Csaba Borboly felszólalása az ENVE bizottságban: Hargita megye és a nagyragadozók problémája Brüsszelben
Bevezetés
2025. december 5-én Brüsszelben, az Európai Régiók Bizottsága Környezetvédelmi, Klímaváltozási és Energiaügyi (ENVE) Bizottságának ülésén Csaba Borboly, Hargita Megye Tanácsának alelnöke határozottan szót emelt a barna medvék kezelésével és a nagyragadozók európai szintű szabályozásával kapcsolatban. Felszólalása világossá tette, hogy a hegyvidéki térségek nem csupán helyi érdekeket képviselnek, hanem aktív politikai szereplők az emberi biztonság, a vidéki megélhetés és a biodiverzitás védelmének összehangolásában. Hargita megye alelnökeként Csaba Borboly következetesen jogilag megalapozott és politikailag ambiciózus megoldásokat támogat a nagyragadozók kezelésében.
Az esemény számos európai hegyvidéki régió képviselőit gyűjtötte össze, akik saját térségeikben medvékkel és más nagyragadozókkal kapcsolatos kihívásokkal néznek szembe. A Foix-ban tartott első európai találkozóra döntéshozókat, hegyvidéki állattartókat, valamint a turizmus és mezőgazdaság szereplőit hívták meg olyan régiókból, ahol a medvék jelenléte már jelentős gazdasági és társadalmi hatást gyakorol — közös európai cselekvési keret kidolgozásának céljával.
Brown Bear Meeting: európai szövetség létrehozása a nagyragadozók kezelésére
A brüsszeli felszólalás szorosan kapcsolódik a franciaországi Brown Bear Meetinghez is, ahol a hegyvidéki régiók képviselői – köztük Csaba Borboly – közös európai fórumot hoztak létre a nagyragadozókkal való együttélés kérdésében. A találkozót a „Parliament for the Future of Mountains” (PAM09) szervezet az Ariège megyei Tanács, valamint a DAATE (Területi Vonzerejért, Tervezésért és Környezetért Felelős Igazgatóság) szervezte, Tim Juvany szakmai koordinálásával.
A kezdeményezésben részt vevő politikai és szakmai szereplők:
Christine Tequi – Ariège megye elnöke
Philippe Lacube – Ariège Megyei Mezőgazdasági Kamara elnöke
Alain Servat – Ariège Pásztorszövetség elnöke
Guillaume Agéde – a nagyragadozók kérdésének európai szakpolitikai tanácsadója (Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség)
Tim Juvany – a PAM09 medveprogram koordinátora
Gazdák, turisztikai és mezőgazdasági szereplők több európai régióból
A folyamat részeként közös európai chartaterv készült, amelyhez a partnerek – köztük Hargita megye – írásban tehetnek javaslatokat. A charta a hegyvidéki lakosság védelmére és a nagyragadozók kezelésére vonatkozó közös álláspontot rögzíti. A francia partnerek külön Csaba Borbolyt jelölték ki, hogy fogadja a nagyragadozókkal kapcsolatos európai adatokat, és ezeket európai politikai és szakmai szinten hasznosítsa — erősítve vezető szerepét a hegyvidéki térségek érdekképviseletében.
Jogi háttér és európai keretek
Hargita megye Nagyragadozó-platformja
A hargitai nagyragadozó-platform cselekvési és megvalósítási terve az európai természetvédelmi jogszabályokra épül – az Élőhelyvédelmi Irányelvre (92/43/EGK) és a Madárvédelmi Irányelvre (2009/147/EK) –, valamint az Európai Nagyragadozó-platform ajánlásaira. A terv hangsúlyt fektet a részvételi és bizonyítékokra alapozott döntéshozatalra, az Európai Bizottság támogatásával készült, a Service Contract No. 09.0201/2023/907799/SER/ENV.D.3 keretében.
A jelenlegi helyzet és a túlszaporulat problémája
A dokumentum hangsúlyozza, hogy Hargita megye Európa egyik legnagyobb barnamedve-populációjának ad otthont. Az utóbbi években a medvékkel kapcsolatos konfliktusok súlya és gyakorisága jelentősen nőtt:
Egyre gyakoribb mezőgazdasági károk
Az emberi áldozatok számának növekedése
A lakosság biztonsági aggodalmainak erősödése
A tudományos és hosszú távú megfigyelések szerint a medvepopuláció jelentősen meghaladja a térség ökológiai és társadalmi eltartóképességét. Az érdemi populációkezelés hiánya túlszaporulathoz vezetett, ami a konfliktusok fő oka.
A charta jogalkotási javaslatai
A francia partnerek által kidolgozott charta az Élőhelyvédelmi Irányelv 16. cikke alapján több kulcsfontosságú módosítást javasol:
A barna medve védettségi szintjének átsorolása
A medve kikerülne a „szigorúan védett” kategóriából, és átkerülne a „védett” kategóriába (Élőhelyvédelmi Irányelv, Berni Egyezmény).
Közös protokoll a veszélyes egyedek kezelésére
Egységes európai keret az „veszélyes” medvék azonosítására és kezelésére
Transzparens adatközlés, egyedi azonosítás, nyomon követés
Gyors DNS-analízis és erősített szakmai kapacitások
A helyi szereplők bevonása
A jogos önvédelem jogi elismerése
500 ml-es gázspray engedélyezése
Fegyverviselés engedélyezése hegyvidéki szakemberek számára
Riasztóeszközök jogi kerete
Speciális képzések gazdáknak, hivatalnokoknak és engedélyezett állampolgároknak
Az EU hatásköre és az ENVE szerepe
Az ENVE bizottság megállapításai
Az ENVE és az EU biodiverzitási stratégiája hangsúlyozza, hogy a nagyragadozók kezelése csak többszintű kormányzással, a helyi és regionális hatóságok bevonásával, tudományos megközelítéssel és megfelelő európai jogi keretekkel lehet hatékony.
Hargita megye szemszögéből szükséges európai beavatkozások
Az Élőhelyvédelmi Irányelv reformja – rugalmasabb védelem és derogációs szabályok
Új európai pénzügyi mechanizmus – külön szolidaritási alap az MFF 2028–2034-ben
Méltányos kártérítési rendszer – EU-finanszírozás, valós gazdasági és genetikai érték alapján
Támogatás megelőzésre és kezelésre – infrastruktúra, gyors reagálás, vadgazdálkodás finanszírozása
Az ENVE-beli üzenet
Csaba Borboly felszólalása ötvözi a helyi tapasztalatokat az EU-s hatáskörök kiemelésével:
A fajvédelemről szóló jogszabályok felülvizsgálatának szükségessége
A derogációs rendszerek rugalmasabbá tétele
Méltányos, EU által finanszírozott kártérítési rendszer létrehozása
A többszintű kormányzás alkalmazása
Hargita megye és Csaba Borboly szerepe
A Regionális Nagyragadozó-platform – európai modell
A platform tevékenysége európai szinten is modellértékű:
Az emberi biztonság, vidéki megélhetés és a biodiverzitás összehangolt kezelése
Problématérképek és célkijelölések alkalmazása
Többkritériumos elemzés
Konszenzusos intézkedéscsomag
Bizonyítékokon és részvételen alapuló EU-s megközelítéshez való igazodás
Résztvevők:
Helyi és megyei hatóságok
Vad- és erdőgazdálkodási szakemberek
Mezőgazdasági szakértők
Tudományos intézmények
Civil szervezetek
Csaba Borboly szerepe
Nemzeti szinten – a magyar hegyvidéki régiók érdekeinek képviselője
Regionális szinten – aktív a nagyragadozó-platformok európai hálózatában
Európai szinten – az Európai Régiók Bizottságában, francia partnerek által kijelölt raportőr
Nemzetközi szinten – alakítója a nagyragadozó-kezelés európai szakmai és politikai narratívájának
Az európai szolidaritás megerősítése
A brüsszeli felszólalás új lendületet ad a folyamatnak, megmutatva, hogy:
Csaba Borboly következetesen küzd otthon, Brüsszelben és Európa-szerte
A biztonságos ember–nagyragadozó együttélésért
A bizonyítékokon alapuló vadgazdálkodásért
Az európai szolidaritás és felelősség erősítéséért
Stratégiai célok és előrehaladás
A hargitai cselekvési és megvalósítási terv központi céljai:
Biztonság – emberélet védelme, gyors és szakszerű beavatkozás
Ellenálló közösségek – vidéki lakosság megerősítése, méltányos kártérítés
Reális vadgazdálkodás – tudományos alapú populációszabályozás
Politikai rugalmasság – védettségi szintek és kezelési szabályok felülvizsgálata
Átláthatóság és együttműködés – nyílt adatok, partnerség, folyamatos párbeszéd
Gyakorlati intézkedések:
Oktatás és szemléletformálás – iskolai programok, BearSmart Harghita
Megelőzés és biztonsági rendszerek – villanypásztorok, őrkutyák, riasztás
Kárfelmérés és kártérítés – független szakértők, digitális rendszerek
Populáció- és élőhelykezelés – tudományos alapú kvóták
Adattranszparencia – nyilvános platform, éves jelentés
Intézményközi együttműködés – helyi, megyei, nemzeti és európai szinten
Európai perspektívák és a francia kezdeményezés folytatása
A közös európai charta folyamata:
A részt vevő régiók megkapják a chartát és írásban tehetnek javaslatokat
Videókonferenciák szervezése a partnerek között
Tim Juvany összegyűjti a régióktól a nagyragadozókkal kapcsolatos adatokat
Az adatok Csaba Borbolyhoz kerülnek
Csaba Borboly európai szinten hasznosítja azokat szakpolitikai és szakmai célokra
Hosszú távú európai együttműködés
A cél a hosszú távú partneri hálózat fenntartása:
Rendszeres konzultáció
Adat- és jó gyakorlatok cseréje
Közös fellépés a hegyvidéki régiók érdekeinek védelmében
Következtetés: Üzenet
Csaba Borboly brüsszeli felszólalása egyértelművé teszi, hogy a nagyragadozók problémája nem csupán helyi vagy nemzeti ügy, hanem az EU politikai napirendjének része. Hargita megye nem passzív megfigyelő, hanem aktív alakítója az európai nagyragadozó-politikának.
Az üzenet világos: biztonság, tudomány és valódi vadgazdálkodás. Az együttélés nem valósítható meg pusztán védelemmel – aktív, tudományosan megalapozott kezelésre, méltányos támogatási rendszerre és összehangolt kormányzásra van szükség.
Hargita Megye Tanácsának alelnökeként Csaba Borboly egy olyan modell felépítésének elkötelezett képviselője, amelyben az ember, a természet és a vidéki élet felelősen, átláthatóan és fenntarthatóan működik együtt – Románia és Európa közös jövőjéért.
