fbpx

Gábor Áron hite ma is példaértékű

A Székelyföld Napok keretében folytatódtak a Gábor Áron Emlékév rendezvényei: ezúttal az ágyúöntő születésének 200. évfordulója alkalmából tudományos értekezletet tartottak Sepsiszentgyörgyön, október 18-án.

A helyszín választása is üzenet jellegű – hiszen a mai Bod Péter Megyei Könyvtár épületében ülésező háromszéki Honvédelmi Bizottmány tanácskozásán, éppen a tudományos ülésszaknak is otthont adó teremben, hangzott el az azóta történelmi fontosságúvá vált mondat „Lesz ágyú”.

Az ülésszakot vezető Demeter László történész, az emlékév eddigi állomásairól beszélt – Gábor Áron tetteit, illetve a személyét övező kultuszt, konferencia keretében a budapesti Hadtörténeti Múzeumban tartott rendezvényen, Kézdivásárhelyen és végül Sepsiszentgyörgyön is méltatták.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta: „Az elmúlt 200 év minket, székelyeket különösképp próbára tett. Nehéz 200 év volt, amely majdnem összetörte a Gábor Árontól kapott hitünket. Ezer éves múltunk erőt adó nyugalmával mondjuk: kell, hogy legyen hit a székely álom megvalósításához. Ezért fontos az is, hogy ebben a teremben, ahol vagyunk történelmi súllyal rendelkező kijelentések hangzottak el. Kozma Péter Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kormánymegbízottja az Agyagfalvi Kiáltványból ajándékba hozott nekünk egy példányt, ebből idézek gróf Mikó Imrétől »Mi rendet, békét, szabadságot akarunk a király és a haza nevében, ezért mindenkinek baráti jobbját felkérjük«.”

Őszintén remélem, hogy ez a konferencia, és minden olyan rendezvény, amely 1848-49 neves, vagy névtelen hőseiről szól, hozzájárulnak a magyarországi kapcsolatok fejlődéséhez” – fogalmazott Kozma Péter, aki arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Seszták Mikós, Magyarország fejlesztési minisztériumának tárcavezetője is fontosnak tartotta a Gábor Áronnal kapcsolatos rendezvények támogatását, az emlékév Magyarországon is támogatókra lelt.

Megható mozzanat volt, ahogy 1848-ban egyetlen felkiáltásra megmozdult Székelyföld összes széke” – utalt felszólalásában az ágyúöntés kezdetére Brassai Zsombor az RMDSZ marosszékei elnöke, míg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Gábor Áronról, mint a tettek emberéről beszélt: „Nem könyörgött, hanem cselekedett, Székelyföld számára, akkor is a cselekvésbe vetett hit és a közös akarat volt döntő szerepű. Ez példaértékű, hisz az ágyúöntéshez felhasznált sok kanál, harang összegyűjtése tulajdonképp összefogást jelentett: ezt kell ma is cselekednünk. Ma is szükség van hasonló kijelentésekre, ma is dolgoznunk kell.

Az eseményen mutatták be a Váry O. Péter újságíró által készített Gábor Áron Utolsó Ágyúja című kiadványt, amely az 1906-ban megtalált ágyú történetét dolgozza fel napjainkig. A másik bemutatásra került egy újabb Gábor Áron emlékkötetet, amelyet dr. Hermann Róbert és Benkő Levente szerkesztett és az Ágyúba öntött harangok címet viseli – erről dr. Csikány Tamás ezredes, hadtörténész értekezett.

A tudományos ülésszak keretében a következő előadásokra került sor: dr. Süli Attila őrnagy, tudományos kutató (Budapest): Erdővidék szerepe a szabadságharc hadiiparában; dr. Prokai Gábor művészettörténész (Budapest): A bronzöntés titkai; dr. Bordi Zsigmond Lóránd régész, történész (Sepsiszentgyörgy): Gábor Áron utolsó ütközete – Kökös, 1849. július 2.; dr. Csikány Tamás ezredes, hadtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár (Budapest): Gábor Áron kézikönyve és a kor tábori tüzérsége; dr. Szakács Lajos hadtörténész (Budapest): Gábor Áron emlékezete; Váry O. Péter újságíró, a Gábor Áron Ünnepet Rendező Bizottság elnöke (Sepsiszent­györgy): Bronzba öntve, kőbe vésve – Gábor Áron emlékezete Háromszéken; dr. Jánó Mihály művészettörténész (Sepsiszentgyörgy): Gábor Áron arcképei.

Az ülésszakot koszorúzás, illetve kopjafaavató követte az eresztevényi Gábor Áron-síremléknél.

 704 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...