Miért fontos ez a nap Hargita megye számára?
Ma egy katonai jelvényt kaptam. Nem protokoll-ajándékként. Bizalomból.
Dominic Smith, az Egyesült Államok hadseregének Civil Affairs tisztje átadta egységének jelvényét egy olyan egyeztetés végén, amelynek során nem azt mondtam, amit hallani akartak – hanem azt, ami igaz. Az esemény hátterét a romániai Hadügyminisztéirum, CIMIC hadtestje faxlevele adta, amelyet Ana-Maria Grandel alezredes írt alá és küldött a Hargita Megyei Tanácsnak. A delegáció az intézményközi együttműködés erősítése és a válsághelyzetekre való felkészültség fejlesztése céljából érkezett. Megyei tanács elnökétől megbízást kaptam a helyettesítésére. (Jeleztem is, hogy sajnos másfél éve a helyettesitési tanácsi határozat hiányzik, hogy legyen 100%os a jogi alap! Remélem pótolja!)
Ez a 418-as Civil Affairs Battalion, amelynek tagjai nemcsak hadgyakorlaton vesznek részt Romániában, hanem közösségi programokon, intézményi egyeztetéseken is – azzal a céllal, hogy az USA biztonsági együttműködési céljait helyi szinten is megértsék és megerősítsék. A CIMIC VICTORY program keretében a román hadsereg 1. CIMIC Zászlóaljával közösen dolgoznak – és ma ezt a közös munkát folytatták Hargita megyében.
Amit el kellett mondani – és ami ritkán hangzik el
Ez nem egy szokásos diplomáciai találkozó volt. Három olyan téma is elhangzott, amelyekről intézményes keretek között ritkán esik szó.
Az emberi ár: amikor a rossz kommunikáció öl
Két éve egy ember az életével fizetett azért, mert a katonai rendszer rossz, hiányos, embertelen kommunikációval hagyta, holgy halálra rémüljön a megyei mobilizáláskor (MOBEX) és véget vessen az életének! Azt hitte viszik el Ukrajnába harcolni! Ez nem statisztika. Ez egy elveszített élet, amelyért a rendszer felelős. Az ilyen tragédiák megelőzhetők lennének, ha a katonaság és a társadalom szintjén zajló párbeszéd intézményes, emberi és rendszeres lenne.
A behívótól való félelem
Az idei húsvéton volt olyan ember, aki nem mert hazajönni a családjához külföldről – mert félt a behívástól. Ez a félelem nem légből kapott. Romániában 2026-ban is aktív a katonai mozgósítás kérdése, és az ország frissíti 2026–2030-as Nemzeti Védelmi Stratégiáját, amelynek egyik hangsúlya az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmának erősítése. Ha ezt a félelmet nem kezeljük intézményes kommunikációval, mély sebek maradnak – nemcsak az egyénekben, hanem a közösség és a rendszer viszonyában is.
Az Úz-völgy – a seb, amely nem gyógyult be
Az Úz-völgyi temető kérdése 2019 óta nyitott seb. Egy első világháborús katonai temetőről van szó, ahol magyarok és románok alusszák örök álmukat egymás mellett – és ahol a politika, a nacionalizmus és a kommunikációs manipuláció évek óta tartja életben a konfliktust. Az amerikai fél ma meghallotta ezt. Meghallotta, hogy ez nem csupán szimbolikus vita: ez az egymás melletti élés kultúrájának, az emberek egymás iránti tiszteletének kérdése.
Amit az amerikaiak kértek – és ami Hargitán egyedülálló
A találkozó végén az Egyesült Államok civil-katonai delegációja konkrét kérést fogalmazott meg: hozzunk létre Hargita megyében egy intézményesített munkacsoportot, amely társadalom és biztonság ügyében, Románia törvényei által megengedett keretek között, rendszeresen ülésezik. Témái: közösségi tájékozottság, rugalmasság, dezinformáció elleni védekezés, katasztrófavédelmi kommunikáció, a gyerekektől az idősekig.
A delegáció elmondta: egyedül Hargita megyéből hallottak arra való nyitottságot, hogy ilyen mélységű, emberi és őszinte párbeszéd lehetséges legyen.
Ez visszaigazolás. Ez annak a bizonyítéka, hogy az a módszer, amellyel mi Hargita megyéből képviseljük közösségeinket – Brüsszelben és itthon egyaránt – helyes irányba mutat.
A NATO maga is hangsúlyozza 2026-ban: a szövetség biztonsága csak akkor teljes, ha a polgári és katonai hatóságok, a civil társadalom és a helyi önkormányzatok szorosan együttműködnek. A NATO éves CIMIC Foresight Conference 2026 témája is ezt tükrözi: „Alignment with Reality” – az összhang a valósággal.
A dezinformáció veszélye – és Hargita megyei nyugalom ára
Románia 2024-ben és 2025-ben kemény leckét kapott a hibrid háborúból. Az orosz befolyásolási kampány 25 000 TikTok-fiók segítségével torzította el a választásokat – és szélsőséges, NATO-ellenes jelöltet kísérelt meg hatalomra segíteni. Romániában a dezinformáció nemcsak politikai veszély: a Főügyészség megállapítása szerint koordinált kiberattakok, érzelmi befolyásolás és alkotmányos rend elleni cselekedetek is kapcsolódtak ehhez a kampányhoz.
Hargita megye ebben különösen sérülékeny pozícióban van: az utolsó megyeszékhelyi tv csatorna, Székely TV, pár hete megszűnt. Csíkszereda, egy megye székhelye, az utolsó napi televízióadásnál tartott. Ma csak annak van médiája, akinek valamilyen érdeke van, márpedig nem érdekek mentén kellene történjen a tömegtájékoztatás. Ez az, amit az AgoraEU program orvosna – amelynek EU-s szintű kidolgozásában Borboly Csaba rapporteurként vesz részt az Európai Régiók Bizottságában és az olyan „média sivatagok” felszámolása is a cél mint amilyen Hargita megye!
Az AgoraEU a Creative Europe és a CERV+ programok utódjaként 2028–2034 között finanszírozná a kis médiaszervezeteket, a helyi kulturális intézményeket és a demokratikus részvételt – különös tekintettel a vidéki és kevésbé fejlett régiókra. Ez nem „kulturális” program. Ez biztonsági program. Mert ahol nincs szabad, hiteles helyi média, ott teret kap a dezinformáció – és ott gyengébb a közösség ellenálló képessége.
A nagy kép: az EU védelmi kerete és Hargita lehetőségei
Az Európai Régiók Bizottsága 2025 tavaszán hozta létre Védelmi Munkacsoportját (WG Defence), azzal a céllal, hogy a régiók és városok hangja is beépüljön az európai védelmi döntéshozatalba. A munkacsoport 2025–2027-es menetrendje öt prioritást rögzít:
- Védelmi képességekbe való befektetés, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, kutatóközpontokra és kettős felhasználású projektekre
- A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret, amelynek védelmi allokációját ötszörösére kell emelni
- A polgári védelmi mechanizmus erősítése, beleértve a közösségi rezilienciát és az önkéntesek mozgósítását
- Kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztése, vasúti folyosók, határátkelők
- Hibrid fenyegetések elleni fellépés: dezinformáció és külföldi beavatkozás
Az EU SAFE programja – amelynek első hullámában Románia 16,68 milliárd eurós keretet kapott – 2026 elején indult el. Ez nemcsak fegyverbeszerzés: a program hangsúlyozza a kettős felhasználású fejlesztéseket, az európai ipari bázis erősítését, és lehetőséget nyit kis- és középvállalkozások számára is.
Hargita megye egyedülálló helyzetben van: természeti adottságai, határos elhelyezkedése, önkéntes mentőhálózata, és most – a mai találkozó után – egy konkrét américai-román javaslat is asztalon van.
Amit nem tudtam megcsinálni – de amit most meg kell próbálni
Amikor a Hargita Megyei Tanács elnöke voltam, több olyan kezdeményezést indítottunk el, amelyeket a romániai és az amerikai hadügyminisztérium képviselői egyaránt, ma jónak tartottak. Ezek a javaslatok a megyei katasztrófavédelmi bizottság asztaláról lekerültek, akkoriban – azzal az indokkal, hogy „nincs benne a szabályzatban.”
Ma sincs hatáskörünk. De az emberi életek megmentéséhez, a félelmek csökkentéséhez, a dezinformáció visszaszorításához intézményes munkacsoportokra van szükség – nem jó szándékra és szabályzatokra.
Az amerikai delegáció kérése egyértelmű volt: próbáljuk meg újra.
A jelvény – és amit jelent
A találkozó végén Dominic Smith átadta az egysége jelvényét. Ez nem ajándék. Ez bizalom. Ez annak az elismerése, hogy Hargita megyéből olyan ember képviseli közösségét, aki nehéz kérdésekről is tud őszintén beszélni.
Cserébe két üveg pálinkát adtam: kokojzapálinkát a delegáció hölgy tagjának, a másikat a parancsnoknak. Mert a bizalom kétirányú. És mert van valami megindítóan emberi abban, hogy egy ilyen találkozón is helye van a pálinkának és az őszinte szónak.
Decemberben jönnek vissza. Addig van házifeladat.
Mi a következő lépés?
A kérdés most a Hargita Megye Tanácsa elnökének szól: elnyerik-e tetszését ezek a javaslatok? Lesz-e belőlük programfolytatás?
Szívesen állok elébe – és szívesen teszem, mert látom a közösségi oldalaimon: az embereket ezek a kérdések foglalkoztatják. A félelemről, a biztonságról, a tájékozottságról, a közösségi felkészültségről – ezekről kérdeznek.
A politikusoknak ott kell lenniük, ahol az emberek kérdeznek. Tenni kell.
