tanácskozáson, hogy a mi régiónk – egy hegyvidéki, vidéki, határ menti terület – sajátos szempontjai is megjelenjenek az uniós döntéshozatalban.
Mit mondott Borbóly Csaba?
Az elnök a biodiverzitás és a nagyragadozók témáját emelte be a vitába, konkrét, a Hargita megyeiek számára jól ismert problémával illusztrálva a kérdést: a medvékkel való együttéléssel.
Borbóly Csaba rámutatott, hogy a biodiverzitásról gyakran elvontan, általánosságban beszélünk. De a biodiverzitásnak van „arca” is: Európa sok régiójában ez az arc a medve. A medveállomány visszatérése és gyarapodása természetvédelmi siker – ez bizonyítja, hogy az európai együttműködés és a természetvédelembe történő hosszú távú befektetés működik. Ugyanakkor a medvék elszaporodása valós kihívásokat jelent a vidéki közösségeknek: állatveszteség a gazdáknál, biztonsági aggodalmak, társadalmi feszültségek.
A legfontosabb üzenetek
• Ha azt akarjuk, hogy az ember és a medve együtt tudjon élni, ennek költségeit nem háríthatjuk egyedül a gazdákra. Az EU költségvetésében (MFF) biztosítani kell a megfelelő forrásokat a megelőzésre, a kártérítésre, a monitoringra és a határokon átnyúló kezelésre.
• Az elektromos kerítés, a korai riasztórendszerek, a pásztorok támogatása és a gyors kárpótlás nem „extra kiadások” – hanem a sikeres biodiverzitási politika ára.
• A nagyragadozók az egészséges ökoszisztéma részei: szabályozzák a vadállományt és hozzájárulnak az ökológiai egyensúlyhoz. Viszont megfelelő pénzügyi támogatás nélkül a helyi elfogadottság csökkenni fog, és ezzel együtt évtizedek természetvédelmi eredményei kerülnek veszélybe.
Miért éppen a medvekérdés?
Hargita megye Románia egyik legsűrűbb medvepopulációjú térsége. Az Európai Bizottság Nagytestű Ragadozók Platformjának regionális párbeszédét éppen a Hargita Megyei Tanács társszervezte. A legfrissebb kutatások szerint Románia medveállománya akár 10 000-13 000 egyedet is számolhat, ami a korábban becsült szám közel kétszerese – ez Európa legnagyobb medvepopulációja Oroszországon kívül.
Borbóly Csaba több mint tíz éve dolgozik ezen a témán az Európai Régiók Bizottságában. 2024 februárjában az ENVE bizottság elfogadta a „Biodiverzitás-védelem és együttélés a nagyragadozókkal Európában” című véleményét (opinion-jét), amelynek ő volt az előadója (rapporteur). Már 2024-ben javasolta, hogy a biodiverzitás finanszírozására külön alapot hozzanak létre az EU-ban, nehogy a közös agrárpolitika (KAP) költségvetéséből kelljen fedezni a természetvédelmi kiadásokat.
Mit jelent a „többéves pénzügyi keret” (MFF)?
Egyszerűen fogalmazva: ez az Európai Unió hosszú távú költségvetési terve, amely meghatározza, mire és mennyit költhet az EU 7 éves időszakokra. A jelenlegi keret 2027-ig szól; most készül a következő, 2028-2034-es keret. Ebbe kell beépíteni az éghajlatvédelmi, energetikai és környezetvédelmi célokat – ezt nevezik „mainstreaming”-nek, azaz a zöld prioritások érvényesítésének az összes kiadási programban.
A mostani keretben az EU azt vállalta, hogy a költségvetés legalább 30%-át éghajlat-védelmi célokra fordítja. Az Európai Számvevőszék ugyanakkor megállapította, hogy a valós klíma-célú kiadás ennél jóval alacsonyabb volt, ezért a következő keretben átláthatóbb és hatékonyabb rendszerre van szükség.
Varsó főpolgármestere a jelentéstevő – közös EPP-felelősség
A készülő vélemény előadója (rapporteur) Rafał Trzaskowski, Varsó főpolgármestere, aki az Európai Néppárt (EPP) CoR-csoportjának tagja – ugyanúgy, mint Borbóly Csaba. Ez különös jelentőséget ad a felszólalásnak: az EPP-családon belüli együttműködés révén reális esély van arra, hogy a biodiverzitás finanszírozásáról, a nagyragadozókkal való együttélés költségeiről és a vidéki régiók kompenzációjáról szóló javaslatok beépüljenek a jelentés tervezetébe.
Egy Európa, ne kettő – igazságos költségvetést a természetvédő régióknak!
Borbóly Csaba rámutatott egy alapvető igazságtalanságra: ma Európában azok a térségek, ahol nincsenek védett állat- és növényfajok, szabadabban gazdálkodhatnak, versenyképesebbek, kevesebb korlátozással néznek szembe. Ezzel szemben azok a régiók – mint Hargita megye –, amelyek megőrizték a természet gazdagságát, medvékkel, farkasokkal, védett erdőkkel és vízgyűjtő területekkel élnek együtt, számos korlátozást viselnek, miközben a helyzet kezelése – a megelőzés, a monitoring, a kártérítés – mind többletforrásokat igényel.
Ez a kettős mérce nem igazságos. Nem lehet, hogy akik a természetet megőrzik, azok járjanak rosszabbul. Európa egy Európa kell legyen – nem kettő: egy, amelyik szabadon gazdálkodik, és egy másik, amelyik viseli a természetvédelem terheit kompenzáció nélkül. Ezért fontos, hogy az EU következő költségvetése elismerje és jutalmazza azokat a tagországokat és régiókat, amelyek fenntartják Európa biodiverzitását.
Ezért vagyunk Brüsszelben
Ezek a kérdések sokszor otthonról nem láthatóak és nem könnyen érthetőek. De most van az a pillanat, amikor a készülő szabályozásba és költségvetésbe be kell építeni mindent, ami hosszú távon segíthet a mi közösségeinknek. A szabályok most formálódnak – ha most nem emelünk szót, évekre lemaradunk.
Borbóly Csaba ezért utazott Brüsszelbe és vett részt személyesen a konzultáción: hogy a székelyföldi és Hargita megyei emberek hangja ott legyen az asztalnál, ahol az európai döntések születnek. Köszönet illeti csapatát is, amelynek munkája nélkül az érdemi brüsszeli jelenlét nem lenne lehetséges.
Teljes körű munkával a Székelyföldért
Borbóly Csaba itt, Brüsszelben, az RMDSZ csapatának részeként dolgozik, mások Bukarestben, ismét mások otthon, a helyi közösségekben. Teljes körű, összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az élet a székelyföldi ember számára is olyan legyen, amilyent szeretne: biztonságos, élhető, és olyan, ahol a természet szépsége és sokszínűsége megmarad – de az emberek élete és biztonsága is garantált.
![]()
![]()