Elfogadták Borboly Csaba javaslatait: a hegyvidéki térségek és az energiaszegénység kihívásai bekerültek az EU napirendjébe

A Régiók Bizottsága 169. plenáris ülésén elfogadták az „Action Plan for Affordable Energy – How to secure affordable, stable and clean energy for all EU cities and regions” című véleményt, amely az uniós energiapolitika jövőbeli irányait határozza meg. A dokumentum számos kulcselem mellett most már azokat a szempontokat is tartalmazza, amelyeket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a Régiók Bizottságának tagja külön módosító javaslatként terjesztett elő.
Borboly Csaba nem csatlakozott a jelentéstevőhöz, ugyanakkor konkrét, Hargita megyéből származó tapasztalatokra épülő módosításokkal gazdagította a szöveget – amelyek többségi támogatással el is fogadásra kerültek.
Miről szóltak a módosítások?
A beadványok célja az volt, hogy a brüsszeli tervezésű zöld átállás valós lehetőség legyen a vidéki, hegyvidéki, szórványban élő közösségek számára is, ne csak a városokban élők kiváltsága.
1. Digitális és nyelvi akadálymentesítés
A digitális ügyintézés ma még sokak számára elérhetetlen. A módosítás javasolja egy többnyelvű, egyszerűsített uniós engedélyezési rendszer létrehozását, hogy a támogatások valóban elérjenek minden közösséghez – még a kisebb falvakba is.
2. Energiaközösségek, civilek támogatása
Az önkormányzatokon túl helyi energiaközösségek, egyházak, civil szervezetek is fontos szereplői az energiaszegénység elleni küzdelemnek. Ezeket célzottabban kell támogatni, hiszen gyakran gyorsabban és rugalmasabban reagálnak.
3. MFF 2028–2034: ideje befolyásolni a pénzeket
Borboly Csaba felhívta a figyelmet: a következő uniós költségvetési ciklus (MFF) tervezése most zajlik, ezért nem elég utólag reklamálni. Most kell elérni, hogy a zöld átállásra szánt pénzekből a vidéki infrastruktúrára is jusson – például mikrohálózatokra, távfűtésre, önfogyasztásra épülő rendszerekre.
4. Az energiaszegénység komplex kérdés
Nemcsak a jövedelem számít. Információ, tudás, digitális kompetencia hiányzik sokaknak, különösen az idősek és a szórványban élők körében. A támogatásokhoz képzést, közösségi edukációt, és figyelemfelkeltő programokat is társítani kell.
Mit jelent mindez Hargita megyének?
Hargita megye hegyvidéki, vidéki térség, ahol a piac nem mindig fektet be, a hálózat fejletlen, az emberek jövedelme alacsonyabb. A zöld átállás akkor igazságos, ha nemcsak papíron létezik, hanem valódi lehetőséget jelent ezeknek a közösségeknek is.
„A sikeres energiapolitika ott kezdődik, ahol a legnehezebb. Ezért dolgozunk azon, hogy Hargita megye hangja – #HargitaHangja – hallatszódjon Brüsszelben is. Mert a helyi közösségek védelmében csak az tud kiállni, aki maga is onnan jön.”
– fogalmazott Borboly Csaba a plenáris felszólalásában.
Üzenet Bukarestnek és Brüsszelnek
A módosításokkal Borboly Csaba egyértelmű üzenetet küldött:
• az energiapolitika nem lehet kizárólag a központi kormányzatok ügye,
• a helyi szint – különösen a megyék és régiók – bevonása nélkül nem működhet az uniós célkitűzés,
• az energiaszegénység felszámolásához forrás, partnerség és egyszerű szabályozás is kell.

Brüsszel, 2025. 12. 10.