Medvekezelési Charta: európai összefogásra van szükség

Brüsszeli egyeztetés a FACE-nél – a Charta-tervezet áttekintése és módosítása
Ma Brüsszelben, a Régiók Bizottsága épületében a FACE (the European Federation for Hunting and Conservation) képviselőjével tartott egyeztetésen áttekintettük és megbeszéltük a barnamedve-kezelési Charta tervezetét, amelyet egy olyan módosításcsomaggal bővítettünk, amelynek célja, hogy a nagy medvesűrűségű régiókban a biodiverzitás fennmaradása és a vidéki megélhetés egymást erősítve valósuljon meg.
A megbeszélésen áttekintettük a különböző tagállami gyakorlatokat és helyzeteket, egyeztettünk a lehetséges módszerekről. Jó példaként került szóba Svédország, ahol önálló bírósági gyakorlat alakult ki a nagyragadozó-ügyek kezelésére, beleértve a barnamedve-állomány szabályozott vadászatának jogi kereteit is. A svéd modell azért is tanulságos, mert biztosítja az egységes, kiszámítható jogalkalmazást – szemben azokkal a helyzetekkel, ahol az egyes tagállamok bíróságai akár hasonló esetekben is ellentétesen döntenek, a késlekedés pedig nemcsak időveszteséget, hanem esetenként emberi életek elvesztését is jelenti.
A módosításcsomag fő elemei
Regionális beavatkozás és átláthatóság
Javasoltuk megyei és regionális gyorsreagálású egységek létrehozását, a medve-incidensek polgári védelmi és vészhelyzeti tervezésbe való beillesztését, valamint nyilvános, online, térképes incidens- és kár-bejelentő rendszerek kialakítását, amelyekben a károk, beavatkozások és genetikai adatok átláthatóan követhetők.
Határon átnyúló populációkezelés és platformok
Indítványoztuk, hogy a barnamedvét határokon átnyúló, populációszintű egységekben kezeljék, és a regionális nagyragadozó-platformokat – gazdák, vadászok, természetvédők, helyi hatóságok részvételével – teljes jogú partnerként ismerjék el a döntéshozatalban.
Kártérítés és megelőzés
Módosításaink központi eleme a kártérítési rendszerek átalakítása: ne csak a közvetlen károkat, hanem a kistermelők és méhészek közvetett veszteségeit és többletköltségeit is térítsék – beleértve a fokozott őrzést, az őrző-védő kutyák tartását, a termelési potenciál csökkenését és a kieső jövedelmet –, egységes, uniós szinten egyeztetett kritériumok alapján. Javasoltuk, hogy az EU és a tagállamok használják ki a meglévő uniós lehetőségeket, és biztosítsák a megelőző eszközök – villanypásztorok, őrző-védő kutyák, medvebiztos tárolók, megerősített kaptárak – és a károk akár 100%-os támogatását a nagyragadozókkal érintett területeken.
Önvédelem, képzés és monitoring
Kértük, hogy jogszabályban rögzítsék az önvédelmi és elriasztó eszközökre jogosult szakmai csoportokat. Akkreditált regionális képzési központok adjanak kötelező képzést a nagyragadozó-konfliktusok kezeléséről. A medveállomány-monitoring genetikai módszerekkel és nyilvános regionális adatokkal támogassa a tudományos alapú döntéshozatalt.
A védettségi státusz felülvizsgálata – európai szintű szükségesség
Világossá tettük: a medvekérdésben további, konkrét lépésekre van szükség. Azokban a tagállamokban, ahol a barnamedve-populáció jelentősen növekszik vagy már jelentősen megnőtt, és ahol jelentős károk, veszteségek érik az ott élő lakosságot, veszélyben van az emberi élet és a gazdálkodás, a faj védettségi státuszát újra kell értékelni.
Az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) és annak mellékleteit időről időre felül kell vizsgálni, mert az élet, a populációk állapota és a társadalmi-gazdasági körülmények folyamatosan változnak. Ezt az Európai Parlament 2022. november 24-i állásfoglalása is megerősíti, amely az Irányelv 19. cikke szerinti felülvizsgálati eljárás alkalmazását szorgalmazza. A 2024–2025-ös farkas-precedens – amelynek során a szürke farkas védelmi szintjét a Berni Egyezmény és az Élőhelyvédelmi Irányelv keretében egyaránt „szigorúan védettről” „védettre” módosították – megmutatta, hogy ez a jogi út járható és működik.
Nemzetközi egyeztetés Romániában – a downlisting előkészítése
Az egyeztetésen megállapodás született arról, hogy Romániában – amennyiben az RMDSZ-nek sikerül elérnie – nemzetközi egyeztetésre kell sort keríteni, ahol előkészítésre kerülhet a döntés az érintett EU-tagországok felé: azokban az országokban, ahol a medvepopuláció tekintetében jelentős érintettség áll fenn, történjen meg a downlisting – vagyis a barnamedve átsorolása a „szigorúan védett” kategóriából a „védett” kategóriába.
Ez a bukaresti egyeztetés azért is kulcsfontosságú, mert Románia az EU legnagyobb medvepopulációjával rendelkezik, és több tagállam részéről már nyílt jelzés érkezett, hogy lehetségesnek tartják a védettségi szint felülvizsgálatát.
Európai összefogás szükséges
Európai összefogásra van szükség azon országok részéről, ahol a medvepopuláció nincs veszélyben, miközben jelentős károk, veszteségek érik az ott élő lakosságot, az emberi életet és a gazdálkodást. Ehhez a medvekérdést napirendre kell tűzni az egyik következő EU-elnökség alatt – az „agenda” részévé kell tenni, és ennek érdekében dolgozni kell.
Látjuk: ha ez a lépés nincs meg, a tagállamok bíróságai akár hasonló esetekben is ellentétesen dönthetnek, sok a késlekedés, sok az elvesztett idő – ami esetenként emberi életeket is jelent. Ezért kell összhangba hozni az Élőhelyvédelmi Irányelv mellékletét és a Berni Egyezmény mellékletét a valósággal, hiszen ezek a jogszabályok működnek és kifejtik hatásukat – de a bennük foglalt besorolásoknak tükrözniük kell a populációk tényleges állapotát.
Az általunk kezdeményezett módosítások célja, hogy a barnamedvével való együttélés ténylegesen fenntartható, biztonságos és a hegyvidéki közösségek valós terheit elismerő rendszerben valósuljon meg.
További hasonló egyeztetésekre és eseményekre is szükség van, hogy a tagállamok közelebb kerüljenek a közös, működő gyakorlathoz.