fbpx

Egymás tevékenységét erősítenék a LEADER-egyesületek

Ernyőszervezet megalakítását javasolta Kis Miklós Zsolt, Magyarország kormányának agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a székelyföldi LEADER-egyesületeknek, mert azáltal hatékonyabb lenne az együttműködés a magyar kormánnyal. Az államtitkár az ötletet a helyi akciócsoportok képviselőinek csíkszeredai tanácskozásán vetette fel, november 10-én a megyeházán. Úgy véli, egy szakmai kapcsolatnak jó alapja lehet egy ilyen együttműködés. Az egyesületek megfontolják a javaslatot, hangzott el.

A találkozón Kis Miklós Zsolt bemutatta a magyarországi vidékfejlesztési programot, ezen belül a LEADER-csoportok működését. A székelyföldi LEADER-csoportok és vidékfejlesztési egyesületek képviselői beszámoltak tevékenységükről és terveikről, továbbá megvizsgálták azokat a lehetőségeket, amelyek által segíthetik és hatékonyabbá tehetik egymás munkáját.

Részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barti Tihamér, az intézmény alelnöke, Becze István megyei tanácsos, Antal István és Korodi Attila parlamenti képviselő is, valamint az esemény moderátoraként Lázár Zoltán külgazdasági attasé. Borboly Csaba szerint az akciócsoportok a vidékfejlesztéstől a szakképzésig, a közös értékesítésig számos témakörben tudnák egymás tevékenységét erősíteni, és ebbe bevonhatnák a megyei vidékfejlesztési egyesületeket. A székelyföldi LEADER-szövetség ötletét jónak tartja, a működéséhez azonban apparátus is szükséges, ebben a polgármesterek és a másik két székelyföldi megye elnökének támogatását kérte.

Korodi Attila arra kérte a jelenlévőket, hogy amennyire lehet, feszegessék a határokat, és segítségét ajánlotta a bukaresti intézményrendszerben. Antal István szintén felajánlotta támogatását eddigi tapasztalatai alapján.

A jelenlévők közül Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója ugyancsak beszámolt a szervezet tevékenységéről, és kifejtette, hogy össze kellene fogniuk a vidékfejlesztési egyesületeknek a LEADER-csoportokkal, amelyek szintén nyújthatnának támogatásokat az érdekelt szervezeteknek, mert azok egy évben csak egyszer pályázhatnak a vidékfejlesztési egyesületnél, de lehet, hogy szükségük lenne még eszközökre. Emellett meglátása szerint jó lenne, ha a LEADER-csoportokhoz pályázhatnának magánszemélyek is, például a szarvasmarha-tenyésztő nagygazdák, akik így pályázat útján hozzájuthatnának a tej minőségét ellenőrző eszközökhöz. Márton István ismételten segítséget kért a magyar államtól a tejfeldolgozó szövetkezetek számára, továbbá a tangazdaságok beindításában és az élőállat-értékesítésben.

Kozma Béla, a Kovászna Megyei Agrárkamara elnöke a képzett mezőgazdászok hiányát pótolná képzések szervezésével, ebben is együttműködhetnének. Dénes István, a háromszéki Progressio Helyi Akciócsoport képviselője azt hangsúlyozta, hogy regionális tervezésre van szükség Romániában, mert a tízezer hektáros bărăgani farmot és a húszhektáros székelyföldi földterületet nem lehet ugyanolyan kritériumok szerint működtetni.

Becze István megyei tanácsos elmondta, hogy az elmúlt időszakban a székelyföldi akciócsoportok „LEADER-szerűen” működtek, az országos átlagnál jobban, amihez nagyban hozzájárultak a magyarországi kapcsolatok, valamint a 90-es évek végétől a kistérségi mozgalom.

A helyszínen készült rövid videó megtekinthető itt: https://www.instagram.com/p/BMogHoXB_0Q/?taken-by=borbolycsaba

Csíkszereda, 2016. november 10.

 636 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...