Hegyvidéki vizek védelme, hódok és vízbiztonság: Székelyföld jó gyakorlata Brüsszelben is példa lehet
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke pénteken szólalt fel az ENVE bizottsági ülésen Brüsszelben, ahol a hegyvidéki vizek védelme, a vízmegtartás és a hódokkal kapcsolatos konfliktusok kezelése került napirendre. A mai brüsszeli egyeztetéseken is ez volt a központi téma, hangsúlyozva, hogy a hegyvidéki térségek vízügyi kihívásai uniós szintű figyelmet érdemelnek.
Felszólalásában Székelyföld gyakorlati tapasztalataira támaszkodott, amelyek az EU klíma- és vízbiztonsági célkitűzéseihez is értékes hozzájárulást jelenthetnek.
Hargita Megye Tanácsa és partnerei jelenleg a Kárpátok Vízreziliencia Keretjavaslat kidolgozásán dolgoznak. A dokumentum a Kárpátokat Európa egyik legjelentősebb „víztornyaként” határozza meg, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás, az aszályok, a villámárvizek és a korábbi vízszabályozási beavatkozások komoly veszélyt jelentenek a településekre, a mezőgazdaságra és az ökoszisztémákra.
A keretjavaslat több kistérségi mintaterületre épít – ilyen például a Csíki-medence, Székelydálya vagy Madéfalva térsége –, ahol konkrét vízügyi problémák (hódgátak, hirtelen áradások, elöntött rétek) feltérképezése és közös kezelése történik. A folyamatban a helyi közösségek széles körben vesznek részt, a gazdálkodóktól az önkormányzatokon át a civil szervezetekig.
A javaslat hangsúlyozza, hogy nem egy felülről ráerőltetett megyei tervre, hanem helyi sajátosságokra épülő, több kistérségi modellre van szükség. Ezek együtt alkotják Hargita megye hozzájárulását a Kárpátok vízrezilienciájához. Emellett indítványozza helyi vízfelügyeleti bizottságok létrehozását is, ahol önkormányzatok, vízügyi szakemberek, gazdák, erdő- és földtulajdonosok, civil szervezetek és fiatalok közösen dolgoznának a vízügyi konfliktusok rendezésén.
A keretjavaslat része egy hegyvidéki monitoringrendszer kiépítése is, amely a csapadékot, a vízhozamot, a talajvízszintet, valamint a hódgátak és villámárvizek hatásait követné nyomon. Az összegyűjtött adatokat közérthető formában tennék elérhetővé a lakosság számára.
A dokumentum összhangban áll az Európai Klímatörvénnyel, az EU klímaadaptációs stratégiájával és az Európai Vízreziliencia Stratégiával. Célja, hogy a hegyvidéki térségek – köztük Hargita megye – ne maradjanak ki az uniós szakpolitikai fókuszból és a finanszírozási lehetőségekből. Ennek érdekében dedikált források megnyitását szorgalmazza a következő uniós költségvetési időszakban a hegyvidéki vízreziliencia, a természetalapú megoldások, a hód-co-menedzsment és a helyi, alulról építkező fejlesztési projektek támogatására.
A cél, hogy a csíkszeredai és Hargita megyei jó gyakorlatok Brüsszelben is hivatkozási alapként szolgáljanak, és megmutassák, hogyan lehet a közösségeket, a gazdákat és a fiatalokat hatékonyan bevonni a vízbiztonság közös alakításába.
